1. Einstein megbukott matematikából. – Felesleges ezzel magyarázni a bizonyítványt, a kis Albert ugyanis már egészen fiatalon kiemelkedően tehetséges volt a matematika és a fizika terén. Eredményei alapján tizenhat évesen lehetőséget kapott, hogy Németországból felvételizzen a zürichi politechnikumba, és egy évvel később – addig egy svájci iskolába járt, hogy minden tárgyból fel tudjon zárkózni – fel is vették. Algebrából és fizikából hatost, vagyis a svájci rendszerben a legjobb osztályzatot kapta, de ezt később összekeverték az amerikai újságírók a német szisztémával, ahol ez bukást jelentett volna. Hiába mondta el Einstein minden lehetséges fórumon, hogy nem volt rossz tanuló, a hiedelem a mai napig tartja magát.

2. Agyunknak mindössze 10%-át használjuk ki. – A kijelentés magában hordozza azt a feltételezést is, hogy csodákra lennénk képesek, ha a maradék 90%-ot is bevetnénk. Az olyan modern képalkotó technológiáknak köszönhetően, mint amilyen a funkcionális MRI, mára egyértelműen kiderült, hogy agyunk minden területét használjuk, csak nem egyszerre. Futás közben a mozgást irányító idegrendszeri terület dolgozik, a bonyolultabb matematikai műveletekhez szükséges rész pedig passzív. Azt nem akarhatjuk, hogy az egész agyunk egyszerre legyen aktív, hiszen pontosan ez történik az epilepsziás nagy rohamoknál.

3. A kínai nagy fal az egyetlen Holdról is látható ember alkotta építmény. – Nemcsak hogy a Holdról, de a Föld körüli pályáról sem látható. Neil Armstrong 1969-ben elmondta, hogy a fölrészeken és óceánokon, tengereken kívül semmi nem felismerhető a Holdról, és azóta több űrhajós is megerősítette, hogy hiába keresték közelebbről is, nem találták meg fentről a 21 000 kilométer hosszú látványosságot. Ennek legfőbb oka az, hogy a fal kőből épült, és belesimul a tájba, ráadásul sok helyen már teljesen benőtte a növényzet. Két asztronauta mondta azt, hogy nagyon speciális időjárási körülmények között Föld körüli pályáról mintha halványan látszana a fal által vetett árnyék, de a kifutópályák és az öntözőcsatornák sokkal feltűnőbbek.

4. A viking harcosok hatalmas szarvakkal díszített sisakban dúlták fel a fél világot. – A régebbi ábrázolásokon minden tagbaszakadt viking harcosnak hatalmas bajusza van, és sisakjukon két óriási szarv látható. Semmiféle lelet nem került elő, ami ezt a feltételezést bizonyítaná, ráadásul fosztogatáskor a két tulok akadályozta volna őket a mozgásban. Viszont az igaz, hogy szarvakkal üzleteltek, többek között narválagyart adtak el úgy, mintha unikornisszarv lenne. A szarvakkal ékesített sisak Wagner A Nibelung gyűrűje című operájából terjedt el, ennek jelmeztervezője egy svéd festő, August Malmström képei alapján alkotta meg a fejdíszeket. A festő egyszerűen összekeverte az ókori beszámolókat, és a germán törzsek leírását alkalmazta a vikingekre.

5. Tízezer óra gyakorlás kell, hogy bármilyen területen profivá váljunk. – Anders Ericsson a berlini zeneakadémia hallgatói körében végzett kutatásai során arra jutott, hogy a legkiválóbbnak ítélt hegedűsök húszéves korukra egyenként tízezer órát gyakoroltak, a jók nyolcezret, a zenetanárnak készülők pedig négyezret. Ezt a tanulmányt Malcolm Gladwell tette híressé, Kivételesek című könyvében azt írta, tízezer óra gyakorlással bárki világklasszis lehet az általa választott területen, legyen az zene, sport, művészet. Az elgondolást azóta rengeteg kutató, köztük maga Ericsson is cáfolta, mert igenis számít a tehetség, nem csak a befektetett idő, és a szükséges gyakorlás a különböző területeken nagyon eltérő.