Őrmező egy festői részén keresgélem a közösségi házat. Bal kéz felé tízemeletes szürke panelek borulnak fölém, jobb kéz felé egy P+R parkoló sivataga, mögötte meg a messzeségbe vesznek a kelenföldi pályaudvar végtelen sínpárjai. A fantasztikus vasárnap délutánt az teszi még szebbé, hogy a böjti szelek egészen a csontomig hatolnak. Kellett nekem szenior örömtánc…

Piros kalapkák

A hangulat – ahogy az már lenni szokott – száznyolcvan fokos fordulatot vesz: ahogy kedvetlenül felcaplatok végül a közösségi ház emeletére, a táncterembe, egészen más világba csöppenek. A szenior örömtáncosok – piros szoknyában, fekete tüllrátéttel és piros csokornyakkendőben – éppen keringőznek, majd felcsendül a Carmen zenéje, ekkor begurul közéjük egy kerekesszékes táncos hölgy, és középütt szólózik. Ő Pazzagli Ágnes Rita, aki alkalmilag csatlakozott a csapathoz. Aztán felkerülnek a csinos piros kalapok, és jön egy lendületes charleston. Ezt követi megint egy kis spanyol kitekintés. A tízperces show-t egy magával ragadó palotás zárja le.

– Nem baj, ha rontotok, csak ne látsszon rajtatok! – mondja a szereplőknek Drimál Andrea, az őrmezei csoport vezetője. – És az is fontos, hogy tánc közben a test és a szem mozog, a száj csak mosolyog!

Hol ne látsszon? – értetlenkedem, mert amikor utánaolvastam, azt azért megtudtam, hogy a szenior örömtánc a mozgás örömét szolgálja, és slussz. De Drimál Andrea felvilágosít: most egy nyugdíjas Ki mit tud?-ra készülnek, ezért a fellépőruha meg az összetettebb koreográfia. A szenior örömtánc ennél azért jóval egyszerűbb.

– Az a kulcsa – magyarázza Andrea–, hogyan tudjuk megteremteni a táncosok részére a közösségi élményt. Két-három hónapnyi aktív tánc után a jobb és bal agyfélteke kapcsolata kimutathatóan aktivizálódik. Bár a szenior örömtáncnál kifejezetten egyszerűek a lépések, és az időskori erőnléthez is hozzá vannak igazítva, mégis összetett idegi munkát igényelnek. A fejlődést mindig saját magához képest méri a táncos: Meg tudom-e oldani a lépéseket, tudok-e fejlődni? Tudok-e a többiekkel lépést tartani és figyelni rájuk? De a legfontosabb mégis az, hogy a táncos örömmel jöjjön, hogy sikerélményt szerezzen, és fejlessze a mozgással kapcsolatos memóriáját. Itt nem szükséges előzetes tánctudás, nem kell táncpartnert hozni, bármikor be lehet csatlakozni. Viszont nagyon fontos egymás tisztelete, segítése, megbecsülése – és a tolerancia. Ha valaki egy kicsit esetlenebb, senki nem kritizálhatja, mert nem ezért vagyunk itt. Nálunk mindig szeretetteljes a légkör.