A Magyar Néprajz Lakáskultúra című fejezetében olvasható az alábbi: „a berendezés alapvető bútordarabjain túl az egyes országokban meglehetősen sok az eltérés azt illetően, hogy mely tárgyak tekintendők bútornak. Az eltérő gyakorlat mögött jórészt történeti okok állnak. Így jött létre például az a közép-európaiak számára felettébb szokatlan francia szemlélet, mely a hagyományos falusi bútoraik közt tartja számon a kenyérsütő teknőt, nemkülönben a fali kenyeres szekrénykét, sótartót és liszttartót.” Nos, a mi kvízünkben szereplő bútornevek nem ennyire megtévesztők: sótartó egészen biztosan nincs köztük. Viszont ezek a szavak ma már kevésbé ismertek, vagy azért, mert ezek a bútorok ma már nem igazán vannak használatban, vagy pedig azért, mert ma egyszerűbb, modernebb, univerzálisabb neveken hívjuk őket.
Kiemelt képek: Getty Images