Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai alapján az elmúlt két évtizedben duplájára emelkedett az allergiás megbetegedések száma a gyerekek körében. Attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szülő érintett-e valamilyen allergiás megbetegedésben, változó annak az esélye, hogy a gyereknél is jelentkezik allergiás reakció. Amennyiben csak az egyik szülő küzd allergiás tünetekkel, ez az arány 30-35% körüli, ha azonban mindkét szülő érintett, ez az érték sokkal magasabb, akár 80 százalék is lehet. 

A „legnépszerűbb” allergiák 

Az allergia az immunrendszer túlzott védekező reakciója. Bár kialakulásának okát a mai napig nem ismerjük, a leggyakoribb kiváltó okok listája meglehetősen hosszú: tej, tojás, növények, gabonák, pollenek, háziállatok vagy atkák, de akár még a napfény is kiválthat allergiás reakciót. Az allergiának számos fajtája van, de a leggyakoribbak és legismertebbek a következők: 

• ételallergia: ilyenkor minden esetben ki kell iktatni az allergiát okozó ételt a gyermek étrendjéből.
• pollenallergia: a növények, fák, virágok porszemcséi okozzák. Az allergiás asztma kialakulásának elkerülése érdekében odafigyelést és kezelést igényelhet megfelelő tabletta, szemcsepp és orrspray használatával.
• háziporatka-allergia: tünetei télen tetőznek, mivel akkor sokkal többet tartózkodunk a lakásban. Ebben az esetben is szükség lehet gyógyszeres kezelésre, de sokat segíthet a lakás gyakori takarítása és a napi szellőztetés.
• állatszőr-allergia: a megnevezés valójában téves, mivel nem a szőr okozza az allergiát, hanem az állat hámpikkelyei, széklete és vizelete. Ha a gyerekről beigazolódik, hogy ebben szenved, a szülőknek habozás nélkül meg kell válniuk a család háziállatától. 

Fotó: Getty Images

Honnan tudhatjuk, hogy ételallergia vagy -intolerancia?

Az ételallergia nem összetévesztendő az ételintoleranciával! Ez utóbbi esetében ugyanis a tünetek jóval enyhébbek, és órákkal vagy napokkal később is jelentkezhetnek az étkezés után.

Ételallergia esetében azonban komoly reakciókról beszélünk, amelyek akár súlyos, életveszélyes következményekkel is járhatnak, és az allergén elfogyasztása után azonnal fellépnek. Még enyhébb esetekben is olyan gyomorpanaszokat okoz, mint a puffadás, hasmenés, hányás vagy hasi fájdalom, de jelentkezhet bőrtünetekkel, például ekcéma, esetleg viszkető és/vagy égő kiütések formájában. Utóbbi csecsemő- és kisgyermekkorban kifejezetten gyakori. 

Allergiateszttel bármilyen allergia kimutatható, de ez még nem utal arra, hogy vajon az anafilaxiás reakció veszélye is fennáll-e. Szerencsére ma már erre is mutatkozik megoldás, egy molekuláris diagnosztikai eljárás.

Ez a vérvétellel járó, speciális allergiavizsgálat azt is kimutatja, hogy az allergén melyik részére reagálunk érzékenységgel. Ez alapján pedig megbecsülhető, hogy a betegnek kell-e attól tartania, hogy ha például földimogyoróval találkozik, akkor életveszélyes reakciót produkál a szervezete.

De fontos, hogy a vérvétel eredményét mindig szakember elemezze, értelmezze.

Légúti allergia vagy nátha?

Légúti allergia (pl. pollenallergia) esetében nem a betegség kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A problémát inkább az okozza, hogy a szülő felismeri-e, hogy gyereke megfázott vagy allergiás valamire. A pollenallergia tüneteit ugyanis könnyű összetéveszteni a tavaszi-őszi időszakban gyakori náthával. A pollenallergia és a háziporatka-allergia tipikus árulkodó jelei ugyanis ugyanazok a légúti tünetek, amelyek a gyermekkorban rendkívül gyakori megfázásokkal is járnak: a köhögés, a tüsszögés és az orrdugulás. 

Van azonban egy meghatározó különbség: a náthából általában viszonylag rövid időn belül, maximum 7-12 nap alatt kigyógyulnak a gyerekek, míg a pollenallergia jellemzően végigkíséri a növények virágzásának időszakát, így esetenként akár hónapokig is eltarthat. Ezen kívül az allergia nem okoz hőemelkedést vagy lázat sem, míg a nátha vagy megfázás esetében ezek jellemző tünetek. 

Az allergia nem csupán kis kellemetlenség:

a légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki,

ennek pedig az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Nem a kalcium tabletta fog segíteni

A jó hír, hogy ugyan megszabadulni nem lehet az allergiától, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. Érdemes a vény nélkül kapható allergiakészítményeket kipróbálni, hiszen ezek hatása néhány napos használatot követően már érezhető, ugyanakkor el kellene felejteni néhány tévhitet, amelyek még mindig aktívan élnek a köztudatban, ugyanakkor nem használnak a panaszokra.

Ilyen például a még orvosi körökben népszerű elképzelés (főleg itthon), hogy a kalcium ellenszere a túlérzékenységnek. Annak ellenére, hogy 2009-ben egy híres orvosi szaklap, az Advances in Clinical and Experimental Medicine leírta, hogy

a kalcium használatát az allergiás esetek kezelésére nem lehet alátámasztani szakmai szempontból, inkább csak egy régi, indokolatlan szokás életben tartásáról van szó.

Többet ér egy szakorvos véleménye, ugyanis már léteznek olyan gyógyszeres, terápiás módszerek, amelyek jócskán enyhíthetik a tüneteket, és élhetőbbé tehetik a pollenszezont. A szakemberek szerint idény előtt egy hónappal tanácsos elkezdeni a felkészülést, legyen szó vény nélkül vagy vényre kapható készítményekről.

Fotó: Getty Images

Gyógyszerek, szemcsepp literszámra, homeopátia ide vagy oda, soha semmi nem annyira hatásos, mint ha hazaérve az ember lezuhanyozik, hajat mos, tiszta ruhát vesz, majd frissen felhúzott ágyneműbe fekszik le. Elvégre a pollenek szeretnek megülni a hajban, mi pedig alvás közben jól beléjük dörgölőzünk. Szóval ha sűrűbben mosunk hajat és ágyneműt a megszokottnál, és gyakrabban porszívózunk (HEPA-szűrős porszívóval), ami után fel is mosunk, egész sokat tehetünk az otthoni komfortérzetért.

A légkondi is remek szolgálatot nyújt, hiszen kiszűri a polleneket. Légkondielleneseknek pedig remek alternatívát nyújthatnak a légszűrős ventilátorok, amelyek szintén tisztítják a levegőt. Ha a szabadban tartózkodunk, jó, ha napszemüveget viselünk, az valamennyire képes felfogni a polleneket a szembe jutástól, ugyanígy a kalap vagy kendő is javasolt. Az eső mindig enyhülést hoz, a szeles idő viszont felkavarja a polleneket és a kínszenvedést – az időjárási viszonyok ellen vagy érdekében sajnos nem sokat tehetünk, de érdemes figyelni az előrejelzést, hogy épp mire készüljünk. 

Idén súlyosabb tünetek jöhetnek

A Semmelweis Egyetem friss közleményéből kiderül, hogy az egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján idén már most erőteljesen növekedett a betegforgalom, mégpedig a korán és erősebben érkező allergia-szezon miatt.

A szokásosnál korábban jelentkező és erős tünetek hátterében az enyhe tél és a nagy szárazság állhat, amely megnöveli az allergén növények pollenjeinek számát a levegőben.

A hatékony terápia kialakítása és a gyógyszerek beállítása mellett életmódbeli változásokkal is javítható az allergiások élete: a fentebb említett tippek mellett a pollenszűrős szúnyoghálón keresztüli szellőztetés is segíthet a tünetek enyhítésében. Érdemes emellett sós orrmosó folyadékot is használni, amely eltávolítja az orrnyálkahártyáról és a szem kötőhártyájáról az irritáns anyagokat és a pollent – ezt dr. Kraxner Helga, a klinika adjunktusa tanácsolta.

Forrás: K&H gyógyvarázs, Semmelweis Egyetem, Kiemelt kép: Getty Images