A Föld Napja Hálózat (EDN) jelenleg több mint 17 000 partnerrel és szervezettel működik együtt 174 országban, és beszámolójuk szerint idén több mint 1 milliárd ember vesz részt a Föld napja rendezvényein. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a bolygónk természeti környezetének megóvását fókuszba helyező világnap mára globálisan is a legnagyobb szekuláris civil mozgalommá nőtte ki magát. A mai nap szellemében összegyűjtöttünk nyolc nagyszerű könyvet amelyek arra hívják fel a figyelmet – szórakoztató, ugyanakkor elrettentő módon –, milyen sors várhat ránk, ha nem kapjuk össze magunkat az utolsó pillanatban a környezetvédelem terén.
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Az óceán szintje megemelkedett, New York városa elsüllyedt. A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt – noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté. Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember is.
Rojik Tamás: Szárazság
Budapest, valamikor a 2050-es években. Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni. Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, ha hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.
Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe
Daniel Goleman a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk a tőle megszokott humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek. Vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.
Maja Lunde: Kékség
Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát az ember és a természet sérülékenységéről szóló regénnyel folytatta. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba.
2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához.
2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra.
Octavia E. Butler: A magvető példázata
2024-et írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében. Lauren Olamina az egyik ilyen közösségben él családjával. Apja lelkész, és másokkal együtt azért küzd, hogy megőrizze az emberiség méltóságát és azokat az értékeket, amik egyszer naggyá tettek minket. Miközben apja a helyes úton próbálja tartani a gyülekezetét, Lauren hiperempátiával küzd – egy ritka betegséggel, melynek során rendkívül érzékennyé válik mások fizikai fájdalmával szemben. Egy nap fosztogatók törnek be a közösségbe, és bekövetkezik, amitől mindenki tartott: otthonukat hátrahagyva menekülniük kell a farkastörvények uralta senkiföldjén. Lauren a túlélőkkel együtt északra tart és idővel a vezetőjükké válik; ráadásul az út során megfogalmazódik benne egy új hitvilág alapja, ami az egész emberiség számára a túlélést jelentheti.
Octavia E. Butler 1993-as és mára klasszikussá vált disztópiája évről évre egyre aktuálisabbá válik. A magvető példázata számtalan írót inspirált és a műfaj egyik legfontosabb modern műveként tartják számon – hatását jól illusztrálja, hogy 2020-ban, huszonhét évvel a megjelenése után New York Times Bestseller lett.
Margaret Atwood: Maddaddam-trilógia
Margaret Atwood egyik legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A járvány előtti világról szóló történeteiből lassan kiderül, mi és hogyan okozta valójában az emberiség pusztulását. A szereplők mindennapjai folyamatos küzdelemben telnek a klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek és a génmanipuláció jegyében: a börtönként szolgáló gladiátorarénából kiszabadult vérszomjas bűnözők mellett a hiperintelligens hibrid disznófaj, a gömböcök is támadásra készülnek az emberiség ellen.
Erdős László: Zöld hősök
Hogyan kerül egy könyvbe Assisi Szent Ferenc és Arnold Schwarzenegger? Mi a közös egy középkori szent és egy jelenkori filmsztár életében? Hisszük-e vagy sem, de mindketten a környezeti mozgalmak fontos alakjai. Épp úgy, mint Al Gore amerikai alelnök, Charles Darwin vagy mindannyiunk kedvenc David Attenborough-ja. Megannyi érdekes ember és izgalmas történet a környezetvédelem hőseiről a XIII. századtól napjainkig, a Greenpeace sztoritól a Néma tavaszig. Erdős László könyve kötelező olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik a modern kor egyik legnagyobb kihívása, a környezet védelmének kérdései, és a zöld mozgalmak története iránt. A szerző az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás
Valamikor a közeli jövőben, amikor a globális klímaváltozás miatt egymás után halnak ki a fajok, Franny Lynch eltökéli, hogy követi a sarki csérek utolsó ismert kolóniáját az egész földgolyót átszelő utazásukon. Az apró madarak évente kétszer teszik meg az északi sarkkörtől a déli sarkkörig tartó távot, és a tudósok szerint ez lesz utolsó vándorlásuk, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat. Az ausztrál írónő, Charlotte McConaghy műve első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazás a végső kétségbeeséstől az esélytelenség dacára feltámadó reményig. Az utolsó vándorlást az Amazon szerkesztői 2020 legjobb regényének választották, és A korona főszerepét játszó Claire Foy-jal készül belőle filmadaptáció Benedict Cumberbatch közreműködésével.
Kiemelt kép: Getty Images