Egy 2019-ben bekövetkezett, halálos vízi baleset után Jonathan Gilnek azt mondták, hogy nem tekintheti meg ikertestvére holttestét hamvasztás előtt – hacsak nem tudja azonosítani őt a tetoválásai alapján. A temetkezési vállalkozók közölték vele, hogy a holttest a víz hatására olyan állapotba került, ami lehetetlenné teszi, hogy a virrasztásra kiállíthassák.

Amikor Gil felkereste a Thomas F. Boyland temetkezési vállalat igazgatóját, ő említett neki egy céget, amely alternatív módokat kínál az elhunytak emlékének megőrzésére – egészen pontosan azzal foglalkoznak, hogy a holttestekről leszedik a tetovált bőrt, majd képkeretbe helyezik azt.

Gil bátyjának több tetoválása is volt, Boyland pedig képes volt kettőt visszanyerni közülük, majd azokat egy ohiói laboratóriumba küldte. Ott a Save My Ink Forever, egy postmortem tetoválási szolgáltatás konzerválta ezeket, a visszanyert tintát pedig képzőművészeti alkotássá alakították – írja a Vice.

„Furcsa mód megnyugtató volt – mesélte Gil – Visszakaptuk őt. Visszakaptuk egy darabját, ami rá emlékeztet minket.”

„Az emberek számára, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást, lényegében ez a temetési szertartás. Többet jelent nekik, mint egy templomi ceremónia” – vélekedik a Save My Ink Forever ügyvezető igazgatója, Kyle Sherwood.

Fotó: Save My Ink Forever

A munka azzal kezdődik, hogy az ügyfelek leírják, hogy az elhunyton hol található és hogyan néz ki a tetoválás (aminek egyébként mindig is fontos szerepe volt az emberiség történetében), ezután pedig egy erre való engedéllyel rendelkező temetkezési vállalkozó kivágja a tetoválás körüli szövetet, majd elküldi a Save My Ink Forever ohiói laboratóriumába, ahol Sherwood munkához lát – ez a folyamat mintegy három hónapot vesz igénybe. Sherwood mindent megtesz annak érdekében, hogy a tetoválás visszanyerje eredeti állapotát.

„A családok hálája, amikor megkapják a művet, és azt mondják: »Ó, Istenem, úgy érzem, mintha itt lenne, minden egyes nap láttam azt a tetoválást, és most egy darabkája nálam van annak a személynek« – válaszolta Sherwood arra a kérdésre, hogy miért is éri meg neki ezt a munkát elvégezni. – Néhányan a hamvakat gyémánttá változtatják, a viktoriánus korban pedig az elhunyt hajából hajnyakláncot készítettek. Ez szinte ugyanaz.”

Néhány jogi szakértő szerint viszont a gyakorlat a jog egy különösen homályos területén helyezkedik el (legalábbis az Egyesült Államokban), de a cég maga egyébként is igyekszik kifejezetten óvatosan eljárni. „Vannak azért normáink… Szuper szigorúan vesszük a szabályokat, hiszen sokan eleve szkeptikusak. Ragaszkodunk hozzá, hogy méltóságteljesen végezzük a munkát” – szögezte le a cég igazgatója.

A jövő tehát megérkezett, mostantól pedig szeretteink emlékét nem csak egykoron hordott ruháik, használati tárgyaik, naplóbejegyzések és egyéb ereklyék őrizhetik, hanem egészen konkrétan hangjukat is hallhatjuk, de akár egyedi tetoválásait is mindörökké nézegethetjük. 

Kiemelt kép: ROBERTO PERI/Getty Images