Nehéz lenne olyan embert találni, aki ne hallott volna már a zumbáról. Ez a különleges mozgásforma Kolumbiából indult hódítóútjára, és sokak szívébe szinte azonnal belopta magát. Nem csoda, hiszen alapvetően arról van szó, hogy üvöltő latin ritmusokra egyszerű, félig táncos-félig aerobic mozdulatokat végzünk csoportosan, legalább hatvan percen keresztül. Persze épp ugyanezen tényezők miatt néhányakat lasszóval sem lehetne egy ilyen foglalkozásra befogni…
Életemben először jómagam is előítéletekkel telve léptem át a tornaterem küszöbét. Töredelmesen bevallom, a zumbát valami öreges, idegesítő zenére történő ugrabugrának gondoltam, de mivel elég kíváncsi természettel áldott (vagy vert) meg a sors, mindenképp ki akartam próbálni – mit veszíthetek, gondoltam. Ráadásul gyermekkorom óta igen sokféle sportot űztem már hobbi- és versenyszinten egyaránt, de felnőttkoromra valahogy elhagyott az ezek iránti lelkesedés, no meg rá is jöttem, hogy a monoton mozgásfajták (itt kifejezetten a futásra és az úszásra gondolok) engem nem kapcsolnak ki, sőt, épp ellenkezőleg hatnak rám. Jó adag szkepticizmussal tehát, de elmentem az első zumbaórámra – két héttel később pedig azon kaptam magam, hogy már nem a magamnak kiszabott penzum teljesítése, hanem puszta hedonizmus hajt arra, hogy a lehető legtöbb órán részt vegyek.
Érdemes esélyt adni ennek a megosztó sportprogramnak
A táncolás köztudottan szórakoztató és terápiás hatással bír, rendkívül jót tesz mentális egészségünknek, de Dóczi Zita, a Zita Dance Fitness tulajdonosa és oktatója kérdésemre azt is elmondja, hogy fogyásra, kifejezetten formásodásra, szálkásításra ez az egyik leghatékonyabb sport.
Egy zumbaóra során például akár hétszáz kalóriát is elégethetünk.
„Lehet vele fogyni, de sokkal inkább a centiket, mintsem kilókat tekintve feltűnő ez a változás. A zumba alapvetően egy kardio típusú mozgás, amely során igen hamar elindul a zsírégetés, de a táncos edzések általában véve is sokkal hatékonyabbak ilyen szempontból a súlyzósoknál – mondja az oktató. – Az a jó benne, hogy nem arra figyelsz, hogy mennyit edzettél aznap, hanem elsősorban szórakozni jössz ide. Jó zenéket hallgatsz, táncolsz, jól érzed magad, bulizol… Ez benne a lényeg, és a legtöbben ezért járnak hozzánk” – meséli Zita.
Szerinte ennek a mozgásformának az is nagy előnye, hogy mindenki maga állíthatja be a számára ideális terhelést. „Vannak duplán térdműtöttek is a csapatban, de ha valaki csak éppen fáradtabb adott napon, az lazán lépegethet, táncolgathat, aki viszont úgy érzi, hogy ma több kraft van benne, az tetszés szerint mélyebbre guggol, magasabbra ugrik a koreográfiák során… Ennek, és a folyamatosan megújuló zenei és koreográfiai repertoárnak is köszönhető, hogy ha egyszer megszerettük, akkor a zumbázásra nehéz ráunni.”
Tökéletes azoknak, akiket az őrületbe kerget a monotonitás
Lelkemig hatol ez a kijelentés, hiszen az alapvetően pihentetőnek szánt, monoton tevékenységek közepette általában azon jár az eszem, hogyan lehetne a leghatékonyabban megoldani egy munkahelyi feladatot, mivel érvelnék valami számomra egyébként harmadrangú vitában, esetleg mit felejtettem el beszerezni a hétvégi kerti partira… Sok mindennek nevezhetném ezt, csak épp kikapcsolódásnak nem. Tánc közben viszont lehetetlen a mozdulatokon kívül bármi másra koncentrálni.
A zumba ráadásul egy olyan, speciális, összetett mozgásfajta, ami a táncos figyelmét maximálisan igénybe veszi, és nem csak a testet dolgoztatja meg elképesztő intenzitással, hanem az agyat is.
„Nagyon ajánlom azoknak, akik szellemi, vagy nagyon stresszes munkát végeznek, mert ha valaki az órán nem figyel ide, akkor elkerülhetetlenül rontani fog. Agyban is száz százalékosan itt kell lennie a résztvevőknek, de ez nem feladat vagy elvárás, hanem inkább jutalom. Ez az egy óra tényleg az egyénről, az ő szórakozásáról szól, arról, hogy magával foglalkozhat, azzal, hogy hova teszi éppen a kezét-lábát. A legfontosabb, hogy ilyenkor kiszakadjunk a mókuskerékből, kikapcsolódjunk, az 5-700 kalória csak hab a tortán” – vélekedik Zita.
A csapatot elnézve valóban egy nagyon pozitív, támogató közösség képe rajzolódik ki előttem, de mégis úgy látom, hogy a létszám viszonylag lassan, apránként növekszik csupán. „Sokan azért nem mernek belevágni a zumbázásba, mert szégyenlősek, emiatt is van az, hogy gyakran párban érkeznek hozzánk az újak. Pedig itt aztán nem kell félni, senki sem azzal foglalkozik, hogy a másik mit csinál – meséli Zita mosolyogva. – Amúgy meg mindenki téveszt, én is, ezért is annyira fontos, hogy tudjunk nevetni magunkon. A zumbázás igényel egyfajta lazaságot, és hogy ne vedd túl komolyan magadat” – foglalja össze.
Pedig a mozdulatok alapvetően nem bonyolultak, sokkal inkább ízlés és kitartás, mintsem képzettség kérdése, hogy valaki „jól” tud-e zumbázni. Minden óra az adott oktató személyétől függően egyedi, így előfordulhatnak salsa-, merengue-, cumbia-, flamenco-, calypso-, reggaetón- de még hastánc-elemek is a mozdulatok között, valamint lehet hip-hoposabb, latinosabb, versenytáncszerű, vagy akár aerobic-központú egy zumbaóra – az viszont általánosan elmondható, hogy a zumbázásnak nem feltétele a profi táncos múlt. „Szerintem csak nyitottság és lazaság kell hozzá. Tény, hogy aki be van feszülve, az nem biztos, hogy jól fogja érezni magát az első órákon. Nem szabad azon görcsölni és mérgelődni, hogy valami nem sikerült elsőre, ugyanis nem is fog sikerülni elsőre. Ezért sem érdemes idejekorán feladni.”
Túl szép, hogy igaz legyen?
Valószínűleg sokkal jobb hely lenne a világ, ha mindenki naponta táncolna egy órácskát önmaga szórakoztatására. Ráadásul, ha a zumba valóban egyszerre élvezetes és előnyös is az egészségre, akkor miért nem csinálják sokkal többen? Zita, sokat látott zumbaoktató lévén képes megválaszolni költőinek szánt kérdésemet. „A zumba alapvetően még mindig rétegmozgásnak számít, és valószínűleg az is marad. Ízlés kérdése, hogy valakinek tetszik-e ez a fajta mozgás és ezek a zenék… Nem fekszik mindenkinek, de hát így kerek a világ. Van, aki fut, biciklizik, erőnléti edzésre jár – és van, aki zumbázik.”
Kiemelt kép: Getty Images