––––––––––-– SZPONZORÁLT TARTALOM ––––––––––-–
A plasztik története csaknem kétszáz évre nyúlik vissza. Széles körben való elterjedésének és a tömeggyártásnak az I. világháború adott igazi nagy lökést, és kezdődtek meg azok a kémiai kutatások, amiknek a ma ismert műanyagokat is köszönhetjük.
A viszonylag olcsó és ellenálló anyag az évek során azonban áldásból inkább átokká vált: mivel nem vagy csak nagyon hosszú idő alatt bomlik le, egyre égetőbb problémává válik a felgyülemlett szeméthegyek eltüntetése világszerte. De jó tudni: mi is tehetünk azért, hogy ez megváltozzon – mert minden lépés számít!
Jó üzlet, de milyen áron?
Jó esetben szelektíven gyűjtjük a szemetet, viszont utána nem igazán gondolunk rá, pedig nem tűnik el attól, hogy a kukásautó elviszi. A szemétfeldolgozó vállalatok nem pusztán jófejségből csinálják: ez ugyanis kőkemény és nagyon jól jövedelmező üzlet. A szemét kiváló nyersanyag. 2016-ra már a világ összes importált műanyagszemetének majd 70 százalékát Kínába szállították. De mellette rengeteg olyan harmadik világbeli, szemétlerakónak használt ország van, akiknek annyira kell a pénz az átvett hulladékért, hogy azt nemes egyszerűséggel az óceánba ürítik, így szabadítva fel értékes területet az újabb adagnak. Többek között így keletkezett a hírhedt a nagy csendes-óceáni szemétsziget is.
Viszont mostanra Kínában szó szerint nem tudnak lépést tartani a megnövekedett szemétmennyiséggel, így 2018-tól gyakorlatilag a kínai vezetőség betiltotta a külföldi hulladék átvételét. Ez pedig emlékezteti a fejlett világot arra, hogy semmilyen szemét sem tűnik el nyomtalanul. Globálisan összeomlott a hulladékpiac, a nyugati országok pedig elkezdhetnek komolyan gondolkozni azon, hogy mit is kezdenek a nyakukon maradt szeméttel. És itt jön a csavar: a legjobb lenne, ha a gyökerénél kezelnénk a problémát, azaz kevesebb hulladékot termelnénk, vagyis csökkentenénk pl. a műanyag használatát.
Egyedül is csinálhatunk nyarat
Adja magát a jogos kérdés, hogy hogyan is befolyásolhatjuk mi egyedül a környezetszennyezés mértékét? Pedig egyszerű: ha nem akarunk belefulladni a szemétbe, az egyetlen megoldás, ha áttérünk a minimális hulladékot termelő életmódra. Ma az összes legyártott műanyag csaknem felét a csomagolóipar használja fel, szemben az építőipar 19,7%-ával vagy a gépjárműipar 8,9%-ával, így magunk is tudunk tenni a műanyaghulladék csökkentéséért. A zöldség-gyümölcs és pékáru pultoknál gurigáról letéphető műanyagzacskókat általában egyszer használjuk, addig, amíg lemérjük és hazavisszük bennük a termékeket. Aztán azonnal a kukába dobjuk, és pár óra szolgálat után 200 évig bomlanak le hihetetlen mértékű műanyagszennyezést okozva ezzel a természetben.
Elrettentő arány, hogy Magyarországon a csomagolásra szánt műanyaghulladékoknak csak alig 30 %-át hasznosítjuk újra, és ezzel sajnos nem vagyunk egyedül, hiszen a világszerte legyártott, óriási mennyiségű műanyag körülbelül kétharmadát csupán egyetlen egyszer használják. És még egy beszédes adat:
egy év alatt annyi műanyaghulladékot állítunk elő, ami vetekszik a teljes emberiség súlyával, ami kb. 300 millió tonna.
A hétköznapi életben talán a bevásárlás a legnagyobb nehézség, mert vagy nem kapni fenntartható csomagolású terméket, vagy a város több pontját kell megközelíteni, hogy beszerezzük ezeket. De már az is nagyon sokat számít, hogy amit lehet, mi magunk műanyagmentesen vegyünk meg, mint például a zöldségeket és gyümölcsöket. Egyszer csak a régi szokások helyett újak lesznek, észre se vesszük, és már megtörtént a „nagy váltás”.
Ezért jobb műanyag zacskók nélkül:
Nem megújuló erőforrásokból készülnek, és hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz
A Greentumble szerint a műanyag zacskók többsége polietilénből készül, amely nyersolaj-finomításból és földgázfeldolgozásból származó anyag. A kőolaj és a földgáz nem megújuló, fosszilis tüzelőanyag-alapú erőforrások, amelyek kitermelésük és előállításuk során üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelyek hozzájárulnak a globális éghajlatváltozáshoz.
Soha nem bomlanak le teljesen
Egy műanyag zacskót általában összesen 12 percig használnak, mielőtt kidobják, azonban természetes környezetben soha nem bomlik le teljesen. Ehelyett apró darabkákra esik, amik belekerülnek a talajba, az óceánokba és a vadon élő állatok gyomrába.
Megölik az élővilágot
A madarak, teknősök és más tengeri élőlények a műanyag zacskókat tápláléknak hiszik és megeszik, ami az állat fulladásához vezet. Nemrégiben egy halott bálnát mosott partra a víz, amelynek gyomrában 13 kiló műanyag hulladék volt. Az ENSZ által idézett adatok szerint 2050-re több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal, ha az emberek nem hagynak fel az egyszer használatos műanyag tárgyak, például a műanyag zacskók és műanyag palackok használatával.
Károsak az emberi egészségre
Talán nem is gondolnánk, hogy az élelmiszerboltban vásárolt műanyag zacskó az általunk fogyasztott ételbe és a vízbe is kerülhet. Pedig műanyagdarabokat találtak az emberi ürülékben, nemrég pedig a vérből is kimutatták a mikroműanyagot, de ez nem meglepő, hiszen tengeri halakat eszünk és csapvizet iszunk. A kutatók becslése szerint a világ népességének több mint 50%-a tartalmazhat mikroműanyagokat a székletében. Bár további kutatásokra van szükség, a tudósok úgy vélik, hogy a mikroműanyagok megterhelhetik a májat, és toxinokat juttathatnak a szervezetbe.
Nehéz újrahasznosítani
Bár a műanyag zacskók lebonthatók és új termékekké formálhatók, az ehhez szükséges berendezések és a költségek nagyon drágák. Arról nem is beszélve, hogy a műanyag zacskóknak tisztának kell lenniük ahhoz, hogy használni lehessen őket, ami a legtöbb esetben nem így van. Ehelyett a zacskók a hulladéklerakókat töltik meg, és könnyű súlyuk miatt a szél felkapja őket, és más területekre szállítja. Az egyetlen megoldás az, ha teljesen leállítjuk a használatukat.
Mostantól könnyebben óvhatjuk a környezetet
Eltűnik az Auchan hazai áruházaiból a zöldség-gyümölcs, illetve a pékáru leméréséhez és hazaszállításához használt műanyagzacskó, az úgynevezett rollbag. Április 19-től a már eddig is kínált környezetbarát csomagolóeszközökben vihetjük haza az árut. Ezzel az áruházlánc a fenntarthatósági stratégiájának következetes végrehajtásában úttörő lépést tesz, hiszen ezt a magyar piacon nem tette még meg egyetlenegy lánc sem.
Az Auchan azt vallja, hogy az élelmiszeriparnak és kereskedelemnek felelőssége és szemléletformáló hatása is van a környezettudatosság kialakításában. Az Auchan Magyarország ezért évek óta egy nagyon határozott és következetes fenntarthatósági stratégiát valósít meg. 2019 óta, amikor elsőként jelent meg a piacon a mára már ikonikusnak számító újrahasznosított karton bevásárlódobozával, folyamatosan hozott be alternatív csomagolóeszközöket a zöldség-gyümölcsosztályra, a pékáru részlegre, legutóbb pedig a húsoknál és sajtoknál is lecserélték a műanyagot tartalmazó csomagolást 100%-ban növényi alapanyagokból készülő, lebomló és komposztálható változatokra. Legújabb lépéseként pedig teljesen kivonja az egyszer használatos műanyagzacskókat az üzletekből.
„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk a szakemberek szerint, ezért minden komoly vállalásnak helye van, amit a környezetünk védelméért teszünk.
Az Auchan Magyarország most az élelmiszerkereskedelmi szektorban egy nagyon jelentős lépést tesz azzal, hogy kivonja a forgalomból az ingyenes rollbageket, mert azt gondoljuk, hogy muszáj végre megálljt parancsolni ezeknek a súlyosan környezetszennyező műanyagzacskóknak. Bízunk benne, hogy nem csak vásárlóink értenek velünk ebben egyet, hanem hamarosan piaci versenytársaink is követik majd a példánkat” – mondta Varga-Futó Ildikó kommunikációs és CSR igazgató.
A műanyag rollbagek helyett a zöldség- és gyümölcsosztályon többször használatos, egyszerre hat termék tárolására is alkalmas táskákat; mosható, három darabos Retasakokat; illetve a 100%-ban lebomló, komposztálható, biológiai alapanyagokból készült környezetbarát zacskókat vásárolhatunk meg.
A pékárukat mosható, többször használatos biopamut és 100 %-ban papírból készült tasakokban vihetjük haza. Érdemes ezeket a többször használható változatokat a táskánkban tartani, így mindig magunkkal tudjuk vinni a vásárláshoz.
Kiemelt kép: Unsplash