5+5 ámulatba ejtő műemlék itthon és a nagyvilágban

Van kedvetek kicsit kalandozni itthon és a világban? A műemléki világnap alkalmából, amelyet 1983 óta ezen a napon ünneplünk, és a Nők Lapja Enteriőr közelgő megjelenése kapcsán mutatunk néhány építészeti csodát.

Angkorthom, Kambodzsa

Angkorthom szó szerint maga a földi mennyország, ugyanis azzal a céllal épült, hogy a halandó emberek is megtapasztalhassák az ókori istenek világát. A nagy városnak fordítható turistacélpontot az UNESCO 1992-ben nyilvánította a világörökség részévé.

Athéni Akropolisz, Görögország

Időszámításunk előtt, az 5. században kezdődött meg a fellegvár építése, de ami ennél is érdekesebb, hogy a 17. század végéig viszonylag teljes épségben megmaradt. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott benne, és később, a török megszállás idején sem kímélték – a helyreállítása csak az 1800-as években kezdődött meg.

Moai szobrok, Húsvét-sziget

A Húsvét-sziget jellegzetes szobrait a lakosok az ősök tiszteletére emelték – teljes törzsek fogtak össze, hogy a nehéz műalkotásokat mozgassák és szállítsák a sziget területén. A korabeli építészeti lehetőségeket tekintve óriási teljesítmény a felhúzásuk, nem véletlenül  világörökség részei.

Wat Phra Si Sanphet, Thaiföld

Az egykori Sziámi Birodalom fővárosában, Ajutthatjában állnak a Wat Phra Si Sanphet szent templom romjai, amelyek egyedülálló építészeti csodának számítanak: a nagy méretű ereklyetartó tornyok csak ezen a vidéken találhatóak meg.

Chichén Itzá, Mexikó

A maja-tolték romváros nem csupán az UNESCO világörökségének egyik kincse, de a világ hét új csodájának egyike is. Stílusát tekintve magán viseli a maja építészet elemeit, de a toltékok által imádott tollas kígyóisten is megjelenik a romokon.

Visegrádi vár, Visegrád

A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsán álló vár már-már hungarikum, hiszen a 13. századtól kezdve több száz éven át politikai és hadászati szerepet játszott a történelmünkben.

Grassalkovich-kastély, Gödöllő

Az ország egyik legnagyobb barokk kastélya a történelem során rendkívül sok illusztris vendégnek adott otthont, Mária Terézia, Kossuth Lajos vagy éppen Sissi és Ferenc József is szívesen időzött a falai között. Később raktárként, laktanyaként, illetve szovjet hadiszállásként is használták, 1994-ben kezdték múzeummá alakítani.

Szabadság híd, Budapest

1896-ban adták át a Szabadság hidat, ami ezzel a harmadik közúti átkelő lett Buda és Pest között. Sajnos 1945-ben a német hadsereg felrobbantotta, aminek következtében a szerkezete súlyosan megsérült, ezért újra kellett építeni – zöld színét is ekkor kapta.

Millenniumi Földalatti Vasút, Budapest

A Kisföldalatti vasútrendszere az Andrássy úttal együtt 2002-ben vált a világörökség részévé. Ez volt Európa első földalatti vasútja, ami akkor igazi kuriózumnak számított, de talán még ma is, hiszen nagyobb fennakadások nélkül szolgál.

Széchenyi gyógyfürdő, Budapest

Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma a Széchenyi gyógyfürdő, amit 1913-ban nyitottak meg a nagyközönség előtt. Mindez nem volt olcsó mulatság, 3 900 000 aranykoronába került a megépítése, amivel az egyik legdrágább korabeli beruházásnak számított.

Szöveg: D.A.

Forrás: nationsonline.org, Wikipédia

Fotó: Pinterest, Thinkstock, Országalbum/Adri93, juhaszj, HoZsu, Jultschi