„És megvan már, hova mentek nyaralni idén?ˮ – hangzik el a kérdés minden tavasszal, ahogy kisüt a nap, nyílik a pitypang, és megjelenik egy-két rügy a fákon. Megkérdezi a kozmetikus, a kedvenc kávézóban a felszolgálólány, a könyvtáros, de még a bankfiók alkalmazottja is. Ebben az évben már kisütött legalább háromszor a nap, pitypangot is láttam, egyik-másik fa pedig nemhogy rügyezik, de virágba is borult, valami mégsem volt komfortos. Hosszas gondolkodás után rájöttem, hogy tőlem még senki nem kérdezte meg, hova megyek idén nyaralni. Azért is érzékeltem talán az érdeklődés hiányát, mert amióta a Covid következtében nem lehet olyan egyszerűen útra kelni, én is álmodozó utazástervező lettem. Nagyon vágyom rá, hogy tesztelés, regisztrációs lap, extra izgalom nélkül akár egy egész hétre is kiszabadulhassak a négy fal közül.
Biztonságban, rugalmasan, drágábban
Most, hogy egyre szabadabban lehet mozogni a világban, és az európai országok, Amerika és lassan Ázsia is tárt karokkal várja azokat, akik utazni vágynak, állhattam volna értetlenül azelőtt, miért nem beszélgetnek az emberek nyaralásról, de hiszen egyértelmű, hogy az orosz-ukrán háború kitörése, a forintgyengülés erősen befolyásolhatja most a nyári terveket, az utazási hajlandóságot.
Csiszár Ágnes, a Vista utazási tanácsadója meg is erősítette a feltételezésemet, de úgy látják, a kezdeti sokk elmúlt, és ismét több a nyaralási foglalás. Mint mondja, az a réteg, amelyik megteheti, és szokott is utazni, az elmúlt két évben magánál tartotta a pénzt, amit utazásra költött volna el, így most készen áll az indulásra, hiszen alapvető igénye, hogy így kapcsoljon ki a mókuskerékből. Gondolta volna, hogy a Liszt Ferenc repülőtérről ugyanannyi gép indul, mint a Covid előtt, és a járatok tele vannak?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként 2018-ban, a járvány előtt, a magyar lakosság 888 milliárd forintot költött el külföldön. A teljes összeg fele szabadidős célú utazásokhoz kapcsolódott, egy fő egy nap átlagosan 14 100 forintot költött.
A magyar ember tavasztól tengerre vágyik – tudtam meg Csiszár Ágnestől. A foglalások hetven százaléka vízparti üdülésre szól. Hét-tíz napra foglalnak átlagosan, és az úti célt repülővel közelítik meg. Horvátország, Montenegró, Görögország, Törökország, Ciprus, Egyiptom, Spanyolország, Portugália, a Kanári-szigetek és Málta a top 10 célpont. Ezenkívül nagy rajongói vagyunk az európai városlátogatásoknak és a csehországi, ausztriai, szlovéniai buszos utaknak. Jellemző lett a kivárás, jóval több az utolsó pillanatos foglalás: nehogy valami közbejöjjön, jelen esetben az ukrán-orosz háború következményei – most ehhez is próbál alkalmazkodni a szektor. A rugalmasság fontos szempont lett a járvány idején.
