Bányai Júlia, a kardforgató asszony
A 19. század közepén elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy nő fegyvert ragadjon, ám Bányai Júliát ez nem zavarta. A műlovarnő Sárossy Gyula néven állt be a nagyváradi seregbe, ahol elsősorban kémkedéssel szerzett magának hírnevet (Sárossy Gyula korábban a férje volt). Bem József később az erdélyi hadsereg főhadnagyi posztját is rábízta egy időre, annyira jól végezte a dolgát.
Csernovics Emília, az árvák megsegítője
Csernovics Emília, vagy ahogyan az emberek ismerték, Damjanich János özvegye a szabadságharc károsultjain próbált segíteni. A Zichy nővérekkel karöltve 1861. március 15-én megalapította az Országos Magyar Gazdasszonyok Egyesületét, ahol a forradalom özvegyeinek és árváinak, valamint a szükséget szenvedőknek próbált élhetőbb környezetet teremteni.
Karacs Teréz és a szorgos tanítványok
Karacs Teréz volt az egyetlen nő, aki az 1848. július 20-24. között megtartott tanügyi kongresszuson részt vett. A hölgy azért kampányolt, hogy a tanítók és a tanítónők ugyanolyan fizetésben részesüljenek, ám mégis arról vált ismertté, hogy a szabadságharc alatt tanítványaival együtt fehérneműt varrt a honvédeknek, és gyűjtést is rendezett a megsegítésükre.
Kossuth Zsuzsanna, a főápolónő
Kossuth Lajos húga a saját gyermekeit hagyta hátra, hogy ápolónőként vehesse ki a részét a szabadságharc eseményeiből. Az ő nevéhez fűződik az első katonakórházak megalapítása az országban – összesen 72 tábori kórházat állított fel –, illetve neki köszönhető, hogy az asszonyok tömegesen vállalták az ápolónői szerepet – a hölgy a Pesti Hírlapban hívta fel a figyelmet arra, mekkora szükség van a segítő kezekre. Ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak szinte semmibe vették őt és haladó szellemét, még inkább elismerésre méltónak tartjuk ténykedését.
Lebstück Mária, avagy Mária főhadnagy
Ha hihetünk a történelmi forrásoknak, a 18 éves Mária egy forradalmi tüntetésbe cseppenve döntötte el, hogy katonának áll. Eladta egyik drága fülbevalóját, amin férfiruhát vásárolt magának, valamint a haját is rövidre vágatta és apja, Lebstück Károly nevét használva beállt a bécsi egyetem légiójába. Innen a magyarországi német légióba, majd a tiroli vadászzászlóaljba került, 1849 elején pedig a feldunai hadtestben szolgált. Még ugyanezen év áprilisában a 9. huszárezredbe helyezték, de a háború végére főhadnaggyá léptették elő. Életéről operett is készült.
Leövey Klára és Teleki Blanka, a felvilágosult nevelőnők
A magyar nőnevelés két úttörője volt Leövey Klára és Teleki Blanka, tanítványaikat mindketten a nemzeti eszmék szellemében oktatták. Leövey és a lányok a márciusi forradalmat követően gyakran kijártak a Nemzeti Múzeum kertjében tartott gyűlésekre, de Teleki Blanka sem tétlenkedett, kiáltványokat fogalmazott, hogy a hazafiasságot hirdesse. A két nő a harcok előrehaladtával katonák ápolásával is foglalkozott, 1849-től Debrecenben, 1851-ben azonban mindkettejüket letartóztatták, amiért ’48-as politikusokat rejtegettek a hatóságok elől.
Szendrey Júlia, a harcok női szószólója
Petőfi Sándor felesége támogatta a költő hazafias nézeteit, mi több, 1848 áprilisában arra szólította fel az ország hölgyeit, hogy küldjék harcba férjeiket, kedveseiket és fiaikat. A kor meghatározó személyiségeinek nem tetszett Szendrey elvakultsága a szabadságharc iránt, sokan úgy vélték, hogy az ő szenvedélye ragadt át a meggondolatlan Petőfire, akinek ez lett a veszte. Akár így van, akár nem, a hölgy hitt abban, hogy a nőknek igenis támogatniuk kell férjeiket a harcvonalban.
Zichy Antónia és Karolina, az arisztokratafeleségek
Zichy Antónia – Batthyány Lajos felesége –, illetve húga, Karolina – Károlyi György hitvese – mindketten az arisztokrácia megbecsült tagjai voltak, akik arra használták befolyásukat, hogy a magyar eszméket hirdessék. Magyar ruhát hordtak, magyar nyelvet használtak, csak magyar zenére táncoltak és csakis magyar holmit voltak hajlandóak vásárolni. Nagy szerepük volt a politikai elit gondolkodásmódjának formálásában a szabadságharc előtt, illetve után is.
Szöveg: D.A.
Forrás: mult-kor.hu, rubicon.hu
Fotó: Wikipédia, Pinterest
