Angyali rendek és rangok, avagy így épül fel a mennyei hierarchia

A szellemvilág lényeit először a perzsák kezdték úgy elképzelni, mintha egy szigorú alá-fölérendeltségbe szerveződő égi hadseregről volna szó. Végül egy, az 5. században, görög nyelven író szerző foglalta össze a mennyei hierarchia szintjeit, az angyalok fajtáit, típusait, rendjeit és rangjait – és e beosztást tartja máig a leghitelesebbnek a keresztény teológia és az ezotéria is.

Az égi lények hierarchiáját összefoglaló görög szerző Pszeudo-Dionüszosz Areopagita volt: az ő művében található az angyali karok és rendek részletes bemutatása. Az, hogy a szellemvilág hierarchikusan épül fel, azért is magától értetődő, mert magát az univerzumot is át- és áthatja a rend. Nem véletlen, hogy a görög „rend”-et jelentő szó – a kozmosz – szinonimája lett a „világegyetem”-nek is. Az egész mindenség tehát az alá-fölérendeltségen alapul, ahol ugyan egyik szint magasabb rendű a másiknál, mégis mindegyik ugyanolyan fontos. Ugyanez igaz a mennyország lakóira is: noha vannak magasabb és alacsonyabb rangú angyalok, mindegyiknek nélkülözhetetlen szerepe van a világegyetem harmóniájának fenntartásában. A hierarchia szó „szent rangsor”-t jelent, ami az angyalok esetében különösen igaz. Az alábbiakban e mennyei rendszert mutatjuk be a görög szerző műve alapján, ezenkívül Tarr Dániel vallástörténész 2007-es, Angyali hierarchia című remek összefoglalóját is segítségül hívtuk.

Az első triád: a Fényvilág angyalai

Pszeudo-Dionüszosz nyilván nem kitalálta, milyen rendű-rangú angyalok élnek a fényvilágban, csak összefoglalta az erről szóló zsidó, keresztény, gnosztikus, perzsa és egyéb eredetű hagyományokat. Ezek alapján formálódik ki a hierarchia, melynek hitelességét nem tisztünk vizsgálni, ám – mivel összhangban áll az összes ősi „angyaltannal” – valószínűleg ez áll a legközelebb az igazsághoz. Szerinte az angyalok kilenc fő rendbe szerveződnek, melyek három nagyobb egységet, triádot alkotnak.

A főrendekről a cikk folytatásában olvashattok a Nők Lapja Ezotéria 2017/2. számában.

Szöveg: Kincses Boglárka

Fotó: Thinkstock (Freskó a Santa Maria In Travestere-templomban, Róma)