Muráti Lili élete és sorsa kísérteties hasonlóságot mutat egy másik kortárs bálvány életével – Szeleczky Zitát szintén megtépázták a  20. század viharai, ahogyan arról korábbi cikkünkben írtunk.
Muráti Lili életét a titokzatosság köde lengi körül. Születésének körülményei, sőt, időpontja sem teljesen tiszta. A születési anyakönyvi kivonatát tároló szegedi hivatal annak idején leégett, ő pedig gondosan homályban tartotta születése idejét. Valójában senki nem tudja pontosan, mikor született a legendás színésznő, aki a modern nőideál mintája lett, s akinek élete csaknem egy évszázadon át tartó, kalandfilmbe illő hullámvasúttá vált.
Eredeti nevén Muráti Theodora Aurélia elvileg 1911. július 22-én született Nagyváradon. Vagy 1914-ben. Vagy 1912-ben, egy Párizsba tartó vonaton. Maga Muráti Lili már élete végén, hosszú, kalandos útja után Magyarországon egy interjúban mondta: „Vonaton születtem. Nem tudom, honnan indult a vonat, csak azt tudom, hogy Párizs felé futott.”Arról, hogy mikor is történt ez, nyilván nem tudott számot adni, sokáig 1914-et mondott, de a 2002-es interjúban így vallott: „A rokonaim később kiderítették, hogy valójában 1912 a helyes időpont.”
Talán ebből, a saját maga által kreált legendából fakad az egész életútját behálózó lelki és fizikai utazás is. Katonatiszt édesapja miatt már gyerekként számos országban élt, Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország van a listán. Ez utóbbi helyen apácáknál tanult, s mikor végül ilyen-olyan okokból otthagyta őket és hazautazott Szegedre, nem is nagyon volt vita a hogyan továbbról.

Ugyanis maguk az intézet nevelői közölték szüleivel, hogy istenáldotta színésztehetség a leányuk.

Karrierjét egy véletlen indította el. Végszavazni vitték 16 évesen – vagyis vélhetően 16 évesen – Bárdos Artúrhoz a Művész Színházba, de a direktort annyira magával ragadta a fiatal lány sajátos stílusa, hogy azonnal szerepet adott neki a Tűzmadár című darabban. 
Innentől nem volt megállás. 1932-re már ő volt a modern színésznő. Hogy miért? Talán azért, mert elég keveset járt „valódi” színiiskolába, így nem lehetett őt „elrontani” sem.

120-as tempóval

A modern nőideál megtestesítője lett a színpadon és a magánéletében is. A világot jelentő deszkákon és a filmekben természetesen játszott, távol állt tőle a manír, a modorosság. Megtalálta magának a mozi is, 1938-ra már öt filmfőszerepen is túl van, köztük vannak A csúnya lány, vagy épp a 120-as tempó című  alkotások. Ez utóbbi, mármint a 120-as tempó a hétköznapokban is jellemzője volt a bálványozott színésznőnek. Sportautójával keresztül-kasul száguldozta Budapestet, sportolt – vívott, lovagolt, teniszezett, úszott, bokszolt –, és ha olyan kedve volt, motorozott is. Egyed Zoltán, kora neves kritikusa azt mondta róla:
„Ő körülbelül az a modern leánytípus, akiket rendszerint játszik is a színpadon: az a kicsit fanyar, kicsit keserű, mindig érdekes figura, aki például az ő személyében oly tehetségesen vegyíti a girl jellemvonásait a ladyéval. Muráti girl: mert fiús az alakja, mert karcsú, mert sportol, mert autót vezet, s mert – rém szemtelen… De lady is, mert a manírjai úriasak, ami csak természetes, hiszen volt gyerekszobája.”
Muráti Lili a rossz színdarabokat is képes volt felemelni, a közönség rajongott érte. Azt, hogy mennyire, arra jellemző adalék, hogy mikor a száguldozó színésznő véletlenül elütött egy kerékpáros munkásfiút – aki könnyebben sérült meg, – még maga az áldozat sem akarta, hogy megbüntessék Muráti Lilit.

Akácfa utca 6., Rezsny Hedvig fényképész műterme. Fehér köpenyben Márkus Margit színésznő tanulja a fényképészmesterséget, portrét készít Muráti Lili színművésznőről, 1938-ban. (Fotó: Fortepan / Bojár Sándor)

És a férfiak?

Mikor egy tehetség elkezd emelkedni a pályáján, a közönség fokozott érdeklődést mutat  a magánélete iránt is. Ez akkor is így volt, most sincs másként, elég csak a bulvárlapok hasábjaira egy pillantást vetni manapság. A publikumot foglalkoztató egyik fő kérdés az volt, ki lehet az ünnepelt színésznő párja. Gyakran játszott együtt Jávor Pállal, tehát a korabeli közönség elkezdte „összehozni őket”. Ma ezt úgy írnák le internetes oldalakon: Rátalált a szerelem a népszerű színésznőre, Jávor Pál rabolta el Muráti Lili szívét? De hibásan írnák és az akkori találgatások is hibásak voltak, mert bár Muráti Lilinek voltak allűrjei, tudott polgárpukkasztó lenni, de szeretői nem voltak, vagy ha voltak is, soha nem derült ki, hogy kik. Jávor Pál biztosan nem tartozott közéjük.

Szerelem halálig

Muráti Lili szívét ugyanis Vaszary János, az Andrássy úti színház igazgatója rabolta el. Szerelmi házasság volt az övék. Egy próbán kerültek közelebb egymáshoz, ahol Vaszary János rendezett, Muráti Lili pedig lekéste a próbát. Élcelődéssel indult szerelem lett belőle. „Szerelmi házasság volt a miénk, és ez a szerelem részemről mindmáig megmaradt” – mondta Muráti 2002-ben, mikor Vaszary János már rég a túlvilági színpadokon rendezett és Muráti Lili is túl volt már egy második férjen is.

Pokoli évek

Muráti Lili és Vaszary János a háború alatt is tovább működtették a színházat, még a német megszállás alatt is. Ez lett a vesztük. Abban az időszakban, amikor már kiderült, kik a vesztesek és kik a győztesek, ez kollaborációnak számított, nyilasnak kiáltották ki őket. Menekülni kényszerültek, rettenetes kalandjaikból később Vaszary János könyvet is írt.  Többször is letartóztatták a párt a háború végén, mindkét alkalommal a szovjet politikai rendőrség egy művészetkedvelő tisztje közbenjárására szabadultak ki. Újabb rejtély, máig nem derült ki, hogy miért mentette meg őket a tiszt. Vaszary könyvében sincs rá magyarázat. 2002-es interjújában egyébként arra a kérdésre, hogy nyilasok voltak-e, Muráti Lili azt válaszolta: „Csak nem képzeled, nem alacsonyodtunk le hozzájuk.”
A házaspár végül Spanyolországban kötött ki. Talán a kettőjüket összekötő szerelem, az egymás iránti végletekig való ragaszkodás segítette át őket az eszeveszett menekülés időszakán. 

A betiltott színésznő új élete

Itthon 1947-ben elvették az állampolgárságukat, Muráti Lili nevét kimondani is tilos volt. Spanyolországban ezalatt ők színházat alapítottak, letelepedtek, még Argentínában is sikerrel turnéztak a ’60-as években. Muráti Lili olyan alkotásokban is látható volt, mint az öt Oscar-díjas, 1965-ös Doktor Zsivágó című világhírű film. Vaszary János 1963-ban halt meg, nem sokkal később Muráti Lili hozzá ment Dóra Sándor koronglövő bajnokhoz kint, Spanyolországban. Végül itthon is enyhültek a viszonyok, Muráti 1979-ben Aczél György, a kulturális élet akkori urának engedélyével hazalátogathatott. Ünnepelték, s ez tetszett neki. Onnantól kezdve egyre többször járt itthon. Később Vitray Tamás portréfilmet készített vele, de azt a hatalom a „biztonság kedvéért” betiltotta. 

Visszakapott becsület

A háború után elvett becsületét és állampolgárságát Muráti Lili a rendszerváltás után kapta vissza, életművéért pedig a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetést adta át neki 1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök. Muráti Lili végül 1994-ben újra hazai színpadon lépett fel, 2002-ben pedig az Urániában a 90. születésnapját gálaesttel ünnepelték. Akkor egy tévés interjúban életében még utoljára beszélt első férjéről, bizonyítva, létezik sírig tartó kötődés:

„Azért volt olyan nagy sikerem, mert ő remekül tudta, hogy mit kell csinálni. Én kilencven százalékát a karrieremnek a Janinak köszönhetem.”

Muráti Lili, a modern nőideál mintaképe egy évvel később, 2003. április 17-én, Spanyolországban halt meg.

Kiemelt kép: Fortepan / Bojár Sándor