Nagyanyáink takarítási praktikái, amiket ma is érdemes észben tartani

Már önmagában a tavasz beköszönte is elegendő indok lenne ahhoz, hogy egy kicsit rendbe tegyük a lakást, de a húsvét közeledtével még égetőbb szükségét érezzük a portalanításnak, tisztogatásnak. Ha ti is így vagytok vele, akkor ne hagyjátok ki összeállításunkat!

Sok kicsi sokra megy

Ha minden nap 10-15 percet szánnánk arra, hogy rendbe tegyük a lakást, sosem lenne szükségünk nagytakarításra, vagyis arra, hogy az egy-egy hétvége olykor jóformán csak a nonstop suvickolásról szóljon. Nagyanyáink ehhez tartották magukat: minden nap beágyaztak, az étkezések után azonnal elmosogattak és a konyha padlóját is nap mint nap felsöpörték. Ha belegondoltok, ezzel tényleg sok időt meg lehet spórolni a hétvégékből.

A portörlő elődje

A papírtörlőt még csak hírből sem ismerték néhány évtizeddel ezelőtt, ezért a liszteszsákot használták törölgetésre. A 100% pamutból készült szövet nem hagyott foltot az edényeken vagy éppen a tűzhelyen, ezért is kedvelték annyira – és kedveljük mi is.

Csillogás-villogás

Régebben a vegyszerek helyett házilag előállított tisztítószerekkel dolgoztak. Mi is mutattunk már pár hasznos keveréket, de ablakok és tükrök tisztításához a következő egyveleget is használhatjátok. Keverjetek össze 1,5 csésze vizet 1,5 evőkanál ecettel és ugyanennyi alkohollal, majd adjatok hozzá 3 csepp borsmenta illóolajat is. Öntsétek az egészet egy szórófejes palackba, aztán spricceljetek belőle az üvegfelületekre. Szálmentes ruhával áttörölve minden ragyogóan csillogó lesz.

Újrahasznosításból jeles

A nagymamák a foltos textilszalvétákat és abroszokat nem dobták el, hanem inkább befestették. Egy vödör forró vízbe 4-5 filter fekete tea filtert tettek, azután belenyomkodták az anyagot a vízbe és addig hagyták ázni, míg el nem érte a kívánt árnyalatot. Miután megszáradt, hideg vízben átöblítették, így a színét is megőrizte.

Maximum évente

Évente egyszer lemosták az ablakokat, átnézték a kemence szűrőjét, alaposan kitisztították a szőnyeget és a matracokat, valamint a ruhásszekrényüket is kitakarították. Amelyik holmi kopott volt, vagy nem hordták, azt azonnal befogták takarítani – legalábbis, ha az anyaga engedte –, mert ezzel a megoldással is sok pénzt takaríthattak meg.

A megelőzés szerepe

Nagyanyáink sokat tettek a megelőzés érdekében is. Zuhanyzás után például letörölték a zuhanyfejet, hogy ne vízkövesedjen. Fogmosás után azonnal áttörölték a mosdókagylót, hogy a fogkrém ne száradjon rá. Nyilván az állandó rohanásban nincs mindig idő ilyen apróságokkal foglalkozni, de ha egy-egy nap korábban keltek, bőven beleférnek a reggeli rutinba ezek is.

Csábító illatok

Szagtalanításra többek között 100%-os vanília kivonatot használtak, méghozzá úgy, hogy egy bevont pamutgolyóba rejtették a kivonatot, és odatették a növényekhez vagy bedörzsölték vele a villanykörtét – utóbbi, ahogy melegedett úgy árasztotta magából az illatot. A vaníliát ma is alkalmazhatjátok szagtalanításra. Ha például két evőkanál kivonatot tesztek a mikrohullámú sütő üveglapjára, melegítitek 30 másodpercig, majd néhány órát állni hagyjátok, a konyhai szagokat sokkal gyorsabban megszüntethetitek. Ugyanilyen hatásos a tálkába szórt szódabikarbóna is, ami semlegesíti a kellemetlen szagokat – igaz, vaníliaillat ezzel a módszerrel nem lesz a lakásban.

Fehérítés természetes módon

A ruhák fehérítéséhez citromot (is) használtak: egy nagy vödör forró vízbe egyszerűen csak belefacsarták a gyümölcs levét, aztán beáztatták a kérdéses darabokat 1-2 órára. Ezután kiöblítették őket, és tulajdonképpen ismét hordhatták is, mert a citrom fehérítő hatása visszaadta a textíliák eredeti színét. A szódabikarbóna a fehérítésnél is jó célt szolgál.

Szöveg: D.A.

Forrás: contryliving.com

Fotó: Pinterest, vintag.es