„Mindig az ember érdekelt…” – Nádor Ilona pillanatképei a múltból

„A nagymama olyan helyekre is felmászott, ahova én soha nem mennék” – közölte a fotóriporter unoka, Ritter Dániel, amikor Nádor Ilona régi fotóit nézegettük. Lonci – így hívtak negyven évig a Nők Lapjában – csak szerényen mosolygott, és hozzátette:

– A Szabadság hídra is felmásztam, amikor a háború után újjáépítették. Látni lehetett az egész rommá lőtt Budapestet…

Az úttörők között is úttörő volt. Az első női fotós, aki nem a műtermek mesterséges fényénél alkotott, hanem jött-ment az országban, és megörökített mindent, ami megragadta a figyelmét. Ugyanolyan fesztelenül mozgott a bányászok, mint a piacozó parasztasszonyok vagy kora jeles művészei között. Elsősorban az ember érdekelte. A mosolyuk, a bánatuk, a hétköznapjaik… Ha kellett, órákig várt arra a pillanatra, amikor a riportalany végre elfelejti őt, és megint csak önmagára figyel. Ekkor sütötte el a fényképezőgépet. Melegséget sugárzó, érzékeny portréiból, amelyekkel olvasóink majd fél évszázadon át találkozhattak e lap oldalain, nemrég a Vigadó Galériában nyílt kiállítás.