Már látható a Netflix kedvenc sci-fi horror szériájának negyedik évada (legalábbis a 9-ből 7 rész, mert az utolsó két rész csak júliusban kerül fel a streamingszolgáltató oldalára), amelyből egyébként a magyar származású Antal Nimród két epizódot is rendezett. Az új évad egy múltba visszatekintő jelenettel indul, amely az Indiana állambeli Hawkins (kitalált) városának titkos laboratóriumában játszódik, ahol különleges képességű gyereken kísérleteznek. A fogvatartott, leborotvált hajú gyerekek tárgyakat mozgatnak pusztán a gondolataikkal, a tudatukat pedig távol helyekre is képesek kivetíteni, és végül az is kiderül – miután a Millie Bobby Brown által alakított Eleven (Tizenegy) is megjelenik a történetben –, hogy különleges képességeiket akár veszélyes célokra is felhasználhatják. A sorozat külön érdekessége, hogy az ehhez hasonló jeleneteket valós események ihlették.
Az alkotók, a Duffer testvérek eredetileg valós és illegális emberkísérleti programok, a Project MKUltra és a Project Star Gate köré építették a Stranger Things történetét. Ezen két projekt előtt is volt már több hasonló, hiszen már az 1940-es évek végén beindultak azok a programok, amelyek az emberi viselkedés megváltoztatását célozták. A CIA által az 1950-es években végrehajtott MKUltra célja az volt, hogy feltárja az agykontrollban rejlő természetfeletti lehetőségeket, amelyek előnyt biztosíthattak volna Amerikának a hidegháborúban, a Star Gate pedig 1978-ban a pszichikai képességek potenciális fejlesztésére összpontosított. A programok során LSD-vel és egyéb, nagy dózisú vegyszerekkel kísérleteztek amerikai állampolgárokon annak érdekében, hogy befolyásolhassák az emberi magatartást – mindezt az alanyok tudta és beleegyezése nélkül.
Az MKUltra a kínzások válogatott formái mellett más módszereket is alkalmazott az alanyok mentális állapotának és agyi funkcióinak manipulálására, mint például az elektrosokkot, hipnózist, érzékszervi megvonást, elszigeteltséget, verbális és szexuális zaklatást.
Kegyetlen és erőszakos módszereikkel olyan furcsa képességeket is kutattak, mint a telepátia és a távollátás (amikor valaki az elméjét használva kémkedhet egy messzi és távol eső helyen), valamint a pszichokinézis (tárgyak kéz nélküli mozgatása). Az MKUltra Projekt feljegyzéseinek nagy részét megsemmisítették, miután 1977-ben leállították az illegális vizsgálatokat, míg a Star Gate projektről szóló titkosítás alól feloldott információk homályosak, magát a kutatást pedig kétes értékűnek ítélték a szakértők.
Ezeket a programokat természetesen a lehető legnagyobb titokban tartották, a hírszerző szervezetek kevés alkalmazottja tudott róluk, és arra sincs bizonyíték, hogy a kormányzat vagy a törvényhozás tájékoztatva lett volna. A kísérleti programok rendkívüli széttagoltsága arra utal, hogy a CIA etikátlan és meg nem engedett tevékenységet folytatott, és ha ezek ismerté válnak, akkor az politikai és diplomáciai ellenhatást váltott volna ki, amelyek viszont károsan befolyásolhatták volna e kísérletek kimenetelét.
Patrick Johnson fizikus, a Georgetown Egyetem docense kételkedik abban, hogy a programokkal sikerült volna olyan eredményeket elérni, amelyek lehetővé tennék a tárgyak gondolatokkal történő mozgatását.
Fotó: Getty Images
„Nem tudok olyan megvalósult módszerről, ami igazolná a Stranger Things jeleneteit. A kezünkkel történő mozgatásnak az a fizikai alapja, hogy a kezünkben lévő atomok elektronjai erőt gyakorolnak az általunk mozgatott tárgyak elektronjaira. Annak érdekében, hogy a kezünket megmozdítsuk, az agyunk elektromos jeleket küld az izmainkon keresztül, ami lehetővé teszi, hogy hozzáérjünk a tárgyhoz. Gyakorlatilag beépíthető lenne a bőr alá egy olyan eszköz, ami leolvashatná az agyunk által küldött elektromos jeleket. Az eszköz képes lenne felerősíteni ezeket a jeleket – ezzel célzott elektromágneses mezőt létrehozva – , és pontosan úgy manipulálhatná a tárgyat, ahogyan az agyunk irányítja a kezünket” – nyilatkozta a tudós a sciencefocus.com-nak.
Johnson elmondta, hogy az elektromágneses eszköz megvalósítása rengeteg fejlesztést igényelne, de jelenleg ez lehetne az egyetlen olyan módszer a világon, ami a sorozatban látott pszichokinézist lefedhetné – kivéve persze, ha a bizonyítékok valahol egy álmos amerikai kisváros laboratóriumának legmélyén hevernek.
Kiemelt képünk illusztráció (Julie Christie A komputer gyermeke című 1977-es film egyik jelenetében – Getty Images)
