A hozzám érkező levelekben sokszor említik a tünetek „torlódását”. Igazat kell adnom. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a hiperaktivitással járó figyelemzavar és az autizmus bizonyos megjelenési formái átfedhetik egymást. Az ADHD állhat önmagában – autizmus nélkül. Más esetekben az aspergeres viselkedési zavarok ADHD-köntösben jelennek meg – ritka a teljesen tiszta kórkép.
A tünetek leírása után a szülők természetesen tanácsot kérnek: hogyan tovább? Mielőtt erre rátérnék, nézzünk néhány jellemző vonást, helyzetet, viselkedésformát, amiről eddig nem beszéltünk.
Ezek a gyerekek nem szeretnek cseverészni. Az udvariaskodást nem nagyon ismerik, de ahogy már említettem, szabálykövetően tudnak viselkedni. A csínyeket, az ugratásokat egyáltalán nem értik. Ők mindezt komolyan veszik, és meglehetősen érzékennyé válnak ilyen helyzetekben. És mindenre emlékeznek. A bántásra is. Hiszen a memóriájuk jó, kiváló emlékezőtehetséggel rendelkeznek.
Ha a szülő, a család vagy a felnőtt kap is jelzést, hogy az autizmus tünetei fenyegetnek, nem kell megijedni! Mindig arra kell gondolni, hogy minél előbb indítják el – kellő következetességgel, s ha kell, játékossággal – a mozgásfejlesztést, annál hamarabb csökkennek, olvadnak le az előjelek közül azok, melyek alapján a gyereket autisztikus vonásokkal rendelkező gyereknek bélyegzik. Lényeges, hogy a mozgásfejlesztést, érlelést az ő esetükben mindig egyéni foglalkozással kell elkezdeni. Ajánlható minden mellett az egyéni úszástanulás. S ha van rá lehetőség, varázslatos hatása lehet a lovas terápiának (hippoterápia). Mivel ezek a gyerekek – szinte kivétel nélkül – elég nehezen vehetők rá bármilyen mozgásra, sportra, nincs mese, ilyenkor a szülőnek fel kell vállalnia a kedvcsináló partner szerepét.
Különösen azok a terápiák tűnnek sikeresnek, melyek a szenzoros szemléletet vallják magukénak. Ez annyit jelent, hogy a különböző szinten élő aspergeres gyerekeink rendszerint a látás, hallás, tapintás, szaglás érzékelésében sokkal érzékenyebbek, mint kortársaik. Sokkal több mindent érzékelnek, sokkal intenzívebben. Ezért az első segítő eszközök egyike volt, amikor a fényre túl érzékeny gyerek állandó napszemüvegszerű fényszűrő szemüveget kapott. Mások komolyabb kapacitású zajcsökkentő fülvédőt használnak – akár napközben az iskolában, a közösségekben is. Másutt, ahol jobban figyelnek ezekre az érzékeny gyerekekre, lehetőséget adnak, hogy túlterhelés előtt (dolgozatírás) vagy bármikor elvonulhatnak az úgynevezett „nyugiszobába”. Sok aspergeres fiatal maga találja meg sajátos, a környezetét meglehetősen idegesítő védekezését. Látszólag nem is figyel a másikra, nem néz rá, csak a szavak mentén próbál kódolni, netán kapcsolódni. De nála egy-egy szó, egy-egy mondat sokkalta több asszociációt, szópezsgést, jelentéshalmazt indít el, mint egy átlagos gyerekben. Ezért van, hogy sok esetben félreértik az átvitt értelmű szavakat.
