Lassan teljessé válik a több mint egy évtizede elindított nagyszabású városrész-megújítási program központi eleme, a Corvin Sétány, hiszen átadták a Sétány mentén épült utolsó lakóépület, a Grand Corvin második ütemét is. Ezzel az összesen 558 lakásból álló épületegyüttessel elnyerte végső arculatát Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során.
„A Corvin Sétány kialakításának kezdetekor még kevesen hittek abban, hogy a főváros egyik leghátrányosabb helyzetű környékéből egyszer olyan hely válhat, ahol jó élni, dolgozni, vásárolni, sportolni, sétálni, szórakozni. A korábbi, lepusztult házakból álló, sűrűn beépített városrész helyén olyan területet sikerült megalkotnunk, ahol korszerű, igényes, napfényes lakások százait lehetett felépíteni. Büszkék vagyunk rá, hogy nemcsak az épületek és terek megformálásával, hanem művészeti alkotásokkal is gazdagítjuk a környéket” – összegzi az elkészült Sétány jelentőségét Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.
A Sétányt körbevevő negyed fejlődése tovább folytatódik, hiszen további lakó- és irodaprojektet valósítanak meg a környező utcákban. A 2013 óta tartó, a helyi önkormányzattal közösen megvalósított nagyszabású városnegyed-rehabilitáció keretében eddig összesen 22 hektár terület újult meg, ahol összesen közel egymilliárd euró értékben 2700 új lakás, 100 000 négyzetméter irodaterület és 50 000 négyzetméter kereskedelmi ingatlan épült meg.
Városrehabilitáció a kulturális értékek megőrzésével
A több mint egy évtizedet felölelő projekt méltó lezárásaként a Cordia a Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalára egy olyan alkotás felfestését tűzte ki célul, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A főváros VIII. kerületének történetéhez számos nagy magyar neve fűződik, így nem volt egyszerű a döntés. A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére, és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre. Ennek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert, és ennek történetét őrzi a Grand Corvin 2 épületétől nem messze a Práter utcában egy szoborcsoport is.
Fotó: Színes Város
A megvalósítás és a megfelelő pályamunka kiválasztása Magyarország elsőszámú tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport közreműködésével valósult meg. „Molnár Ferenc az egyik kedvenc íróm volt mindig is, ahogy az a korszak szintén, amelyről írt, viszont A Pál utcai fiúk és a Liliom mellett sok jó, és talán kevésbé ismert elbeszélését szeretem, ilyen az Andor, az Egy pesti leány története, vagy éppen Az éhes város. Ezért is volt igazán szerethető ez a projekt számunkra, mert az ismeretterjesztés is a része” – avat be a projekthez fűződö személyes motivációjába Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.
A pályázat zártkörű volt, melyre a Csoport által javasolt művészeket kértek fel. A felhívásra az alkotók friss és kreatív pályázatokat adtak be, melyek közül szinte bármelyik remek választás lett volna, mégis Buzás Aliz illusztrációja nyerte el leginkább a megrendelő Cordia tetszését.
Buzás Aliz 1990-ben született, 2013-ban diplomázott a MOME tervezőgrafika szakán, de már középiskolában is ezt a szakmát tanulta Szegeden. Kicsi gyerekként is teljesen egyértelmű volt számára, hogy grafikus akar lenni. Valóra is váltotta álmát: szabadúszó illusztrátor lett, aki szeret kísérletezni a formákkal, mintákkal és színekkel. Mániákusan rajzol kávézókban, baráti találkozókon, éttermekben filcekkel és iPad-del is. Rajzaival szeretné megmutatni, hogy milyen színesnek, játékosnak látja a világot. Kapott már felkérést a Közlekedési Múzeumtól, a Facebooktól és a Washington Posttól is. Vonzza az újdonság, szeret új dolgokat kipróbálni, de témaként gyakran visszatér a városi közlekedéshez, az építészet és az ember kapcsolatához.
A Színes Város
A Színes Város Csoport 2009-ben alakult, a szervezet nevéhez fűződik a tűzfalfestés elindítása hazánkban. A kezdetek óta művészeik 60 000 m2-nél is több tűzfalat színesítettek ki, tevékenységük nem pusztán falfestésre, hanem akár komplex felújítási, és energetikai korszerűsítésre is kiterjed. Európán belül dolgoztak már Londonban, Berlinben és Moszkvában egyaránt. Az alapötlet a magyar származású festő, Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) 1983-ban megjelent Színes város koncepciójára épült, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára és a közterekre, és ne csak a galériákban találkozzunk képzőművészeti alkotásokkal.
Kiemelt kép: Színes Város
