Az a szülő, aki az étteremben táblagéppel foglalja le a gyerekét, hagyja otthon szabadon számítógépezni és még az okostelefonja jelszavát is megosztja vele, szinte borítékolhatja, hogy rossz szülőnek fogják titulálni. Általános nézet, hogy a (bármilyen) képernyő előtt töltött idő negatív hatással van a gyerekek fejlődésére. Ám egy új kutatás, amelyet egy európai kutatókból álló csapat (a svéd Karolinska Intézet és a holland Vrije Universiteit Amsterdam munkatársai) végzett, egészen más eredményre jutott, sőt bizonyítani tudja, hogy a videójátékok fejleszthetik a kicsik intelligenciáját.

A tévénézés és a videójátékozás kisgyerekekre, illetve tinédzserekre gyakorolt hatását évtizedek óta vizsgálják, ám az utóbbi évek digitális forradalma teljesen átrajzolta a gyerekek képernyőhöz való viszonyát. Ma már a kényernyő előtt töltött idő egy sor tevékenységet takarhat, beleértve a barátokkal való kapcsolattartást, az iskolai feladatok végzését, és persze a tévénézést és a videójátékozást is. Ez a változás arra sarkallta a kutatókat, hogy típusonként tanulmányozzák, hogyan hat a képernyőhasználat a gyerekekre, ugyanis

a sokféle lehetőség, amelyet az okoskütyük kínálnak, érvényteleníti azt a gondolkodásmódot, hogy a képernyő előtt töltött idő rossz.  

Az előbb említett új kutatás, amelyet a Scientific Reports tett közzé múlt héten, elsődleges célja az volt, hogy a videójátékozás és az intelligencia közötti kapcsolatot vizsgálja. Nagyjából ötezer 9-10 év közötti gyereket követtek figyelemmel két éven keresztül, akikkel a kutatás elején és a végén is kitöltettek egy kognitív tesztet. „A tanulmányunkhoz egy öt feladatból álló tesztet hoztunk létre – magyarázta Torkel Klingberg és Bruno Sauce, a kutatócsoport két tagja. – Kettő a szövegértést és a szókincset vizsgálta, egy a figyelmet és a végrehajtó funkciókat (más néven exekutív funkciók, amelyek a viselkedés és az azt irányító gondolkodási tevékenységek összerendezést végzik – a szerk.), amely magában foglalja a munkamemóriát, a rugalmas gondolkodást és az önkontrollt, egy a vizuális-térbeli intelligenciát (például tárgyak forgatása fejben), egy pedig a tanulás képességét.” A képernyő előtt töltött idő önbevalláson alapult, a gyerekeknek három kategóriára kellett osztani a képernyőhasználatukat: valaminek a nézése, kapcsolattartás másokkal és játék.

Fotó: Getty Images

A kutatás kezdetén a szakemberek nem találtak összefüggést a videójátékozással töltött idő és az átlag alatti vagy feletti intelligencia között. Két évvel később, a vizsgálat végén azonban meglepő eredményeket kaptak.

„Azok a gyerekek, akik tízévesen többet videójátékoztak, általánosságban nem voltak intelligensebbek azoknál, akik nem játszottak ilyesmivel, ám két év után ők mutatták a legnagyobb fejlődést intelligenciaszint terén

– írta a tanulmányban Klingberg és Sauce, hozzátéve, hogy a jelenség fiúknál és lányoknál is megfigyelhető volt. – Például az egyik gyereknek, aki a videójátékozás tekintetben a legaktívabb 17 százalékba tartozott, két év alatt 2,5 ponttal magasabbra növekedett az IQ-szintje, mint egy átlagos gyereknek.”

A tanulmány készítői nem találtak kapcsolatot a közösségimédia-használat és az intelligencia növekedése között, de a tévénézés és a videójátékozás igenis hozzájárulhat az intelligencia fejlesztéséhez. Klingberg, aki egyébként a kognitív idegtudomány professzora, kiemelte kutatásuk korlátait, például azt, hogy nem vizsgálták, hogy a képernyőidő mennyisége és milyensége milyen hatással van az alvásra, az iskolai teljesítményre vagy a fizikai aktivitásra. Eredményeik azonban alátámasztják azt a hipotézist, hogy a képernyőhasználat alapvetően nem rontja a gyerekek kognitív képességeit, sőt a videójátékok akár az intelligencia fejlesztésében is segíthetnek.

Persze arra senki nem buzdít egyetlen szülőt sem, hogy mostantól minden gyerek kapjon korlátlan hozzáférést az okoskütyükhöz. „Eredményeinket nem szabad általános ajánlásnak tekinteni minden szülő számára – összegzi a publikációt Klingberg és Sauce. – De azok a szülők, akiket zavar, hogy a gyerekeik videójátékoznak, most jobban érezhetik magukat – tudva, hogy ettől valószínűleg okosabbak lesznek.”

Kiemelt kép: Getty Images