Egy szerelmi csalódásnak köszönhető a divatvilág ikonikus kiegészítője

Az időtlen stílus jelképe, amely világszerte díszíti a divatikonok csuklóját. A szerelem és az elköteleződés azonnal felismerhető szimbóluma. A Cartier Love karkötő azonban nem egy csodálatos szerelmi történetnek köszönhető, hanem valójában egy darabokra tört szív fájdalmából született az 1960-as években, és változtatta meg örökre az ékszerekhez fűződő viszonyunkat. Egy ikonikus ékszer érdekes története.

A Cartier Love karkötő története 1959-ben kezdődött, amikor egy római fiatalember, Aldo Cipullo úgy döntött, hogy New Yorkba emigrál. Aldo 1935-ben született egy nápolyi ékszerészcsaládban, de Rómában nevelkedett, és négy fiatalabb testvérével együtt minden nap az iskola után szigorú, tekintélyelvű apjuknak kellett dolgoznia. Az elbűvölő és kreatív Aldo már korán megszállottja lett annak, hogy megszökjön apja felügyelő szeme elől. A háború utáni Olaszországban egyre nőtt az amerikai kultúra, valamint az olyan filmsztárok népszerűsége, mint Marlon Brando és James Dean, ami hamar megragadta a figyelmét, és onnantól kezdve arról álmodozott, hogy egy nap Amerikába megy.

Cipullo az Egyesült Államokba való érkezése után néhány éven belül olyan nagy amerikai ékszerészetnek kezdett dolgozni, mint a David Webb, majd a a Tiffany & Co, közben pedig a New York-i társasági élet népszerű szereplőjévé vált. Az 1960-as és 1970-es évek volt az az időszak, amikor a gazdaságilag és társadalmilag hanyatló város ugyanakkor pezsgett a kreativitástól, köszönhetően Cipullo barátjának, Andy Warholnak és más művészeknek, akik kihasználták az (akkoriban) olcsó bérleti díjakat.

Aldo Cipullo 1981-ben (Fotó: Denver Post via Getty Images)

A szerelemben azonban kevésbé volt szerencsés, és amikor 1969-ben egyik éjjel sajnálatos módon véget ért egy kapcsolata, Cipullo összetört szívvel, hajnali 3-kor a műtermébe vonult vissza, és egy olyan karkötő tervével állt elő, amely szándékai szerint a szerelem állandóságát szimbolizálja: egy ékszer, amelyet nem lehet csak úgy levenni, és lecserélni – mint ahogy azt vele tették. A tervben ötvözte a finomságot és az ipart: a kedvenc barkácsboltja által inspirált csavarfejeket tervezett a karkötőre, hogy azt rendkívül nehéz – egyedül egyenesen lehetetlen – legyen levenni.

„A modern emberek olyan szerelmi szimbólumokat akarnak, amelyek valamennyire állandónak tűnnek, vagy legalábbis trükköt igényel az eltávolításuk – mondta Cipullo egyszer a karperecről, amelynek rögzítéséhez és eltávolításához egy miniatűr csavarhúzóra van szükség. – És a szerelmi szimbólumoknak örökké tartó minőséget kell sugallniuk.”

A karkötő megtervezésekor Cipullo még a Tiffany-nak dolgozott, és egy változatot a saját csuklóján is viselt, de a barátai és kollégái lelkes visszajelzései ellenére a céget nem érdekelte az ékszer. Néhány hónappal később, 1969-ben viszont átment a Cartierhez, és első terveként ezt a karkötőt mutatta be nekik. A többi – ahogy mondani szokás – történelem.

Változnak az idők

Érdekes időszak volt ez a Cartier és különösen az Ötödik Sugárúton található üzlet számára. A névadó tulajdonos Claude Cartier 1962-ben eladta a New York-i fiókot, emiatt 1847 óta először fordult elő, hogy egy Cartier szalon  nem a Cartier család tulajdonában volt. Az új tulajdonosok pedig a fiatalabb vásárlókat akarták megcélozni, és „új életet és új vért” akartak vinni a cégbe, ahogy Francesca Cartier Bricknell megjegyzi The Cartiers: The Untold Story of the Family Behind the Jewelry Empire (Cartier: Az ékszerbirodalom mögött álló család el nem mondott története) című könyvében.

A Cartier mindig is nagyon szigorú üzletpolitikát követett abban, hogy nem engedte meg a tervezőknek, hogy aláírják a munkáikat, de a tulajdonosváltással új irányt vettek. A rivális Tiffany nyomdokaiba lépve, amely már évek óta támogatta tervezőit, köztük Jean Schlumbergert és Donald Claflint, a Cartier engedélyezte Cipullo számára, hogy aláírja munkáit, mivel úgy vélték, hogy ez olyan személyes jelleget kölcsönöz az ékszereknek, amely kedvező fogadtatásra talál a fiatal vásárlóknál. Azért nem vitték túlzásba: Aldo Cipullo mellett csak egyetlen tervezőt részesített a Cartier is ilyen megtiszteltetésben, a vietnámi Dinh Vant.

Megjelentek az első influencerek

A Cartier Love Bracelet bevezetése igazi marketinges diadal volt. A karpereceket ugyanis eredetileg párok számára készítették el. Azaz nem lehetett csak úgy besétálni a Cartierbe, és venni egy Love karperecet magunknak – azt ajándékba kellett venni valaki másnak.

Az elkötelezettség üzenetének megerősítése érdekében a Cartier a karpereceket a híres szerelmesek elegáns, kötelező tartozékaként állította be. Ezért megállapodtak 25 világhírű párral, hogy népszerűsítsék: a windsori herceg és hercegné (azaz Eduárd és Wallis), Elizabeth Taylor és Richard Burton, Steve McQueen és Ali McGraw mind kaptak egy-egy párt, és a hírességek közül sokan még évekig viselték őket, ezzel is növelve az ékszerek vonzerejét.

A Cartier Love karperec egy klasszikus ékszer, amelyet férfiak és nők egyaránt viselhetnek az elkötelezettség szimbólumaként (Fotó: Cartier)

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a karperec mennyire másképp nézett ki, mint az akkori ékszerkínálat túlnyomó többsége. A formatervezés szinte spártai: egy egyszerű ovális aranyszalag, amit csavarfejek díszítenek. A karkötő a kezdeti megjelenéskor csak 18 karátos aranyból készült, és egy arannyal bevont  csavarhúzóval együtt árulták. Négy különböző méretben volt kapható férfiak és nők számára, és akkoriban 250 dollárba kerültek (manapság kb. 3 millió forinttól indul az áruk).

A siker ellenére a Cartier viszonylag hamar eltörölte azt a romantikus korlátozást, hogy csak másnak lehet megvásárolni, és végül a márka kibővítette a választékot is, így már többféle változatban (sárga- rosé- és fehér arany, vagy éppen gyémántokkal ékesített) is kapható az ékszer, ami már nyaklánc-, fülbevaló- és gyűrű verzióban is elérhető. Ezek segítettek szélesebb körben is elterjeszteni az ikonikus formát. Bár 1970 óta a Cartier cég szinte a felismerhetetlenségig megnőtt, de a Love karperec 50 éve a portfóliójának fontos része.

Hátrahagyott örökség tragikusan fiatalon

Cipullo ezután számos más innovatív ékszert tervezett a Cartier számára. Egy másik figyelemre méltó tervezése a Juste un Clou karperec (franciából fordítva: „csak egy szög”) volt, amely 1971-ben jelent meg, és a nevére utaló módon hajlított szög alakja volt. Abban az időben azonban nem számított kereskedelmi sikernek, emiatt nagyon kevés eredeti 1971-es darab készült belőle. A Cartier végül 2012-ben ismét előrukkolt a Juste un Clou karpereccel, amely ma már az egyik legfontosabb termékét képezi.

Cipullo Love karkötője mellett a szög alakú is töretlen népszerűségnek örvend a hírességek, tehetősek és a divatrajongó influencerek körében (Fotó: Andrew H. Walker/WireImage)

A Cartier Love karperec kétségtelenül Cipullo legsikeresebb formatervezése volt az összes médiumban, amellyel dolgozott, márpedig abból azért elég sok volt: bőráruk a Lord & Taylor számára, porcelánok, bútorok; még egy úszómedencét is tervezett.

Cipullo mindössze öt évet töltött a Cartier tervezőjeként, mielőtt új vizekre evezett volna. Tragikusan fiatalon,  mindössze 42 éves korában meghalt 1984-ben szívroham következtében, de maradandó örökséget hagyott maga mögött: az aranyba és drágakőbe foglalt, soha el nem múló szerelem vágyát.

Forrás: jewellerycut.com, Vogue, The Real Real; Kiemelt kép: Meghan Markle Cartier Love karkötője, Getty Images