Néhány évvel ezelőtt a saját szememmel láttam Jada Pinkett Smith-t egy belvárosi luxuszálloda teraszán. Az egyik kamaszgyereke barátságtalan hangvételű monológját hallgatta éppen. A fején turbán volt, a kezében egy italt tartott, és a távolba révedt. Így próbált felülemelkedni a tinédzser dühön, aminek egyértelműen ő volt a célpontja.
Megmondom őszintén, imádtam a jelenetet. Persze, ebben benne van az is, hogy azok közé tartozom, akik örülnek, ha világsztárt látnak, ráadásul teljesen hétköznapi helyzetben, de a tetszésem mégis inkább annak szólt, hogy micsoda méltóság van ebben a gyönyörű nőben. Kicsit olyan volt, mint a fenséges Nefertiti.
Ehhez képest előttem van az az arca is, amellyel Chris Rock poénkodását fogadta az Oscar Gálán. Nyilván senkinek sem kell elmesélni, mert azóta is az folyik a csapból, hogy Will Smith behúzott egyet a felesége kopaszságán viccelődő humoristának (itt jegyzem meg, hogy szerintem a pofon teljes mértékben színész pofon volt: csattant és látványos volt, de igazából nem fájhatott, mert Rock inkább meglepett volt, mint szenvedő). Will Smith kanosszajárását ismerjük, néhány perccel később még álló ováció fogadta, amikor átvehette a díját, majd elkezdődött a bűnhődése. A színész a létező összes felületen bocsánatot kért, elismerte, hogy a fizikai bántalmazás nem válasz. A következő tíz évben nem vehet részt az Oscar gálán, és tagságáról is lemondott. Ennyit a pofonról. Erről már eleget hallottunk.
Vele vagy rajta nevetsz? Az itt a kérdés!
Visszatérve Jada Pinkett Smith-re, a történet valódi főszereplőjére, amikor elhangzott ez a poén, a színésznő többé nem volt fenséges Nefertiti, hanem egy megbántott, megalázott nő volt. Chris Rock nem egy poént mondott, hanem verbálisan bántalmazott egy egészségi problémával küzdő nőt sokmillió ember előtt. Mindezt 2022-ben, amikor már nagyon sok dolog nem számít viccesnek, ami a ’90-es években még teljesen elfogadott volt. És mindezt azon a gálán, amelyen az Oscar történetében először siket férfi vehette át a legjobb férfi mellékszereplőnek járó szobrot.
Én úgy gondolom, hogy a „mivel lehet viccelni és mivel nem” kérdéskörben napjainkban igenis van némi felesleges felhajtás, de betegséggel, fogyatékossággal viccelni soha nem volt elfogadott.
Nemrég beszélgettem Kiss Ádám humoristával, aki a következőt mondta egy Nők Lapja interjúban: „A humorban is elsőszámú szabály, hogy lefele nem ütünk, tehát testi fogyatékossággal, betegséggel nem viccelünk, de ez inkább jóízlés kérdése, és nemcsak a humoristáknak szabály. Ahogyan mindenki el tudja dönteni egy beszélgetésében, hogy mit enged meg magának, ez ugyanígy működik a színpadon is.”
Biztosan sokan emlékeznek Till Attila Tiszta Szívvel című filmjére, amely tulajdonképpen egy kerekesszékes gengszterfilm. Aki látta a filmet, biztosan soha nem felejti el azt a jelenetet, amelyben a három, testi fogyatékkal élő főszereplő kimegy horgászni egy tóhoz, és valahogy át kell verekedniük magukat egy nádason. Szerintem fogyaték és humor kategóriában ez az egyik legnagyszerűbb jelenet, amely valaha született. Mert nem rajtuk röhögünk, hanem velük. Ők avatnak be az életük egy olyan részébe, és ők kezdenek el ezzel viccelni olyan módon, hogy a közönség mer nevetni. Nem ódzkódik, nem elretten, hanem nevet.
Chris Rocknak ez nem sikerült. Ahhoz, hogy ezen az amúgy sem túl erős poénon bárki őszintén nevethessen, ahhoz Jada Pinkett Smith-nek kellett volna vele viccelnie, hiszen ő az egyetlen ember, akinek joga van a saját kopaszságából viccet csinálnia. Ha akar. De ő nem akar.
Mire figyel a világ?
Számomra ebben az egész ügyben az a legmegdöbbentőbb, hogy a kiindulópontjáról egyáltalán nincs szó. Mindenki Will Smith-ről beszél, holott ez az egész akár arra is alkalom lehetne, hogy felhívja a figyelmet az autoimmun betegségekre, hogy az emberek közelebbről is megismerjenek olyan egészségi problémákat, amelyek kopaszságot okoznak. A pofonnal azonban csak a rossz oldalát lovagolta meg a világ, Legalábbis eddig. Will Smith elvitte a balhét, ő követte el a legnagyobb bűnt, neki kellett a leginkább bűnhődnie. És ő kapta a legnagyobb figyelmet is.
Pedig legalább ugyanennyi figyelem járna Jada Pinkett Smith-nek is, aki több szempontból is áldozata a történetnek. Egyrészt máltósággal néz szembe egy betegséggel, ami miatt nem nő haja. Másrészt az egész világ előtt alázták meg emiatt. Harmadrészt ő a pofonosztó felesége, aki a pofon következményeivel, mint legközelebbi családtag, azóta is szembenéz. Többek között napvilágot látott róla egy rövidke videó is, amin úgy tűnik, nevet, amikor Will Smith a pofon után visszatér a közönség soraiba. Még ezért is bírálatot kapott. Mindenki Chris Rock színészpofonnal sújtott arcával van elfoglalva, Jada Pinkett Smith lelkével pedig szinte senki nem foglalkozik.
Elmaradt bocsánatkérés
A humorista azóta sem kért bocsánatot azért, mert verbálisan bántalmazta a színésznőt. Soha, sehol, egy szóval sem. Az interneten keringett ugyan egy bizonytalan eredetű bocsánatkérő nyilatkozat, de arról elég hamar bebizonyosodott, hogy nem Rock írta. Ő nem kér bocsánatot. De vajon miért nem? Az egyetlen mentsége az lehetne, ha legalább annyit mondana, hogy nem tudta, hogy betegség áll Jada Pinkett Smith kopaszságának hátterében, de még ennyit sem mondott. Hogy lehet az, hogy ebben az egész történetben csak ő lett az áldozat, csak ő lett a bántalmazott?
A világ vajon miért csak a testi bántalmazást kéri számon és bünteti, amikor elvileg olyan időket élünk, amelyben egyre többet és egyre nyíltabban lehet beszélni a lelki bántalmazásról és a verbális abúzusról?
Sokan állást foglaltak az ügyben, persze mindenki a lehető legóvatosabban. Többen elmondták, hogy Chris Rock mennyire csodálatos ember, többek között Amy Schumer is sweetheartnak nevezte egy rádióműsorban, amikor az ügyről kérdezték. Sokan elmondják azt is, hogy egyébként Will Smith is mennyire klassz ember, dehát a pofon az pofon, azt azért tényleg nem szabadott volna. Tény, hogy a pofon a leglátványosabb vétek ebben az egész történetben. Nyilvánvaló, hogy azért, mert valaki rosszat mond, nem lehet neki behúzni egyet. Sem a kocsmában, sem otthon, sem az Oscar-gálán. De miért ilyen óvatos mindenki, és miért csak a pofon nyeri el méltó büntetését? Az miért nem ugyanilyen egyértelmű, hogy egy beteg embert nem lehet csúfolni a betegsége tüneteivel? Ennek miért nincs következménye?
Költői kérdések. Ennek az ügynek a kapcsán valószínűleg már nem lesz rájuk válasz. Sőt, az is megjósolható, hogy a következő Oscar-gálán már ebből is vicc lesz. A műsorvezető talán majd védősisakban megy fel a színpadra, és csak azután kezdi el elsütni személyeskedő vicceit. Mert ha ez a bocsánatkérés tényleg végleg elmarad, akkor a világ semmit sem változik.
Kiemelt kép: Jada Pinkett Smith a Vanity Fair Oscar-partiján (Karwai Tang/Getty Images), és egy graffiti Berlinben az ominózus pofonról (Adam Berry/Getty Images)