Az ágy szélén körteforma fej, két fehér tappancs. Csukva a szemem, nem látom, csak a matracra nehezedő súlyát érzem, hallom az egyenletes szuszogást. Új napra ébredtünk, közli velünk szelíden kajla fülű, keverék kiskutyánk. Úgy érzem, mintha mindig a reggelek, az élet része lett volna, pedig alig két éve vagyunk gazdik.

Covid, karantén, örökbefogadás

A kutyatartás iránti érdeklődés világszerte megnőtt, amikor beköszöntött a járvány; a kedvencek befogadásához köthető kulcsszavakra minden eddiginél többen kerestek rá 2020 tavaszán. Egy friss kutatás szerint a pandémia kezdete óta itthon is népesebbé vált a gazdák tábora. Míg négy évvel ezelőtt a magyar háztartások egyharmada vallotta magát kutyatartónak, 2021-re már minden második; az otthonra talált állatok száma 2,8 millió körül lehet, mutatott rá az Állatorvosi Egyetem felmérése, de pontos számot nem tudunk.   

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon sajtóreferense úgy gondolja, komoly kihívásokba ütközhet a kutyás háztartások reprezentatív felmérése. Mivel az országban hivatalos adatbázis egyelőre nem létezik, az említett kutatás a megkérdezettek válaszaira támaszkodik. A nehézségekhez hozzátartozik, hogy a gyepmesteri telepeken megforduló állatokat sem könnyű nyomon követni, csak az idéntől életbe lépő, kóbor kutyákról szóló rendelet teszi kötelezővé a leadott és befogadott kutyák nyilvántartását, ráadásul ezek a telepek nem írják elő, hogy a gazdák hozzájuk vigyék vissza a háziállatukat, ha végül nem tudják megtartani. Ezenfelül az sem átlátható, hogy a szaporítóktól hány kölyök talál gazdára.

Azzal együtt, hogy a karantén bevezetésével megugrott az állattartás iránt érdeklődök száma, egyre több kutya szorul segítségre. A mind komolyabb megélhetési nehézségek miatt sokan nem tudták megtartani kedvencüket. Az elmúlt években gazdára talált állatok alig több mint tizedét fogadták be menhelyről. Kinga elmondta, sem náluk, sem azoknál az állatvédő szervezeteknél, amelyekkel egyeztetett a témában, nem nőtt látványosan az örökbeadások száma a járványhelyzet idején. Viszont azok a kutyák, amelyeket annak idején vásároltak, de már nem képesek (vagy nem akarnak) róluk gondoskodni gazdáik, állatvédőknél, menhelyeken kötnek ki. Így a menhelyek változatlanul túlterheltek.

Mi nekünk a kutya?

Egy ország erkölcsi fejlettségét híven tükrözi az, ahogyan az állatokkal bánik. Hol tartunk mi, magyarok ezen a téren? A magyar állattartók nagy részéhez, több mint ötven százalékához, szinte a véletlen folytán került házi kedvencük: egy ismerősüktől vették át, ajándékba kapták, az utcáról fogadták be, vagy egy családtagjuktól örökölték meg. Akik saját elképzeléseik alapján választottak négylábú társat, azoknál többnyire a fajta vélt vagy valós jellemzői és külső jegyei játszottak szerepet, és csupán töredékük vette figyelembe, hogy életkörülményeik megfelelőek-e ahhoz, hogy kutyát tartsanak. Holott a felelős kutyatartás felelős döntéssel kezdődik, szögezi le Schneider Kinga, azzal, hogy mielőtt magunkhoz vennénk egy érző lényt, átgondoljuk, képesek vagyunk-e tíz-tizenöt évig gondoskodni róla: felkelünk-e majd hozzá munka előtt; van-e rá lehetőségünk, hogy hétvégente nagyokat kiránduljunk vele; tudjuk-e állni az állatorvosi ellátás költségeit, ha műtétre kerül sor; rá tudjuk-e bízni valakire, amikor nyaralni megyünk vagy megbetegszünk. Sok időt és energiát igényel, hogy összecsiszolódjunk a kisállattal, hogy megtanítsuk neki a közös életünket működtető szabályokat, és hogy mi magunk is belerázódjunk az egészbe.

Nem számít felelős kutyatartónak, aki másfél méteres láncon tarja az ebet egyedül kikötve a telken, de az sem, aki egyfajta „gyerekpótlékként” bánik vele. A kutya lehet a társunk, lehet a munkatársunk, de nem zsákmányolhatjuk ki, nem húzhatunk hasznot a szenvedéséből, és nem okozhatunk neki szándékosan fájdalmat, nem használhatjuk bokszzsáknak. Emellett tudatos és határozott gazdájának kell lennünk, aki mellett biztonságban érzi magát az állat, és aki mellett nem jelent veszélyt a társadalomra vagy más kutyákra. Nagyjából ezek a sarkalatos pontok, és sajnos alig néhány olyan gazdi akad, aki mindegyiket nyugodt szívvel kipipálhatja.

– A kutyák bölcs tanítóink – mondja Kovács Dóra, Az új kutyád nevű kezdeményezés társalapítója. – Kutyánk visszatükrözi a nehézségeinket. Sokszor úgy gondoljuk, az eb hibás azért, mert mi nem tudunk kezelni egy helyzetet. De a dolog mögé nézve megláthatjuk, az állat valójában ahhoz segít hozzá bennünket, hogy jobb önmagunkká válhassunk.

Jót tesznek velünk

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a szorongással és depresszióval küzdők száma huszonöt százalékkal nőtt a Covid első évében. A brit Yorki Egyetemen végzett kutatás azt jelzi, hogy kutyusaink nagymértékben segítettek minket abban, hogy átvészeljük ezeket a nehézségeket. A felmérés résztvevőinek hetvenhárom százaléka úgy látta, kis kedvence tartotta őt fitten a világjárvány idején, nyolcvanhét százalékuk számára érzelmi támogatást nyújtott, kilencvenöt százalékuk pedig el sem tudta volna képzelni az életét nélküle ebben az időszakban.

Hatalmas üzlet

A kisállateledel, -felszerelés és -ápolás globális piaca jelenleg 207,9 milliárd dollárra rúg, és

az utóbbi évben mintegy öt százalékkal növekedett. Csak az Egyesült Államokban 109,6 milliárd dollárt költöttek kedvenceikre 2021-ben: a legtöbbet eledelre, ezek után szorosan az állatorvosi ellátások következnek.

Az amerikai kisállat-tulajdonosok mintegy fele állította, hogy ugyanannyit vagy többet költ kedvencére, mint saját magára. A költségek nálunk is jelentősek: a minőségi kutyatáp átlagára 1500-2000 Ft kilónként, a kutyák ivartalanítása pedig nemtől és súlytól függően 25 és 50 ezer forint között mozog.

Szigorodó állatvédelmi jogszabályok

Idén januártól új, szigorúbb állatvédelmi szabályok léptek életbe. Az új rendelkezések szerint azok, akik forgalmazható kor alatti, oltatlan, chip nélküli, rossz tartási körülmények közül érkező állatokkal kereskednek profitszerzés céljából, nagy számban, akár szabadságvesztésre is számíthatnak. Lényeges újdonság még, hogy nem csupán az állatviadalok szervezőit, hanem azok résztvevőit, „nézőit” is akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Amióta a törvény lehetővé teszi letöltendő börtönbüntetés kiszabását állatkínzásért, évente 12-15-en kerülnek rács mögé emiatt.

Fotó: Ali Karimiboroujeni /Unplash, Getty Images