A kilencszeres Grammy-díjas barbadosi énekes-divattervező a megszokásokkal ellentétben nem visel szellős sátorruhát, kismama nadrágot és egész testet takaró pólókat. Ehelyett szinte minden alkalommal merész ruhakölteményeivel és meztelen pocakjával borzolja a kedélyeket. Míg a rajongók és a divatszakma színe-java elismerően bólogat, addig a kommentelők egy része igencsak kiborítónak tartja az énekesnő bevállalós stílusát. A reakciók beszédesek – és bőven kimerítik a testszégyenítés fogalmát: sokak szerint „ízléstelen, áldott állapotban nem illik így öltözködni”, „gusztustalan és visszataszító”, „minek erőlteti, ha bele sem fér azokba a falatnyi ruhákba”, „teljesen elment az esze”.
Az áprilisi Vogue magazin címlapsztorijában az énekesnő reflektált az őt ért kritikákra:
„A testem jelenleg hihetetlen dolgokat művel, és ezt nem fogom szégyellni. Már a várandósságom legelejétől is kizártnak tartottam, hogy a kismama-részlegen vásároljak. Sajnálom – de így érzem jól magam. Túlságosan is imádok öltözködni, és nem fogok lemondani erről csak azért, mert máshogy néz ki jelenleg a testem”
– mondta.
Mióta januárban elárulta, hogy első gyermekét várja A$AP Rocky rapperrel, számos emlékezetes ruhában jelent meg a nyilvánosság előtt, többek között egy fekete Dior neglizsében a párizsi divathéten. Az énekesnő reméli, hogy (bátor) megjelenésével erőt adhat azoknak a kismamáknak is, akiket a testi változások rosszul érintenek. Hiszen mi sem természetesebb egy várandós kismama testénél, nem igaz?
Akkor mégis miért kell(ene) takargatni a pocakot?
A londoni Foundling Museum 2020-ban megrendezett Portraying Pregnancy (A terhesség ábrázolása) című kiállítása bemutatta, hogy a 16. század óta hogyan változott világunkban a várandósság kultusza.
„A kiállítás művészeti alkotásain keresztül nyomon követhető, miként változott a terhességet övező társadalmi közfelfogás a hatalom és öröklés jelképétől egészen a ma is tapasztalható idealizált anyaképig”
– írta Helen Charman akadémikus az Apollo nemzetközi művészeti magazinban.
Az ókorban például a terhes nőkre a szent Földanya fizikai megtestesüléseként tekintettek, a középkori kereszténység viszont ennél már egy profánabb szemléletváltás felé mozdult; a női test az alantas vágyak és az instabilitás jelképévé vált, a társadalom szemében csak a szülés után válhatott a tiszta anyai önzetlenség példaképévé. A kiállítás alkotásain keresztül visszavezethető tehát, hogy a terhességet övező álláspontokat történelmi, vallási, politikai és kulturális tényezők egyaránt befolyásolták – és befolyásolják a mai napig is.
Renée Ann Cramer amerikai jog- és társadalomtudós szerint olyan világban élünk, melyben egyes politikai irányzatok a nők saját testük feletti autonómiáját is megkérdőjelezik. „Rihanna öltözködése azt sugallja, hogy erős és önálló személyiség, aki nem mond le a testét illető szabad döntések jogáról – akkor sem, ha az adott esetben nem összeegyeztethető a várandósságot övező társadalmi elvárásokkal és konzervatív nézetekkel. A terhességével való szembenézést a mindennapjai részévé tette. Vagy talán még inkább az össztársadalmi mindennapok részévé” – nyilatkozta Cramer.
Az énekesnő maga is tudatosan használja saját testiségét, hogy a női szerepvállalásról és a szépségről alkotott előítéleteket és társadalmi konvenciókat újragondolásra kényszerítse. Kérdés, hogy a megtestesült női erő nyílt ünneplése a terhességen keresztül képes lesz-e változást hozni?
„Vajon egy ismert és befolyásos nő erőteljes üzenete képes lesz-e megváltoztatni mindazt, amit egy terhes kismamától kimondatlanul is elvár a világ?
Ha igen, akkor Rihanna sokkal többet tett puszta divatteremtésnél, hiszen szerepvállalásával azt is befolyásolhatja, ahogyan a nők jogairól gondolkodunk” – mondta Cramer.
Azzal, hogy ilyen nyersen szembesítette a világot a terhesség fizikai valójával, messze túlmutat azon, amit nemes egyszerűséggel csak a divatrajongó hírességek hóbortjának neveznénk. Ugyan nem az énekesnő az egyetlen, aki várandós szerepvállalását tekintve mérföldkőnek számít a sztárvilágban – bár kétségkívül az egyik leghatásosabb szószólója. Demi Moore 1991-ben meztelen kismamafotóival sokkolta a világot a Vanity Fair címlapján, teret engedve ezzel a terhességet bemutató művészi portrésorozatok korának. 1999-ben Cindy Crawford a W Magazine, Britney Spears 2006-ban a Harper’s Bazaar, Serena Williams 2017-ben a Vanity Fair címlapján pózolt ruha nélkül, Beyonce pedig a 2017-es Vogue címlapján jelentkezett emlékezetes és művészi képsorozattal.
Kiemelt kép: Getty Images/Rihanna a párizsi divathéten 2022. március 1-én Párizsban, Franciaországban, Forrás: nytimes.com, indianaexpress.com