Amíg külföldön már évek óta megszokott dolog például Kickstarteren vagy Indiegogón projekteket támogatni, addig itthon ez a fajta közösségi finanszírozás nem igazán volt ismert. Ezek a platformok arról szólnak, hogy különböző ötletgazdák tölthetik fel rájuk a terveiket, aminek megvalósítására aztán pénzgyűjtést indítanak. Akit érdekel az adott, még nem megvalósult termék/projekt, támogathatja, aminek fejében kap majd az elkészült termékből, és mivel előre fizet, így hozzájárul ahhoz, hogy a projekt egyáltalán megvalósulhasson. Hogy miket lehet támogatni? Filmektől elkezdve okos biciklilámpán át újfajta fitneszkellékik és könyvekig gyakorlatilag mindent, amire valakinek volt egy jó ötlete, de forrás híján nem tudja megkezdeni a gyártást.
Ez a fajta platform tehát eddig nem létezett Magyarországon, viszont most elindult a Brancs közösség, amihez kétféle módon is csatlakozhatunk: ötletgazdaként, azaz vállalkozóként, vagy vásárlóként, azaz szponzorként. Vállalkozói/ötletgazda oldalról: ha van egy olyan ötletünk, termékünk, vagy szolgáltatásunk, amiben hiszünk, akkor a Brancs platformon ezt megmutathatjuk másoknak is. Ekkor lépnek be tehát a vásárlók/szponzorok, akik amennyiben arra érdemesnek tartják termékünket, felajánlásaikkal támogathatnak minket annak megvalósításában.
De mitől lesz ez mindkét fél számára előnyös?
Attól, hogy az adott vállalkozást támogató szponzorok a pénzükért cserébe megkapják a vállalkozás által ajánlott termékeket vagy szolgáltatásokat – jóval korábban, mint ahogy a termék piacra kerülne, így ők lesznek az elsők, akik kipróbálhatják a különleges terméket.
Az ötletgazdák pedig azért járnak jól ezzel a módszerrel, mert ez a fajta piactér mérsékli a piacralépési kockázatot – azaz nem nekik kell a saját zsebükből fedezniük a nagy ötletük megvalósítását, valamint le is tesztelhetik, mennyire piacképes az általuk megálmodott vállalkozás. De akkor mégis miben más ez, mint az említett két külföldi példa?
„Amiben leginkább különbözünk a Kickstartertől és az Indiegogótól, az az, hogy mi Magyarországon vagyunk, a magyar szürkeállományra és a magyar gondolkodásra próbáljuk az egészet felépíteni
– fejtette ki a Brancs ötletgazdája, Kövesdi Gábor – Itthon a vállalkozók is teljesen mások. Mások az igényeik, más segítséget várnak el, és másképp kell őket támogatni. Mi sokkal több emberi energiát és funkcionális fejlesztést szánunk arra, hogy segítsük ezeket az embereket. Bízom benne, hogy az itthon is dinamikusan növekvő tudatos vásárlói körnek köszönhetően sok kitartó magyar vállalkozó tudja megvalósítani velük az álmait.”
A jutalom alapú közösségi finanszírozásokkor a projektgazdák általában (a sok kicsi sokra megy elvének megfelelően) kis pénzösszegeket gyűjtenek össze magánszemélyek nagy csoportjától. A vállalkozások sok esetben ekkor még nem rendelkeznek végleges termékkel vagy szolgáltatással, hanem annak továbbfejlesztéséhez veszik igénybe ezt a modern tőkebevonási formát.
A pénzünk biztonságban lesz
Napjainkban jutalom alapú közösségi finanszírozás módszerével jelentős összegekhez lehet jutni, miközben pedig a Brancson a vevőgyűjtés, azaz az ötlettel való megjelenés nem kerül pénzbe. A vállalkozókat terhelő kiadások a Brancson annyiban kimerülnek, hogy a később eladott termékeik után a vásárlásokból összegyűlt teljes bevételből 9,9 százalékos sikerdíjat kell fizetniük. Ezért cserébe azonban nemcsak a piactéren való megjelenést kapják, hanem támogatást az online marketing, a kampányok, és a közösségimédia-megjelenés felépítéséhez.
De szponzori oldalról sem kell aggódnunk, hogy esetleg az ablakon dobjuk ki a pénzünket, a Brancs ugyanis csak abban az esetben tekint sikeresnek egy ötletet, ha az adott kampányidőszak alatt összegyűlt támogatások összege elérte az előre kitűzött célt.
Amennyiben ez esetleg nem teljesülne, a szponzor dönthet úgy, hogy a Brancstól kéri az általa befizetett összeg visszatérítését.
A közösségi finanszírozás módszerével Magyarországon egyelőre főleg sajtótermékek vonatkozásában találkozhattunk. A sajtó szinte minden ágazata anyagi gondokkal küzd jelenleg, de főleg az online megjelenő magazinok, lapok számára okoz gondot működésük fenntartása (hogy a profittermelésről ne is beszéljünk), mivel a felhasználók jelentős része az internet elterjedésekor azt szokta meg, hogy a világhálón elérhető tartalmak ingyenesek. Pedig egy szerkesztőséget működtetni (akár online, akár offline megjelenő sajtótermékről van szó), igen költséges dolog, a szponzori és pályázati összegek pedig a legtöbbször nem elegendőek arra, hogy abból fenntartsák magukat ezek a lapok.
Emiatt fordulnak a hazai médiumok közül egyre többen az olvasóikhoz, és kérik segítségüket a működés fenntartásához szükséges pénz összegyűjtésében. Közösségi finanszírozással azonban nemcsak sajtótermékeket segíthetünk, hanem szinte bármit és bárkit – magánszemélyeket, kórházakat, civil szervezeteket, még a Brancson is támogathatunk jótékony célokat, fontos társadalmi ügyeket hozzájárulásunkkal.
Kiemelt kép: We Are/Getty Images
