Messziről veszekedő párnak néztek ki. A szemtanúk, akik látták az ifjú pszichológusnőt és gyilkosát, azt gondolták, ezek a fiatalok biztosan felöntöttek a garatra, most meg az éjszaka közepén összekaptak valamin. Egyikük később felidézte a lány ijedt arcát, és biztosan szemrehányást tett magának, amiért nem jutott eszébe, hátha segítségre lenne szüksége. Pedig nem veszekedésről volt szó, hanem sokkal többről. Szegény lány megpróbált szabadulni, de a férfi, aki nem sokkal később megerőszakolta és megölte, nem engedte el, sőt, egészen biztosan halálosan fenyegette.
Az ember nézi a biztonsági kamerák felvételeit, amelyeken azt látni, hogy 2012. július nyolcadikán egy fiatal lány bandukol a kihalt pécsi utcákon, és még rosszabbul érzi magát, mert mintha csak egy krimi kockái peregnének előtte. Ujjatlan fekete póló van a lányon, rövid barackszínű szoknya és egy hosszú pántos táska. Miután Bándy Kata éjjel kettő körül elbúcsúzott a születésnapot ünneplő barátaitól, és eljött a belvárosi sörözőből, a kamerák jó darabig rögzítették az útját. Kórház tér, Széchenyi tér, Király utca, Búza tér. Már majdnem hazaért, a kulcsát is előkereste, amikor egy férfi megtámadta. A lánynak volt lélekjelenléte mérlegelni, és okosan úgy döntött, nem megy be a házba, mert ott végképp nem lenne hová menekülnie a férfi elől.
Nincs menekvés
Bándy Kata a pécsi rendőrség fiatal pszichológusa volt, koránál is fiatalabbnak látszott kerek gyermekarcával. Szép volt és csinos, de nem kihívó, inkább szolid alkat. Nem sokkal korábban ért véget egy hosszú, három éven át tartó kapcsolata, amolyan köztes, gyógyuló állapotban volt akkoriban. Egy időre hazaköltözött Szekszárdra, majd vissza Pécsre, egyedül lakott egy Dugonics utcai bérelt lakásban. Az első találgatások arról szóltak, esetleg egy bűnöző akart bosszút állni rajta, akivel a munkája során kapcsolatba került, de kiderült, hogy a fiatal nő nem elkövetőkkel, hanem a rendőrség munkatársaival foglalkozott. Szerette a munkáját, a barátait, megfontolt volt, kedves és derűs. A férfit, aki megtámadta, igyekezett szóval tartani, megpróbált valahogyan hatni rá. Megtudta tőle, hogy van egy gyereke, ezért azzal érvelt, hogy ha valami bűncselekményt követ el, azt a gyerek sínyli meg. Ám Péntek Lászlót – aki a kelebiai cigánysoron nőtt fel, gyorsan rossz társaságba keveredett, és fiatal kora ellenére már tizenegyszer volt büntetve, összesen hat és fél évet ült börtönben – nem riasztotta el semmi. Felajzott volt, eltökélt, híján minden érzékenységnek és emberségnek. Kényszerítette a lányt, hogy menjen vele, valami elhagyatott helyen akart közösülni vele.
Kata tiltakozását, szabadulni akarását vélte veszekedésnek több szem- és fültanú. A fenyegetéseket nyilván nem hallották.
A lány lakásától hatszáz méterre lévő játszótérnél Péntek László megerőszakolta, bántalmazta, a táska szíjával fojtogatni kezdte, majd puszta kézzel megfojtotta a fiatal nőt, mert csak így tudta megtörni az ellenállását. Kata testén tizenkilenc külsérelmi nyomot találtak a vizsgálat során. A gyilkos a testet egy félreeső helyen helyezte el, és elmenekült. Előtte magához vette a lány pénzét és telefonját, előbbit elköltötte, a telefont pedig eladta.
Kegyeletsértő hazugság
Mivel Kata másnap nem jelent meg a munkahelyén, és üzenetet sem küldött, sőt, nem sikerült elérni sem, kollégái megkeresték a szüleit. Gyorsan bűncselekményre gyanakodott mindenki, mert a komoly, megbízható, kiegyensúlyozott lányról senki sem gondolta, hogy fogja magát, és eltűnik.
Bándy Kata testére három nap múlva bújócskázó gyerekek találtak rá. A rendőrök eleinte több elkövetőben gondolkodtak, de gyorsan képbe került Péntek, akinek DNS-ét azonosították a lány körme alatt, ondóját megtalálták a táskáján.
Péntek László azt állította a rendőröknek, és ehhez ragaszkodott a bíróságon is, hogy jó ideje kapcsolatban állt a lánnyal, ám csak titokban találkozgattak, és mivel ő hiába kérte, hogy a lány vállalja fel nyíltan a „szerelmüket”, ez nem történt meg. Ezért lett mérges, ezért veszítette el a fejét, és ezért végzett a lánnyal – hirtelen felindulásból. A tanúk ezt a változatot elképzelni sem tudták, tekintve, hogy egy értelmes, igényes teremtésről volt szó, aki megválogatta, kit enged közel magához. Kata volt barátja egyenesen kegyeletsértőnek minősítette a vádlott állítását.
A bírósági felvételek alapján egy tekintélyes kriminálpszichológus szociopatának minősítette a tettest,
úgy gondolta, szenvtelen magatartásával már leendő rabtársainak akart üzenni, tudatni velük, hogy hol szeretne helyet találni magának a hierarchiában. Péntek negyven éven át biztosan osztozik a rabok sorsán, ugyanis enyhítés után ezt az ítéletet hozták az ügyében. Negyven év múlva feltételesen szabadon bocsáthatóvá válik.
A fiatal pszichológusnőt Szekszárdon temették el, 2012 júliusában.
Vajon miért állította Péntek László, hogy kapcsolatban állt Katával?
Dulai Péter kriminalista, sorozatunk szakértője, az Élet elleni bűncselekmények blog és Facebook-oldal szerzője:
Elképzelhető, hogy a hiúságát akarta ezzel legyezgetni, hiszen valljuk be, egy ilyen kaliberű figurának reálisan nézve nem sok esélye lett volna egy ilyen nővel kapcsolatba kerülni. És/vagy azt gondolhatta, hogy büntetőjogilag enyhítő körülmény lesz rá nézve, ha megállapítják, hogy a lány önszántából ment el vele, mert már ismerték egymást. A bíróság azonban megállapította, hogy Katának egyszerűen nem volt módja kapcsolatot kialakítani a vádlottal. A gyilkosság előtti időszakban Kata elutazott, így nem találkozhatott Péntekkel abban az időpontban, amikorra azt a vádlott megjelölte. Péntek másodfokon eljáró védője egyébként azt mondta, hogy nem volt megállapítható, miért távolodott el Kata a férfivel a lakásától, csak annyi biztos, hogy ez kényszer hatására történt. Meg akarta-e ölni Péntek László Bándy Katát? Miért lett belőle gyilkos, amikor korábban „csak” olyan vagyon elleni bűncselekményeket követett el, amelyeknél sérült sem volt? Célja nem az emberölés, hanem a szexuális együttlét volt. Minden bizonnyal az ellenállás hozta ki belőle a legrosszabbat.
Gyilkosok nyomában című sorozatunk előző részei itt olvashatók.
Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Getty Images