Tapasztaltad már, hogy egy-egy poénnak szánt mondattal elvetetted a sulykot, ami nem csak másokra, de esetleg magadra nézve is sértőnek bizonyult? Bár a legtöbb vicc elsőre ártalmatlannak tűnhet, nagy részük azonban rejtett, negatív üzeneteket is tartalmaz – amelyeket gyakran hajlamosak vagyunk észrevétlenül hagyni.
A jó humorérzék előnyös és sokak számára kívánatos tulajdonság, ami egyben sejtetni is engedi tulajdonosának személyiségvonásait – legyen szó pozitív vagy negatív tulajdonságokról. Alberto Dionigi pszichológus az emberi humorérzéket többdimenziós szerkezetként írja le, ami személyiségjegyeink főbb aspektusainak ötvözetéből áll – beleértve a viselkedési szokásokat, képességeket és kompetenciákat, megküzdési stratégiákat, jellemerősségeket és gyengeségeket. Ide tartoznak a humor sötétebb formái is, amelyeket manipulálásra, mások vagy önmagunk nevetségessé tételére, valamint az egó védelmére is használhatunk. A humor legsötétebb bugyraiba most néhány új tanulmányon keresztül is bepillanthatunk: íme, mennyi mindenről árulkodik a rossz humorérzék!
Alacsony önbecsülés
A mai mémkultúrában mindenki tapasztalta már, mennyire szórakoztató tud lenni egy jól időzített önironikus poén. Pszichológusok szerint azonban az önbecsmérlő viccek, a saját gyengeségeink kigúnyolása és a társadalmi elfogadás érdekében történő „öncikizés” nem csak arról árulkodik, mennyire jó fejek vagyunk, és mennyire reálisan látjuk a világot és önmagunkat. Chloe Lau, a kanadai Western Egyetem pszichológusa elmagyarázta, hogy az önpusztító humorstílus sok esetben mást tükröz annál, mint amit zsigerileg feltételeznénk róla. „Ez a fajta humorstílus pozitívan kapcsolódik a negatív pszichológiai eredményekhez, beleértve a rosszindulatot, a magányosságot, a pszichopátiát, a machiavellizmust (amikor az egyén céljai elérése érdekében másokat használ eszközként – a szerk.), valamint a szülői elutasítást” – magyarázza a Psychology Today weboldalán.
Szerinte
az önsorsrontó humor tagadással és bizonyos élethelyzetekből történő meneküléssel, úgynevezett szemellenzős életfelfogással hozható összefüggésbe,
amitől az egyén valójában kifejezetten rosszul érzi magát, ám magát a problémát komolyan beismerni – ezáltal pedig tenni ellene – képtelen.
A fekete humor sötét személyiséget takarhat
Egy nemrégiben készült tanulmány a sötét személyiségek humorpreferenciáit vizsgálta. A kutatás nyolcféle humortípusra összpontosított, amelyeket két kategóriába sorolt:
- könnyed humorstílusok (tréfás, mókás, bugyuta, szellemes)
- sötétebb humorstílusok (ironikus, szarkasztikus, cinikus)
A tanulmány megállapította, hogy a machiavellizmus és a pszichopátia magas fokán álló egyének a humor sötétebb formái (irónia, gúny) felé húzódtak, míg a nárcisztikus személyiségtípus inkább a könnyedebb humorvilágot képviselteti – öncélú módon, fókuszba helyezve saját személye fontosságát. Bár a tanulmány korrelációs jellegű, Alberto Dionigi pszichológus úgy véli, a machiavellisták a humort mások manipulálásának eszközeként, míg a pszichopatikus tulajdonságokkal rendelkezők mások önképének rombolására használhatják, tekintve, hogy érzelmi és szociális hiányosságok is jellemzik őket, míg a nárcisztikus személyiségtípusok gyakrabban élnek a könnyed humor eszközével, hogy a másokkal történő interakció során fényesítsék hírnevüket.
Természetesen a fekete, sötét humor nem kötelezően takar pszichopatikus tulajdonságokkal rendelkező személyiséget.
Ha valaki viccesnek találja az erőszakot
Az erőszakos műsorok és játékok népszerűek a médiában, szinte mindenütt jelen vannak, kikerülni őket igencsak nehéz. Nem gondolnánk ugyan, de mindezek alól a szuperhősöket felsorakoztató mozifilmek sem jelentenek kivételt – hiszen hiába menti meg hősünk a világot, egy vitahelyzetben akkor is erőszakkal válaszol az erőszakra, ami lássuk be, a valóságban sosem célravezető megoldás.
És mi van akkor, ha valaki különösen viccesnek találja a vérontást? Egy nemrégiben készült tanulmány szerint
magas fokú erkölcsi elvonatkoztatás, gátlástalanság és érzéketlenség jellemzi azt az egyént, aki gúnyt űz mások szenvedéséből és tragédiájából.
Hogy elkerüljük kisgyerekkorban az érzéketlen szemlélet kialakulását, Craig Anderson, az Iowai Egyetem pszichológusa a következőket javasolja: ha az 5 éves, és annál idősebb gyerekek nem borzadnak el az erőszak láttán, sőt, még jól is szórakoznak rajta, minden okunk megvan az aggodalomra. A pszichológus szerint a kicsi gyerekek szociális viselkedési normáinak kialakulására a szuperhősfilmek kifejezetten károsak lehetnek, és érdemes a család médiaszokásait megváltoztatni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a családon belüli kommunikációra, amennyiben fennáll a probléma.
A humor képessége fantasztikus tulajdonság, és számos nehéz élethelyzeten segíthet átlendülni, amennyiben megfelelően használjuk.
Pszichológusok szerint problémák akkor keletkeznek, amikor a humor önsorsrontó, avagy másokat kigúnyoló formában jelentkezik. Lehet, hogy magunk is nevettünk már mások rovására ihletődött vicceken – hiszen jó érzés összetartozni, cinkosokként összekacsintva együtt nevetni, ezáltal pedig másokhoz kapcsolódni. Sokszor azonban nem tudatosulnak azonnal a poénok bújtatott üzenetei, hiszen a jókedv hevében rejtve maradnak előttünk. Azzal, hogy valaki más kárára viccelődünk (még akkor is, ha az illető nincs jelen), erős üzenetet küldünk önmagunk, valamint a humor célcsoportjának meghatározásáról. És ha történetesen mi is a célzott csoport tagjai vagyunk, az efféle humor egészen biztos, hogy aláássa az önértékelésünket.
Fotó: Getty Images
Nyílt viccelődés esetén sok esetben a sértett személy kettős helyzetbe kerül: sérelmének hangot adva gyakran szembesül azzal, hogy „nem bírja a viccet”, túlérzékenynek minősítik. Ezáltal a megbélyegző átveszi az irányítást, a megbélyegzett pedig méltatlanná válik a jogos panaszra, ami tovább csorbítja az önértékelést.
Ha nem mi vagyunk a gúnyolódás szándékos áldozatai, de nevetünk a humorosnak szánt viccen, hallgatólagosan egyetértünk a viccmesélővel, és azonosulunk az álláspontjával. Ha nem nevetünk, azzal megkockáztatjuk, hogy kirekesztenek, esetleg a következő poénkodás céltáblájává válunk. Bár ártalmatlan mókának tűnhet, a sértő humor az érzelmi zaklatás vagy verbális bántalmazás egyik formája is lehet, még akkor is, ha nem mi vagyunk a humor forrása – hiszen észrevétlenül megfoszthat bennünket az empátia és együttérzés képességétől.
Kiemelt kép: Getty Images
