Talán jobban benne van a köztudatban a gyerekkoncertre járás, a könyvolvasás és a bábszínház látogatás fontossága, mint például a festménynézegetés vagy művészeti albumok lapozgatása. Múzeumok esetében is többnyire előbb jut eszünkbe a Magyar Vasúttörténeti Park vagy egy természettudományos kiállítás megtekintése, mint egy festészeti tárlaton végigvezetni a gyerekeket.
Az alábbi kiadványok azt célozzák, hogy már egészen kicsi korban közelebb kerüljön a gyerekekhez a festészet (illetve tágabb értelemben a képzőművészet), és játékos formában ismerkedjenek ezekkel a területekkel.
Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból
A Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból című új könyv egy képzőművészeti barangolás és formabontó, újszerű mesegyűjtemény egyben, amelyben a Magyar Nemzeti Galériában látható képeket kortárs magyar szerzők meséi keltik életre. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében évek óta nagy sikerrel fut a Textúra elnevezésű összművészeti program, amelyben képzőművészet, irodalom és színház találkozik. A múzeumban található képekhez kortárs írók rövid jeleneteket írnak, amelyeket a színészek helyben, a múzeumban adnak elő. Hasonlóan nagy népszerűségnek örvend ennek a programnak a 6-12 éves gyerekekre szabott változata, a Mini Textúra, amelynek eddigi három évadában összesen 14 képhez készült bábelőadás a Budapest Bábszínház művészeinek közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria falain lógó 14 festményből 14 szuper mese született, többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, illetve egy rémült tengelicről. Ezek a mesék az őket inspiráló képekkel együtt most a Pagony Kiadó jóvoltából egy különleges kötetben jelentek meg, hogy bárki bármikor élvezhesse őket.
A 6 éven felülieknek ajánlott kötetben olyan híres festők művei szerepelnek, mint például Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Munkácsy Mihály vagy Szinyei Merse Pál. Rubik Anna játékossággal teli illusztrációi zseniálisan gondolják tovább az eredeti festményeket. A hozzájuk írt mesék szerzői pedig a kortárs gyerekirodalom legnépszerűbb írói közül kerültek ki, többek között Berg Judit, Dániel András, Harcos Bálint, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes vagy Vadadi Adrienn szövegeit olvashatjuk a könyvben. A kötet a képzőművészet kapcsán mindenkihez szól, segít közelebb vinni a festészetet a gyerekekhez, így közös családi felfedezésre hívja a művészet különböző ágaira kíváncsi olvasókat.
Csodaceruza magazin
A Csodaceruza irodalmi és művészeti magazin 5-10 éves gyerekek számára készül, és minőségében nem összehasonlítható a szupermarketek polcain megvásárolható gyerekújságokkal. Ez utóbbiak ma már szinte kivétel nélkül olyan marketingtermékek, amelyek valamilyen mesesorozatot vagy játékot reklámoznak, és a kicsik is elsősorban a melléjük csomagolt műanyagfigurákra vágynak. A Csodaceruza magazint ezzel szemben gyerekirodalommal foglalkozó szakemberek állítják össze, és tehetséges magyar illusztrátorok munkái díszítik. A magazin önmagában az igényes vizualitás képviselője, tartalmát tekintve pedig változatos műfajokat vonultat fel a legkisebbek számára: a meséken és a verseken kívül mindig szerepel benne legalább egy festmény képe, amely témájában vagy hangulatában illeszkedik az aktuális szám tematikájához. A színek köré épülő lapszámok közül például a „Zöld” kiadásban Manet: Jeanne (Tavasz) című festményével találkozhatnak a gyerekek, amely a zöld szín ezer árnyalatát vonultatja fel, a gyümölcsök köré szerveződő sorozat „Alma” lapszámában pedig Cézanne egyik almákat ábrázoló csendélete tűnik fel. A játékos feladatok, szókeresők, színezők, logikai és rajzos feladványok mellett szereplő festmények így magától értetődően a gyerekek hétköznapjainak részévé válnak: lehet róluk beszélgetni, utánuk olvasni, lerajzolni vagy továbbgondolni őket.
Papírszínház
A Csimota Kiadó képzőművészeti alkotásokat bemutató Papírszínház-sorozatában mindig egy híres festmény vagy képzőművészeti alkotás áll a mese középpontjában: a mese szerzője elképzeli, hogyan születhetett az adott mű, vagy egy saját történetet álmodik köré. A sorozatban eddig olyan híres külföldi alkotók és alkotások szerepeltek, mint Leonardo Da Vinci, Franz Mark, Kacusika Hokuszai, Francois Pompon, Edvard Munch, illetve egy vízilovat ábrázoló egyiptomi fajansz a Louvre-ból. Tavaly jelent meg a sorozat első magyar művet feldolgozó tagja, amely Berény Róbert 1920-as években festett Alvó nő rókával című képe köré épül. A sorozatba tartozó minden papírszínház-mese végén találunk egy rövid ismertetőt, amely közérthetően bemutatja a képzőművészt és az adott művet, továbbá elolvashatjuk azt is, hogy a mese íróját személy szerint mi fogta meg a feldolgozott alkotásban.
A képzőművészeti Papírszínház-sorozat célja, hogy a gyerekek megtanulják: egy festmény (vagy egyéb műalkotás) mögé bármit szabadon odaképzelhetnek, akkor is, ha adott esetben nem ismerik a mű keletkezési körülményeit, semmit nem tudnak a művészről vagy a kortörténetről, vagy egyébként általában a képzőművészetről. Az is egy tanulási folyamat, amíg a gyerek rájön, hogy egy kép előtt lehet álmodozni, fantáziálni vagy egy történetet kitalálni hozzá. Ebben segít a papírszínház.
Kiemelt kép: Getty Images
