Amikor prés alatt éljük a mindennapjainkat, hajlamosak vagyunk elveszíteni a hitünket abban, hogy lesz még jobb nekünk. Íme néhány példa azokról, akik sikert kovácsoltak a szorongató helyzetekből.

A kitartás kötele

Az Álmos legendája táncmű díszlet- és jelmeztervezője, Németh Hajnal Auróra egy külön technikával kivitelezett életfamotívumot tervezett a darabhoz. A szoros idő- és anyagi korlát miatt szinte elviselhetetlen stressz alatt kellett megoldást találnia a kivitelezésre. Az életfához szükséges több mint egy kilométer hosszú kötelet végül egy éjszaka alatt fonták meg egy budapesti gyárban. A kitartás nem volt hiábavaló: a produkció elnyerte a Magyar Teátrum Nyári Fesztivál leglátványosabb táncjátékának járó díjat

Ihletet adó traumák

T. S. Eliot irodalmi Nobel-díjas költő és író első felesége, Vivienne depressziótól és migréntől szenvedett, ezért rengeteg törődést és odafigyelést igényelt a férjétől, aki viszont kétségbeesetten próbált a kötelékből szabadulni. A sok stressz következményeként Eliot az alkohol és a cigaretta rabja lett. Problémás házasságuk ihlette egyik legismertebb versét, az Átokföldjét.

Depressziótól a világhírig

Vajon mekkora stresszt élhetett át J. K. Rowling, amikor még segélyből tengődő munka nélküli tanárnő volt? Az első regényén dolgozott, amikor meghalt az édesanyja, elvált a férjétől, és magára maradt a féléves kislányával. Azóta is ezt az időszakot tekinti élete legnehezebb, depresszióval teli napjainak. De ebből a helyzetből is sikerült a világ egyik legbefolyásosabb emberévé válnia, miután megírta a dollármilliókat és világsikert hozó Harry Pottert.

Sokk és művészet

Vincent van Gogh életét a megfeszített munkatempóból és a szegényes körülményekből adódó stressz nehezítette. Művésztársai lebecsülték, a galériák, kereskedők elfordultak tőle, ezért a festőművész napjai állandó anyagi csődtől fenyegetetten teltek. Amikor egy veszekedést követően levágta a bal fülét, öncsonkítása következtében előbb kórházba, majd szanatóriumba került. A feszültséggel teli napok életrajzának egyik legtöbbet emlegetett epizódjaként maradtak az utókorra – akárcsak halhatatlan alkotásai.

Zeneterápia

Az ötvenéves Janet Jackson The Velvet Rope című albuma terápiaként született az énekesnő depressziójára. Nehéz gyermekkorából, tönkrement házasságából eredő aggodalmai ötvöződtek elszántsággal és kreativitással, mindez pedig a tripla platina album létrejöttét eredményezte.

Az aggódás szolgálja a kreativitást.”
(T.S. Eliot)

Az összeállítás eredetileg a Nők Lapja Psziché 2017/04. számában jelent meg.

Összeállította: Tóth Kinga

Fotó: Thinkstock