Rezsin innen és energián túl címmel alapos elemzés olvasható Nők Lapja 31. számában a várható és mindenkit érintő fenntartási költségekről.
A működési költség, önköltség számháborúját mindannyian vívjuk, és a hétköznapi harcokból néha nehéz kitekinteni egy átfogóbb képre. Emberek vagyunk, nem statisztikai adatok. Valahogy az ember, ha rossz hírt olvas, akkor azt magára érti, ha jót jósoló számadatokat, akkor arra gondol, rá úgy se fog vonatkozni. Statisztikai poénnal mondva a magyar emberek 80%-a gondolja, hogy abba a 20%-ba fog tartozni, akinek rossz lesz. Esélyeink nem csak rajtunk múlnak, nemzetközi hullámok mozgatják a magyar bárkát is. Érdemes belelesni a közelmúlt számaiba, hogy lássuk, merre fordulhatnak a tendenciák. Nem akarunk Örkény Tótékjának Gyuri atyusa lenni aki csak jó hírt hoz, de hozunk jó hírt is.

Földgázjelentések

Az EU becslések szerint 78 milliárd eurót költött gázimportra 2022 első hónapjaiban (ebből 27 milliárd eurót orosz gázimportra). Az orosz gáz tulajdonképpen 30%-os súllyal esik bele az éves tervekbe. De ez országonként és szerződésenként változik, összesítetten oszlik el így.
2021 első negyedévéhez képest a gáztározók kivonása kevésbé volt intenzív. 2022. március 31-én az uniós tárolók átlagos feltöltési aránya 26% volt, mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Múlt évben ilyenkor 30%-on voltak. Tehát, bár alacsonyan vannak a gáztározók, azért idén télen még nem omlana össze a rendszer.
Az EU gázfogyasztása 8%-kal (-11,6 milliárd köbméterrel) csökkent 2022 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

A földgáz ipari felhasználása

A jelenlegi gázkínálat körül kialakult feszültségek és a magas árak szintén negatív hatással vannak a földgáz nem energetikai célú felhasználására. Ez különösen a műtrágya gyártásnál alapeszköz. A földgáz a globális ammóniatermelés 70%-át teszi ki, ami minden ásványi nitrogén műtrágya kiindulópontja. A karbamid/urea ára több mint kétszeresére nőtt 2021 szeptembere és 2022 márciusa között. Kína és Oroszország a karbamid két jelentős exportőre, emellett viszont a világ legnagyobb földgáz behozatalra szoruló országa Kína.

Meleg a földből? – Geotermia

Egyre többen vetik fel a geotermikus energia felhasználásának lehetőségét. Dr. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem tanára az Európai Geológus Szövetség Geotermikus Szakértői Csoportjának koordinátora szerint kisebb távhőrendszerek vagy önálló ingatlanok esetén a sekély geotermia (a földkéreg maximum 200 méteres zónájából történő hőtermelés) az ország szinte teljes területén használható lenne. Ám ehhez fűtéskorszerűsítésre lenne szükség. Ezt a földhő hasznosítási formát elsősorban fal és mennyezetfűtésre alkalmazzák, és épületek hűtésére is használható. A világban a geotermikának ez az ágazata fejlődik legjobban, élen járnak benne a skandináv országok, Ausztria és Svájc.

Sajnos a legtöbb európai ország leköröz minket geotermikus rendszerek kialakításában, holott az országok többsége velünk ellentétben nem bővelkedik termálvízben.

A távhőellátásban a mély geotermikus energia hasznosítás (60℃ foknál melegebb termálvíz) lenne célravezető.
2015-ben az MTA több energetikával foglalkozó szakmai szervezettel kidolgozott egy negyven(!) évre szóló, kimondottan a hőhasznosításra és a megújuló energiákra fókuszáló tervet, abban a geotermia mai hasznosításának megtízszerezése szerepel. A projektre a költségvetésből évente mintegy 226 milliárd forintra lenne szükség. A finanszírozás ütemezésének megduplázásával a terv húsz év alatt is végrehajtható lenne, tartalmazná az épületek energetikai korszerűsítését, törvénymódosítást – mert a jelenleg hatályos jogszabályok nem ösztönzik a távhőszektort a fosszilis energiáról megújuló energiafajtákra való váltásra. Fontos szempont, hogy jelentősen csökkenne a széndioxid kibocsátás, és jótékonyan hatna a gazdaságra is.
A szegedi tudós büszkén említi, hogy üdítő kivételként városában jelenleg kilenc geotermikus rendszer épül a távhőszolgáltatásban a gáz kiváltására. Köszönhetően a korábban megvalósult Szegedi Tudományegyetem épületeit ellátó geotermikus fűtési rendszernek. És az sem volt hátrány, hogy a városi Távhő Szolgáltató vállalat vezetője maga is geológus…

Megrázó adatok az áramról

A villamosenergia-piaci jelentés szerint, az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók hatása és az ellátási zavaroktól való félelem miatt 2022 első negyedévében a villamosenergia-árak történelmi szintet értek el. A European Power Benchmark átlagosan 201 €/MWh volt ebben az időszakban, ami 281%-kal magasabb, mint 2021 első negyedévében. A lakossági villamosenergia-fogyasztás enyhén (-1%) csökkent, amit az enyhe tél és a magas áramárak hatása is befolyásolt.
A villamos energia éves nagykereskedelmi árának legnagyobb növekedését az EU országaiban Spanyolországban és Portugáliában (+411%), Görögországban (+343%) és Franciaországban (+336%) regisztrálták, a legmagasabb negyedéves átlagárat pedig Olaszország jelentette be (249 €/MWh), ami 318%-kal volt magasabb, mint 2021 azonos időszakában.
A GlobalData energiaipari nagyberuházási szerződések adatbázisa szerint 2022 második negyedévében 34 villamosenergia-beszerzési szerződést jelentettek be az európai régióban, ami 66%-os visszaesést jelent, ugyanis az elmúlt egy évben 99-100 szerződést kötöttek átlagban.
Az Európai Unió lakossága 97,1%-os arányban az állami és egyéb nagy áramszolgáltatók energiáját használja. Érdekes adat, hogy 2,9%-os arányban már léteznek teljesen önálló és önellátó áramfelhasználók is.

Napfény az energiaválság alagútjának végén?

Az Európai Bizottság május 18-án mutatta be az orosz energia importjáról való uniós leválás tervét, a REPowerEU csomagot, mely 2027-ig függetlenítené az EU-t az orosz energiától, és a számítások szerint mintegy 210 milliárd euróba kerülne. Klasszikus gazdasági paradigma, hogy a háborús helyzetek hegyomlásszerűen beindítanak olyan változásokat, amik máskor évtizedeket vennének igénybe. Az egyre modernebb napkollektor-technológiák rendelkezésünkre állnak már egy ideje, de a bevezetésük akadozott, érdekszférákat sértett, és kiskereskedelmi manipulációk hátráltatták.
Az EU-ban a megújuló energiák arányát a teljes energiamixen belül 2030-ig 45%-ra emelnék. Az EU napenergia-stratégiája fontos mérföldkő lesz abban, hogy valóban elérhetővé váljanak a klímacélok. Ha csak egy része is valósul meg, ez hosszútávon biztató tendencia.

Kiemelt kép: Getty Images