Kegyeleti okokból csak kevesen hallgathatták meg azt a huszonöt perces hangfelvételt, amely rögzítette a csepeli kettős gyilkosságot. Egy diktafon lapult ugyanis az egyik áldozat kardigánja alatt: az első hang, amit rögzített, a zipzár hangja volt, miközben a fiatal férfi indul ajtót nyitni – a gyilkosainak.

Iskolai lövöldözés volt ez is, csak másképpen. Előre menekülés, ölés a lebukás veszélyétől szorongatva. Pitiáner sikkasztásból így lett a legsúlyosabb bűntény, két halálos áldozattal. Az eset történtekor, 2009. január 7-én a tévék rendkívüli híradással jelentkeztek, a Csepel-szigetet pedig azonnal és hermetikusan lezárták. Akkor még egy csuklyás elkövetőt kerestek, akiről a lövöldözésben megsebesült gondnok azt állította, az iskola egyik diákja lehet. Aztán kiderült, hogy nincs semmi rejtély, nincs ismeretlen tettes, a bűnösök már képbe kerültek, mindig is ott voltak.

Virágok a meggyilkolt tanárok képeinél a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolánál, amelyben 2009. január 7-én meggyilkolták őket. (Fotó: MTI/Füzesi Ferenc)

Gyanús könyvelés

Adva van egy iskola, ahová hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Nekik, a rossz családi körülmények között nevelődő, gyakran túlkoros diákoknak igyekeznek szakmát adni. Az intézményt egy alapítvány működteti, az igazgató pedig Takács József, egy igazi Taki bácsi. Jóhiszemű, gyanútlan ember, két felnőtt gyermek apja. Ő segíti az iskola gazdasági igazgatójának pozíciójába az ambiciózus fiatalembert, Deme Gábort. Kettőjük között amolyan mentor és mentorált kapcsolat van, mindketten ugyanannak a pártnak a helyi szervezetében dolgoznak. Takácsnak imponál Deme magabiztossága, tervei és kapcsolatrendszere, úgy érzi, pártfogoltja lendülete sokat segít majd az iskolának is. Deme valóban roppant ambiciózus, mindenki előtt azt hangoztatja, meglátják, milyen sokra fogja vinni, kiváló kapcsolatai akár miniszteri székig egyengethetik az útját.

Mindezek mellett Deme a legutolsó intrikusok fajtájából való.

Erőszakos, fenyegető, igazságtalan, az iskola pedagógusai között csak alattvalókat és ellenségeket ismer, piros és sárga lapokat mutat fel, pletykákat terjeszt a nőkről, fenyegeti a férfiakat, sokakat elüldöz az iskolából, a többieket pedig függésben tartja. A bűnesetről szóló tudósításokban olyan betegítően mérgező munkahelyi légkör bontakozik ki, hogy adódik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy erről nem tudott az igazgató, vagy akár az alapítvány vezetője? Vagy ha tudtak róla, miért hagyták? Miért kellett a megfélemlített tanároknak titokban levelet írniuk, és az miért érte meglepetésként az alapítvány vezetőjét? Különösen azért furcsa ez, mert az egyik áldozat éppen az alapítvány vezetőjének nevelt fia, az iskola fiatal tanára volt.

Szinte a véletlenül jött rá Takács József, hogy Deme több millió forinttal rövidítette meg az intézményt.

Korábbi pártfogoltja ugyanis viszonyt folytatott a gazdasági ügyintéző hölggyel, majd szakításuk után a nő Takács szobájába települt át, elkerülve a kínos helyzeteket. Takácsnak akkor volt alkalma belenézni a könyvelésbe, a különböző papírokba, és akkor vette észre, hogy hamis kiküldetési rendelvények szerepelnek benne, illetve feltűnt neki néhány túlszámlázás. Deme és barátnője többször utaztak az iskola pénzén, wellness szállókban időztek, vásároltak. Közben egy adminisztratív mulasztás miatt több millió forint visszafizetésére kötelezték az iskolát, ami tovább csökkentették Deme ázsióját az intézményvezető szemében. A téli szünetben Takács hazavitte a papírokat, és feleségével közösen egy alapos, vallomásokkal alátámasztott feljelentést állított össze.

Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)

A „pulikutya” színre lép 

Ezen a pontot emeljük be a történet újabb kulcsfontosságú szereplőjét, a tényleges elkövetőt. Kun Tamás portásként, még inkább biztonsági őrként került az iskolába, ahol elég sok gond adódott a túlkoros, nem ritkán problémás diákok kezelésével. Alkohol, drog, magatartás zavarok – elkelt egy erős, tekintélyt parancsoló férfiember.

Kun hamarosan Deme legfőbb híve, amolyan fegyverhordozója lett, szolgálta és tisztelte feljebbvalóját.

Ahogy az iskola egyik dolgozója fogalmazott, Deme „pulikutyája” volt, talán azt gondolta, hogy Deme biztosan sokra fogja vinni, és ahová jut, oda majd őt is magával viszi. Tulajdonképpen ez is történt, csak magasság helyett a mélység jutott mindkettőjüknek.

Miután Takács felfedezte a visszaéléseket, Deme előbb betegszabadságra ment, majd felfüggesztették, de a jóhiszemű igazgató jó darabig házon belül akarta intézni az ügyét. Ezzel együtt több tanú is elmondta, hogy a gyilkosság napján azzal a szándékkal ment el a csepeli rendőrségre, hogy feljelentést tegyen, táskájában magával vitte a száz oldalas anyagot is. Sokak döbbenetére azonban a feljelentésnek nem volt nyoma, a rendőrkapitány, akivel Takács beszélt, egymással ellentmondóan nyilatkozott a köztük lezajlott beszélgetésről.
Demét és Kunt amolyan tisztázó, mindent lezáró beszélgetésre hívta késő délutánra az iskolába Takács József. Békésen akarta rendezni az elválás ügyét, megállapodni a részletekben. Tanúként magával hívta az egyik fiatal tanárt, és egy másik tapasztalt pedagógust is, utóbbi aznap orvoshoz ment, így maradt ki – így maradt életben.

A fiatal férfinak valaki azt javasolta, vigyen diktafont is, maradjon bizonyíték a megegyezésről.

A tárgyalás békés hangnemben körülbelül tizenkét percig zajlott, míg Demével egyezkedtek, Kun a folyosón várakozott. Demének még arra is volt gondja, hogy megkérje Takácsot, csörgesse meg a telefonját, ezzel akarta bizonyítani, hogy a gyilkosság idején ő távol volt. Már Takács is felállt, kiment Kunhoz, amikor a férfi váratlan mozdulattal elővett egy pisztolyt és közelről lelőtte az idős férfit. Ezután bement, és az életéért könyörgő Papptól azt követelte, keresse meg Takács bizonyítékokkal teli táskáját és a szerverszoba kulcsát, ahol a biztonsági kamerák felvételét rögzítik. Szerencsétlen ember keresgélt, de minden hiába. Alig pár perc elteltével Kun lelőtte a fiatal tanárt is, és mivel nem halt meg azonnal, közvetlen közelről még egyszer fejbe lőtte. Papp még ebbe sem halt bele, a testén lapuló diktafon rögzítette tizenegy percen át tartó haldoklását, egészen az utolsó lélegzetvételig.

A rendőrség felvétele a helyszínről. (Fotó: YouTube)

Kun ezután berúgta a szerverszoba ajtaját, közben véletlenül kézen lőtte magát, méghozzá elég súlyosan. Ezzel a sérüléssel rohant át a közeli zöldségesbe, majd várta a kiérkező mentőket. A helyszínre érkező egyik fiatal rendőrnek tűnt fel a szerverszoba ajtaján lévő nagy lábnyom, és mert Kun hatalmas ember, összevetette a cipője talpát a nyommal. A kettő azonos volt, ezért a műtét után felébredő Kun, akit az első híradásokban még hősnek írtak le, már az ágyhoz bilincselve ébredt.

Demét a rendőrök először tanúként akarták kihallgatni, de miután megtalálták a diktafont Papp holttestén, és meghallgatták, nem sok kérdés maradt az elkövető kilétét és a felbujtót illetően. 

Majdnem érthetetlen, mit is gondoltak az elkövetők, különösen Deme, aki folyamatosan manipulált másokat… de eljutni a gyilkosságig, és erre rávenni valakit, hatalmas lépés. Nyilvánvalóan annyira elviselhetetlen volt számára a lelepleződés és a megszégyenülés, hogy a legdrágább árat is kész volt megfizettetni, csak hogy elkerülje. Iszonyatos árat. 

A két embert lelövő Kunt és a felbujtó Demét egyaránt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek. Kun Tamás elsőrendű vádlott esetében a bíróság 2013-ban kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét (elsőfokon úgy volt, hogy 40 év után szabadulhat), ő tényleges életfogytiglant kapott. Deme Gábor másodrendű vádlott esetében pedig 36 év után lehet szó a feltételes szabadlábra helyezésről az eredeti 32 év helyett. 

Ismert-e hasonló, diktafonra vett bizonyíték a magyar kriminalisztika történetében?
Dulai Péter kriminalista, bűnügyi újságíró, az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal szerzője: Nem sértetti, hanem elkövetői részről igen, került napvilágra hasonló jellegű bizonyíték. Kovács Sándor kisvárdai exrendőr, aki a nyolcvanas évek második felében már vadőrként kereste a kenyerét, 1985 őszén beült saját a Zsigulijába és a rádiósmagnóban lévő Dolly Roll kazettára felmondta, hogyan fogja agyonlőni vadászfegyverével a feleségét és két sógornőjét. Az előre felmondott beismerő vallomás után kiszállt, és gyakorlatilag kivégezte mindhárom nőt kisvárdai lakásukban. A Phillips kazettát, rajta a vallomással teljesen véletlenül találta meg egy hozzátartozó, miután elment a kapitányságra a gyilkos kiadott kocsijáért. Amikor otthon betette a lejátszóba az autóban talált kazettát, hogy meghallgassa a legendás Eldoradoll című lemezt, valószínűleg lesokkolta, amit a B oldal elején hallott. Bár Kovács ellen számos egyéb terhelő bizonyíték volt, a rendőrség berkein belül egyetértettek azzal, hogy szakmailag finoman szólva is kifogásolható, hogy erre a vallomásra egy rokon talált rá teljesen véletlenül. Kovács Sándort egyébként halálra ítélték, és kivégezték a családirtásért. Sorozatunk szakértője a saját blogján részletesen leírta az általa említett esetet.

Gyilkosok nyomában című sorozatunk előző részei itt olvashatók.

Kiemelt képünk illusztráció: Getty Images