Idén tavasszal Bruce Willis miatt került be a hírekbe az afázia, 2016-ban pedig azért kaptuk föl rá a fejünket, mert Kulka Jánosnál a stroke-ja után szintén kialakult ez a nyelvi zavar. Valahogy úgy tűnik, az afáziára csak akkor figyelünk, ha ismert embernél jelentkezik, pedig a probléma rengeteg személyt érint. Többségük mindent tud és ért, csak nem képes megfelelően válaszolni – emiatt tartják ezt az állapotot egyfajta börtönnek, béklyónak.

– Az afáziáról nagyon keveset tudnak az emberek, sokan például betegségnek gondolják. Pedig ez nem betegség, hanem egy tünet. Illetve én jobban szeretem azt mondani, hogy egy állapot. Stroke után a páciensek harminc százalékánál jelentkezik valamilyen szinten, de kialakulhat koponyát érintő baleset, agydaganat vagy egyéb betegség, például epilepszia következményeként is. Felismerése az orvosok feladata; agyi érkatasztrófa után az ellátóhelyekről irányítják hozzánk a betegeket a teljes orvosi dokumentációval, a páciens pedig általában már a kórházban egyéni terápiában részesül. Az afázia neuropszichológiai, logopédiai tesztekkel egyértelműen elkülöníthető más zavaroktól, betegségektől – mondja Pataky Ilona, az Afázia Egyesület elnöke, a Semmelweis Egyetem neuropszichológiai képzésének vezetője.

Mindig oka van

A neuropszichológus kiemeli, hogy az afáziának mindig oka van, olyan nincs, hogy ezt az állapotot a családtag egyszer csak észreveszi. Vagy ha igen, akkor az érintettet azonnal és sürgősen el kell juttatni egy stroke-ellátóhelyre. Ilyenkor ugyanis a nyelvi zavar szív- és érrendszeri eseményt jelez, annak tünete. Ebben az esetben az agyi véráramlást akadályozó rögöt feloldják, a probléma pedig – ha a beavatkozás időben történik – megszűnik. Fokozatosan csak akkor alakulhat ki afázia, ha agyi tumor áll a hátterében, ami folyamatosan növekszik. Viszont ilyenkor nem a nyelvi zavar az elsődleges tünet, előtte a betegségre már más jelek is utalnak.

Afáziánál a neuropszichológia azért kap kiemelt szerepet, mert ennél az állapotnál nemcsak a beszédkészség sérül, hanem megváltozik az érintettek teljes élete. A kommunikációs nehézségek miatt rengeteg frusztráció gyűlhet fel bennük, amit hajlamosak lehetnek az őket segítő hozzátartozókon levezetni. Az érintetteket emiatt fontos kimozdítani az otthoni környezetből, hogy a feszültséget ne a családtagokon, hanem a csoportos foglalkozásokon vezethessék le. Jelentkezhet az afázia mellett olyan tünet is, mint szorongás és depresszió, dühkitörés vagy sírógörcs is, emiatt is törődni kell vele. Az ilyen jellegű tüneteket fokozza, hogy a beszédzavar még azoknak is rettenetes lelki teher, akiknek a beszéd nem munkaeszközük, mint a színészeknek. A csoportterápia a családtagoknak is hasznos lehet, mert a hozzátartozó állapota őket is megviseli.

Legó a szavakkal

A neuropszichológia mellett az afázia terápiájának a logopédia is fontos pillére, azzal lehet ugyanis visszaépíteni azt a nyelvi rendszert, ami ilyenkor sérül. Ez azért fontos, mert a zavar típusától függetlenül minden érintett küzd enyhébb vagy súlyosabb szótalálási nehezítettséggel. Van, aki nem tudja megfogalmazni a gondolatait, panaszait, kéréseit, beszédében értelmetlen szavak tűnnek fel. Az afáziánál kisebb-nagyobb mértékben beszédértési zavar is megjelenhet, gondot okozhat az olvasás és az írás, probléma lehet a számolással is.

– A nyelvi zavarok közül a leglátványosabb talán az, hogy az érintettek elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, nem használják jól az igeidőket, mondataik hiányosak. Gyakori az is, hogy az igéket a mondatokból teljesen kihagyják, vagy éppen nem jó szót használnak. Tehát nem azt mondják ki, amit szeretnének, hanem egy ahhoz hasonló szót – magyarázza Nagy Katalin Kitti rehabilitációs szaklogopédus, az Afázia Egyesület vezető logopédusa.

Nem szabad róluk lemondani

Ugyan a stroke utáni felépülés nagyban függ az érintett agyi terület helyétől, a sérülés mértékétől és időpontjától, az érintett életkorától és általános állapotától, de az agyi plaszticitásnak köszönhetően egy életen át van esély a fejlődésre.

– Az agyi érkatasztrófa utáni első hónapban spontán javulással is számolhatunk, így az átfogó logopédiai vizsgálattal érdemes megvárni, hogy a stroke után elteljen néhány hét. Ilyenkor az afázia mértéke már jól meghatározható, precíz diagnózis állítható föl. Ma már az a dogma is megdőlt, hogy ha a beszédképesség egy éven belül nem fejlődik, akkor javulás már egyáltalán nem várható. Egy sportoló páciensünk például négy évig csak ült az órákon, meg sem szólalt, a nevét sem értette. Aztán elkezdett nevetni a vicceken, felvenni a szemkontaktust, kimondani szavakat – meséli a logopédus.