Koronczay Lilla emlékezetes írása a Nők Lapja archívumából.

Bár a labdarúgó-világbajnokság némiképp háttérbe szorítja, azért a világsajtót ezekben a hetekben II. Erzsébet uralkodásának ötvenedik jubileuma foglalkoztatja. Azt azonban kevesen tudják, hogy a népszerű angol királynő ereiben magyar vér is csörgedezik. Egyik szépanyja a szépséges erdélyi grófnő, Rhédey Claudia volt.

A Rhédey grófok magyarországi leszármazottai közül néhányan még ma is emlékeznek azokra a családi eseményekre szóló meghívókra, amelyek a második világháború után az angol uralkodóháztól érkeztek Budapestre. Nem mintha feledésbe ment volna a rokonság, hiszen azt örök időkig megőrzi a családi legendárium, de az utolsó, aki ápolta, az 1953-ban elhunyt Mary királyné, II. Erzsébet nagyanyja volt. Bár Mary már nem ismerhette világszép nagymamáját, de a szenvedélyes szerelemről, amely Rhédey László erdélyi gróf leányát az ifjú württenbergi herceghez fűzte, eleget hallott gyerekkorában.

Szerelem Bécsben

1830 farsangján történt, Bécsben… Ahogy az már a magyar arisztokraták körében lenni szokott, a Rhédey család is odahagyta az ősi fészket, Erdőszentgyörgyöt, és felutazott a császárvárosba, hogy elűzze a tél unalmát. Claudia, a lányuk, akit „Erdély legbevégzettebb (legtökéletesebb) szépségének” tartottak, éppen betöltötte tizennyolcadik életévét… Egymást érték az udvari bálok, szólt a valcer, lüktetett az élet, és felhevült párocskák siklottak a Burg fényben úszó termeinek padlóján. Snájdig katonatisztek udvaroltak az első hálózó herceg- és grófkisasszonyoknak, üzenetek jöttek-mentek, szerelmek szövődtek, eljegyzések köttettek. Talán Sándort, a württembergi király unokaöccsét is azzal a szándékkal küldték ide, hátha megakad a szeme valamelyik Habsburg főhercegnőn. Hanem a fiatalember, amint megpillantotta a gyönyörű magyar grófkisasszonyt, rá se nézett többé másra. A szerelem nagy feltűnést keltett az udvarnál az óriási rangkülönbség miatt. Claudia, hiába homályosította el szépségével a főrangú hercegkisasszonyokat, mégiscsak egy szegény erdélyi gróf leánya volt. S bár családfáját a magyar honfoglalásig vezethette vissza, mégsem tarthatott számot a württembergi királyné címére.

Sándor mindenáron ragaszkodott választottjához, és addig nem nyugodott, míg megszerezte családja beleegyezését a házassághoz. Ekkor azonban újabb akadály gördült boldogságuk útjába. Az európai dinasztiák szokásjoga szerint, ha a trónörökös nem uralkodóházból nősül, le kell mondania gyermekei trónutódlási jogáról. A szerelmes herceg erre is kész lett volna, de a büszke erdélyi gróf, Rhédey László úgy döntött, „nem adja a lányát aranyhintó nélkül”, és hazavitte Claudiát. Sem könnyek, sem könyörgés nem lágyították meg a szívét, és csak öt esztendő múlva, halálos ágyán adta áldását a frigyre.

Életveszélyes díszszemle

A „jóságos” V Ferdinánd császár igyekezett valahogy segíteni a szerelmeseken, s hogy hidat verjen a társadalmi szakadék fölött, egy hónappal az esküvő után a „Hohenstein grófnéja” címet adományozta az ifjú arának. A birodalmi grófi cím mégiscsak nagyobb tekintélynek örvendett, mint a magyar! Claudia gyors egymásutánban három gyermeknek adott életet, de felnevelni őket már nem maradt ideje. Huszonkilenc évesen egy katonai díszszemlén a lova megbokrosodott, s a lovak patái alatt életét vesztette. Holttestét férje – az asszony kívánságára – az erdőszentgyörgyi kastély parkjában temettette el.

Királyi álom

A herceg hamar újranősült, de az árváknak a legjobb neveltetést biztosította. Claudia, Ferenc és Amália Londonban nőttek fel, az angol uralkodó család gyermekeivel együtt. A fiú, Ferenc, 1866- ban már a királyi dinasztiából házasodott, Maryt, Cambridge hercegnőjét vette feleségül. A württembergi király gondoskodott róla, hogy Ferenc az előkelő házassághoz méltó ranggal állhasson az oltár elé, ezért neki adományozta a württembergi uralkodóház egyik címét, Treck hercegéét. A frigyből négy gyermek született. Az egyik lányt, Maryt – aki a Kensingtonpalotában, Diana hercegnő későbbi rezidenciáján látta meg a napvilágot – a yorki herceghez, Györgyhöz adták nőül. Nem volt már messze az idő, hogy teljesüljön a Rhédey család ötven éve dédelgetett álma! A férj nagymamája, Viktória királynő, majd apja halála után, 1913-ban, V. György néven megörökölte a királyi trónt. Mary királyné az első világháború alatt személyes példával járt elől a hadiárvákról és a sebesültekről való gondoskodásban, és hasonló népszerűségnek örvendett, mint menye, a nemrég elhunyt anyakirályné. Egész életében a művészetek lelkes pártfogója volt, és mindennél szívesebben időzött Firenzében. Túlélte a fiát, VI. György angol királyt, és megérte, hogy az unokája, II. Erzsébet is trónra kerüljön. Egy év múlva, 1953-ban nagy pompával temették el. Az erdélyi nagymama emlékéről soha nem feledkezett meg. Még fiatalasszony korában márványtáblát helyeztetett el az erdőszentgyörgyi templom falán, amely ma is hirdeti, hogy az erdélyi grófnő, Rhédey Claudia angol királyok ősanyja lett.

Nők Lapja 2002/26. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Nők Lapja archívum