Ha nincs vele gond, pajzsmirigyünk csöndben teszi a dolgát, föl sem merül bennünk, hogy tevékenysége mennyire szerteágazó. Pedig hormonjai testünkre és lelkünkre egyaránt hatással vannak, kevés az olyan szerv, amelynek működésébe ne szólnának bele. Még a memóriát is befolyásolják, és a látáshoz is közük van. Tehát nem csak a hízás és a fogyás jelezheti, ha hiány vagy többlet mutatkozik belőlük.

– A pajzsmirigy működése kihat a teljes szervezetre, hormonjai elengedhetetlenek ahhoz, hogy rendben legyen az általános anyagcsere, a szívritmus és a vérnyomás szabályozása, a vér koleszterinszintje, a csontok és az izmok anyagcseréje. Hatással van a T3 és a T4 hormon a bélműködésre és az emésztésre, a verejtékképződésre is. Szerepet játszanak a pajzsmirigyhormonok az agyműködésben, például ha szintjük a kelleténél alacsonyabb, lassabbá válik a gondolkodás. Befolyásolják ezek a hormonok a hangulati életet is, az alulműködés emelheti például a depresszió rizikóját – mondja dr. Koppány Viktória endokrinológus szakorvos.

Nőként fontosabb

Elégtelen pajzsmirigyműködésnél zavart szenvedhet a női nemi működés is, borulhat a menstruációs ciklus, csökkenhet a libidó. Mivel az ilyen betegségek a peteérést is gátolhatják, a hormonszint ellenőrzése, rendezése elengedhetetlen, ha valaki babát tervez. Kulcsfontosságú a T3 és a T4 szintje a várandósság idején is, ha ugyanis az édesanyának nem működik jól a pajzsmirigye, vetélés vagy halvaszületés is előfordulhat.

Bár ma már ez nem gyakori, a pajzsmirigy alulműködésének a baba elvesztésén túl is lehet drámai következménye. Ha ugyanis a kicsi az anyaméhen belül nem kap elég pajzsmirigyhormont, súlyos szellemi károsodás – ezt hívják kreténizmusnak – is kialakulhat nála. Ezenkívül kancsal és süketnéma, törpenövésű is lehet. Enyhébb esetben csak a fejlődése marad el a kortársakétól, a szellemi képességei lesznek gyengébbek. Mivel a pajzsmirigyhormonok a gyerekek agynövekedésére, szellemi képességeinek fejlődésére általában is hatással vannak, a megfelelő szint a későbbi években is fontos.

Tünetek testszerte

A pajzsmirigy-alulműködésnek minden életkorban lehetnek káros következményei, miatta a lassult agyműködés mellett alacsonnyá válhat a pulzus, lustább lehet a bélműködés. Emellett fokozódhat a vízvisszatartás, jelentkezhet székrekedés, kialakulhatnak emésztési zavarok is, összességében nőhet az elhízás rizikója.

– Tipikus tünet a hajhullás is, ritkulhat a szemöldök, töredezetté válhatnak a körmök. Szintén jellegzetes panasz a hideg, száraz bőr, akinek súlyos alulműködése van, az a hideget nagyon rosszul tűrheti. Jelentkezhet vérszegénység is, esetenként pedig mélyülhet a hang. Ráadásul – mivel a pajzsmirigyhormonok a csontanyagcserében is szerepet játszanak – nő a csontritkulás rizikója. Ha a résztüneteket nem nézzük, akkor az alulműködést lassultság és energiavesztés, egyfajta fáradékonyság jellemzi – magyarázza endokrinológus szakértőnk.

Kevésbé ismert, de a pajzsmirigy-alulműködés emeli a koleszterinszintet is, emiatt pedig érelmeszesedést okozhat. Fiatal nőknél ez ellen védelmet jelent az ösztrogén, de menopauza után már erre is jobban kell figyelni.

Gyógyító hormonok

Az alulműködés hátterében leggyakrabban gyulladás áll, a pajzsmirigy annak hatására termel a szükségesnél kevesebb hormont. A probléma kialakulhat autoimmun okok – például Hashimoto-betegség – miatt, de jelentkezhet szülés után is. Akkor is alulműködhet a pajzsmirigy, ha a nyakat daganat miatt esetleg megoperálják, annak során pedig a szervből szövetet kell eltávolítani, esetleg be kell sugarazni. Az ilyen esetekben a hiányzó hormonokat gyógyszerekkel pótolják, hatásukra a tünetek – hiszen azokat közvetve vagy közvetlenül a hormonhiány okozza – megszűnnek. Akkor is a pajzsmirigyhormonok pótlása jelenthet megoldást, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely befolyásolja a mirigy működését, másra cserélni pedig nem lehet.

Fontos tudni, hogy ugyan az alulműködés okozhat hízást, a túlsúlyt nem lehet mindig a szervi probléma számlájára írni, majd gyógyszeresen megszüntetni. Gyakori ugyanis, hogy a hormonszinteket beállítják, remek minden érték, de a pluszkilók nem tűnnek el: ahhoz, hogy ez megtörténjen, fontos figyelni a megfelelő étrendre és a rendszeres testmozgásra is.

Nem jó a túl sok sem

Gondot nem csak a túl kevés, hanem a túl sok pajzsmirigyhormon is okozhat, ilyesmi elsősorban fiataloknál fordul elő, de jelentkezhet idősebb korban is. Tünetei jellegzetesek, klasszikus például az izomgörcs és az izomgyengeség, a jelentős fogyás. Ilyen jellegű pajzsmirigyprobléma létrejöhet pszichoszomatikus okok miatt, de kialakulásában szerepet játszhat az örökletes hajlam és a fokozott stressz is. Sőt akár az is, ha valaki túl sok jódot fogyaszt például sóval vagy jódozott termékekkel. Vezethet átmeneti túlműködéshez az is, ha sérülésnél túlzásba visszük a jódtartalmú sebfertőtlenítők használatát. Ha nem csak időszakos hatásról van szó, a túlműködést fontos külön kezelni. Ez hormonképződést csökkentő gyógyszerekkel történik, de bizonyos esetekben a besugárzás vagy a műtét jelentheti a megoldást. Ilyenkor csökken a pajzsmirigy mérete, ezáltal pedig kevesebb hormon termelődik.

Mi köze a szemhez?

Létezik olyan autoimmun pajzsmirigy-túlműködés is, ami szemkidülledést és látásromlást okoz. Ez a Basedow-kór, amelynél a szemproblémát a szemizom megduzzadása eredményezi.

– A jellegzetes panaszhoz heves szívdobogás és alacsony koleszterinszint, idegesség, remegés és izzadás, állandó hasmenés és alvási problémák társulnak. Ez esetben is felborulhat a menstruációs ciklus, terhességnél pedig vetélés következhet be. Nem vigasz, de ennél a betegségnél a bőr nagyon széppé és bársonyossá válik, szinte éveket fiatalodik – mondja dr. Koppány Viktória.

A Basedow-kór a nehezen kezelhető pajzsmirigybetegségek közé tartozik, mert ugyan hatnak rá a gyógyszerek, de a már „bepörgött” pmirigyet azokkal sem egyszerű visszafogni. Például megesik, hogy a pajzsmirigygátló terápia csak egy év után hoz eredményt, addig pedig az egyes tüneteket – így a szemdülledést, a hasmenést és a magas pulzust – külön kell kezelni.

Indulhat a nyomozás

A pajzsmirigybetegségekre a tünetek hívhatják fel a figyelmet, így általában könnyű őket diagnosztizálni (ezek a problémák csaknem tízszer annyi nőt érintenek, mint férfit).

Első körben elég egy vérvétel, amelynél megnézik a TSH szintjét. Ezt a hormont az agyalapi mirigy termeli, amely nevezhető a pajzsmirigy „főnökének” is. Szintje azért jelzi a gondokat viszonylag egyértelműen, mert ha a pajzsmirigy alulműködik és túl kevés hormont termel, a „gyártást” serkentő TSH szintje megemelkedik. Ha viszont a pajzsmirigy túlbuzgó, és mértéket nem tartva önti magából a hormonokat, a TSH szintje lecsökken, jelezvén a túlműködést. Emellett fontos adat a pajzsmirigy által termelt T3 és T4 hormon értéke is, amiből következtetni lehet a szerv működésére.

A pajzsmirigybetegségek további feltérképezését ultrahangvizsgálat és szcintigráfia (ez egy izotópos vizsgálat) segítheti, általuk megfigyelhető a szerv pontos mérete, szerkezete, működése.

Fotó: Getty Images