A történelem során gyakorlatilag még soha nem volt olyan egyszerű mindenféle tárggyal és étellel kényeztetni magunkat, mint az elmúlt években (legalábbis a világ szerencsésebbik felén). Szinte minden néhány kattintásnyi távolságra van – és záros határidőn belül meg is érkezik ajtónk elé, amennyiben kosárba tesszük és kifizetjük. De nem csak az online térben szerezhetünk meg bármit, elég, ha közel van egy nagyobb város, ott fizikai valójában is megtalálunk mindent, mi szem szájnak ingere. Vásárolni pedig imádunk – kutatások bizonyították, hogy az agy örömét leli az olcsó dolgok megszerzésében, ebből pedig a nagyáruházláncok és az online kiskereskedelmi oldalak profitálnak leginkább. (A kutatók azt találták, hogy amikor a vizsgálat során az alanyoknak megmutattak egy számukra kívánatos tárgyat, az alany agyában felgyulladt az örömközpont, vagyis a nucleus accumbens. Minél jobban akarta az illető a tárgyat, annál nagyobb aktivitást észlelt az MRI.) Lehet, hogy azt gondolod, téged aztán nem hatnak meg a személyre szabott hirdetések és a különféle marketing trükkök, a rossz hír viszont az, hogy ezek pontosan azért léteznek, merthogy hatnak – gyakorlatilag mindenkire. Tehát még ha meg is próbálunk ellenállni a kísértésnek, menthetetlenül a konzumerizmus hálójába ragadva éljük életünket. De némi tudatossággal igenis van remény a „szabadulásra”!
A vásárlás szórakozás
A fentebb említett örömön kívül egyéb nehezítő tényező is utunkba áll: történetesen az, hogy az internet és az olcsó ruházati cikkek (fast fashion) elterjedése a vásárlást végérvényesen egyfajta olcsó, bármikor elérhető szórakozássá tette, ahol nem is annyira az a lényeg, hogy mit veszel, hanem maga a vásárlás, a zsákmányszerzés.
Tehát a vásárlás céllá vált, nem pedig az eszközzé ahhoz, hogy megszerezzük azt, amire szükségünk van.
Már egy 2015-os kutatás arra jutott, hogy a nők 70 és a férfiak 50 százaléka szórakozásnak tartja a vásárlást, ez a szám pedig a kötelező karanténban eltöltött idő során csak nőtt. (Hogy miért ennyivel magasabb a nők aránya, annak magyarázatához mélyre, a társadalomtudományok bugyráig kellene leásni, de ettől most tekintsünk el.) Amiről itt most szó lesz, az az, hogy hogyan próbáljunk ellenállni a kísértésnek, és megszabadítani magunkat egy sor teljesen fölösleges kiadástól.
1. Fogalmazd meg, mi késztet vásárlásra!
Nemcsak a túlvásárlást szabályozhatod, ha erre rájössz, de remek önismereti tréning is, ha kideríted, mégis mi késztet arra, hogy örömödet leled a pénzköltésben. Egy-egy rossz napot tompítasz ezzel? Ha a negatív érzelmeket próbálod pozitívvá változtatni, próbálj meg más módot találni erre. Persze egy olcsó pólót vagy egy hamburgermenüt egyszerűbb beszerezni, és egyszerűbben abszolválható endorfinforrásnak számítanak, mint futni egy kiadósat, de a fizikai aktivitás hosszútávon sokkal kifizetődőbb (átvitt és szó szerinti értelemben is). A kísértést úgy is csökkentheted, ha leiratkozol a különböző, csodás akciókat hirdető hírlevelekről… (Nincs olyan hírlevél, amelyről nem lehet leiratkozni! Csak általában igen apró betűvel egy szövegtenger végén ajánlják fel ezt az opciót.)
Fotó: Getty Images
2. Írj listát!
Persze vásárolni szükséges is, de mivel szinte minden áruházban és üzlettípusban van már minden, igen erős dedikáció szükségeltetik ahhoz, hogy az ember tényleg csak azt vegye meg, amire szüksége van. Egy fokkal könnyebb megállni az impulzusvásárlást, ha felírod, hogy konkrétan mire van szükség otthon – ha leírva látod, mit kellett volna venned, kíméletlenül hirdeti majd a tökéletesen fölösleges, de jó áron kínált konyhai mérleg/akciós sajttömb/tizenkettedik pár leggings, hogy megint nem tudtál ellenállni a boltok trükkjeinek.
3. Használj készpénzt kártya helyett!
Annyira magától értetődőnek tűnik, mégis sokan a kártyás vásárlást választják. Pedig egyszerű a pszichológiája annak, miért jobb készpénzzel shoppingolni: az ember hajlamos jobban becsülni a pénz értékét, ha azt a pénzt fizikai valójában is ki kell adnia a kezéből. Elvégre amit nem látunk, az nem fáj, de ha azt látjuk, hogy a húszezresünk egyre kisebb címletekre törik, és egyre kevesebb marad belőle, akkor visszafogottabbak leszünk a fölösleges portékák vásárlásánál.
Fotó: Getty Images
4. Pakold elő, amid van!
A lakást/házat rendszerezni soha sem árt, de jó hatással lehet költési kedvünkre is, ha látjuk, mennyi kacatunk van otthon. Biztos, hogy a most olcsón kínált tavaszi kabátból is van otthon, ahogyan a barna bőrtáska sem hiánycikk a gardróbszekrényünkben. Ha pedig már kipakoltunk és szembesültünk a sok hordatlan ruhával (kihíztuk/most nem annyira jön be/egyszer biztos lesz olyan alkalom, hogy viseljük), akár el is adhatjuk őket az internetnek köszönhetően. (Tele van a Facebook is adásvételi csoportokkal, biztosan lesz, akinek tényleg szüksége van a harmadik piros hátizsákunkra.)
5. Gondolj a termék valódi árára!
Olcsónak tűnik, de ha belegondolsz abba, hogy egész pontosan mennyit is kell dolgoznod azért a bizonyos portékáért, lehet, hogy elmegy a kedved a megvételétől.
Ez azért jó módszer, mert a konkrét forintok helyett még egy fontos valutát mérlegelsz ilyenkor, mégpedig az idődet. Ha tovább akarsz menni, gondolj az adott tárgy azon árára, amit a természettől szedett be vámként azzal, hogy több ezer kilométerről idáig utazott – vagy éppen hogy mennyi liter vizet használtak elkészítéséhez (segítünk: egy kiló pamut előállításához – amely egyetlen póló és egyetlen farmernadrág elkészítéséhez kell – tízezer liter vízre van szükség. Ennyi vizet egy ember nagyjából tíz év alatt iszik meg.)
6. Építs mögé ideológiát!
Úgy is mondhatnánk, hogy ha másként nem megy, válts világnézetet. Ha csak simán törekedsz a tudatos életmódra, sokkal könnyebb kilengeni, mint ha elhatározod, hogy mondjuk a slow fashion híve leszel (a fast fashion ellentéte, vagyis amikor kevés, de tartós ruhaneműt vásárolsz, lehetőleg kis, hazai márkáktól, akik etikus körülmények között készítik ruháikat). Vagy ha például a zero waste életmódra törekszel: ekkor már alapjáraton kiesik rengeteg termék, azok, amelyek irtózatos mennyiségű csomagolóanyagba vannak tekerve, dobozolva. Választhatod azt is, hogy hazai márkáktól vásárolsz, legyen az élelmiszer, ruha vagy szépségápolási termék, vagy hogy kerülöd azokat a márkákat, amelyek nemcsak a környezetre vannak borzasztó hatással, de még könnyedén mérgező anyagokat is tartalmazhatnak a textiljeik – mindent a profit érdekében. Ha egyfajta ideológia mentén shoppingolsz, akkor egy-egy vásárlás valószínűleg többe fog kerülni, viszont ritkábban kerül sor ezekre, így végeredményben anyagilag is jobban jársz. De legalábbis tisztább lesz a lelkiismereted.
Kiemelt kép: Getty Images
