A hírhedt gyilkos fia felnőttként felidézi apja rémtetteit.

A streaming szolgáltatók és a tévécsatornák tömve vannak olyan dokumentumfilmekkel és sorozatokkal, amelyek felderítetlen bűnügyekről, megoldatlan gyilkosságokról próbáljak lerántani a leplet – vagy ellenkezőleg, már lezárt aktákat boncolgatnak különféle szakértők bevonásával. Nem túlzás azt mondanunk, hogy korunk rajong a kriminológiáért, ez pedig természetesen az Amerikai Egyesült Államokból ered. Népességarányosan az USA termelte ki a legtöbb sorozatgyilkost a világon, és ma is csak találgatni lehet, hányan rejtőznek az árnyak között. Ennek ellenére nem csak érdekfeszítő, de hátborzongató is azt a fórum hozzászólást olvasni az egyik legnépszerűbb közösségi kérdések és válaszok webhelyen, amelynek szerzője azt állítja, apja az egyik legtovább szabadlábon lévő sorozatgyilkos volt eddig.
Az internet bugyrai mélyek, és olykor sötétebbek mint gondolnánk. Erről mi más adhatna nagyobb tanúbizonyságot, mint egy Russel Boston nevű férfi írása arról, milyen volt felnőnie egy aktív bűnöző és gyilkos gyermekeként. Persze sokan kételkedhetnek a hozzászólás valódiságában, az viszont tény, hogy 2016-ban Kaliforniában letartóztatták Silas Duane Bostont, miután a nyomozók újra elővettek egy gyilkossági ügyet. Az akkor 75 éves férfit a felesége megölése mellett egy brit pár meggyilkolásával is gyanúsították, amit még 1978-ban a Karib-térségben követett el.

Gyerekei szeme láttára

„Elmondta a testvéreimnek és nekem, hogy az anyánk utolsó, könyörgő szavai azok voltak, hogy »Mi lesz a gyerekekkel?«” írja – Russel Boston a megrázó hozzászólásban. A család nem tudja a mai napig, hol találhatóak az anyjuk maradványai, hiába könyörögtek apjuknak a halálos ágya mellett a börtönkórházban, hogy árulja el nekik.

A testvérpár Russel és Vince apjukkal, Silas Duane Johnsonnal. (Fotó: US District Court)

Mary Lou Boston 1968-ban tűnt el, onnantól kezdve a gyerekek magukra maradtak a hidegvérű gyilkossal, aki gyakorlatilag bűnözésből tartotta fenn a családot. Az évek során felkerült a bűnlajstromára a betörés, lopás, csempészés és a drogkereskedelem is. A hetvenes években egy olyan vállalkozást csinált – a szokásos piti ügyei mellett –, amely turistákat szállított a Karib-szigetek között oda-vissza. Ekkor történt, hogy két fia láttára gyilkolt meg egy fiatal brit párt, akikkel valamilyen nézeteltérése akadt. „Ahelyett, hogy civilizált módon megbeszélték volna a dolgot, az apám hidegvérrel megölte őket a bátyám és a saját szemem láttára, amit később azzal magyarázott teljes nyugalommal, hogy nem hagytak neki más választást.” Majd attól félve, hogy a gyerekek nem tartják a szájukat, megfenyegette őket, hogy végez velük is. Ezt persze nem tette meg, de célját elérte vele: a két fiú évekig nem mert senkinek sem beszélni apjuk sötét ügyeiről, később pedig szimplán nem hittek nekik a nyomozó hatóságok, mivel a gyerekek nem tudták a meggyilkolt pár neveit. Russel elmondása szerint nem ez volt az utolsó gyilkosság, amit apjuk elkövetett, azonban az egyetlen olyan, amit előttük tett meg. Sosem hirtelen felindulásból, impulzusok által vezérelve ölt, mindig előre kitervelte – azonban a kis hajón nem volt elég hely, hogy a gyerekek máshol legyenek, amikor végez a két brit turistával. 

Különös nevelés

A férfi különös nevelést adott gyermekeinek: megtanította nekik, hogyan lehetnek árnyékok a törvény elkerülése érdekében. Sokszor kellett bujkálniuk, és akadt, hogy hajléktalanok voltak, így az élelemszerzést, menedékkeresést is elsajátították a Boston testvérek. Mire felnőttek, profi bűnözővé válhattak volna, azonban egyikőjük sem ezt az utat választotta. Épp ellenkezőleg: Russel Boston művészetet és empátiát tanít bajba jutott fiataloknak és fogvatartottaknak. Azért osztotta meg történetét a világgal, hogy bebizonyítsa, nem lehet rossznak születni, és a körülmények miatt sem válunk azzá törvényszerűen: döntés kérdése, hogy milyen útra lép az ember.
Silas Duane Bostont az első gyilkossága után 48 évvel kapták el, ám ítéletet már nem hozhattak ellene, mivel Boston 2017 áprilisában betegségben meghalt a börtönkórházban, előzetes letartóztatásban. A mai napig folynak nyomozások olyan esetekkel kapcsolatban, amelyeket hozzá lehet kötni – és ki tudja, hány titkot vitt magával a sírba.

Szöveg: Kardos Dániel, kiemelt kép (illusztráció): Getty Images