Megható a gólyák sorsa a lerombolt ukrán városrészben

A fehér gólya nemcsak a magyar szívnek kedves: az ukránok szent madárnak tartják, ráadásul számukra a tavasz hírnökei a családi élet, a termékenység, a boldogság, a béke, sőt a hazaszeret szimbólumai is, akik a most már hónapok óta veszélyben lévő értékek fontosságára emlékeztetnek. És reményt adnak. 

Nem véletlen, hogy a háború kitörése óta a korábbinál is nagyobb figyelem kíséri az Afrikai telelésük után ide érkezett madarak sorsát. Európába évente több mint 224 000 gólya költözik az év melegebb időszakára, 16%-uk Ukrajnában párzik és fészkel. Idén érkezésük egybeesett az ukrán háború első heteivel, így sokuk kénytelen volt a megszokott fészek helyett újat keresni, rosszabb esetben fiókáit hátrahagyni.

Az Ukrán Madárvédelmi Egyesület nemrégiben egy a Kijevtől mintegy 15 kilométerre fekvő, lerombolt Moshchunban fészkelő gólyáról közölt fotót, mely azóta az ukrán reménység első számú szimbóluma lett. A kép készítésének időpontja nem pontosan ismert: békeidőben április közepétől kezd felváltva kotlani a madárpár, a kikelési idő bő egy hónap, a fiókákat pedig nyár végégig nevelgetik az akár méternél is nagyobb átmérőjű fészekben. Ennek a gólyapárnak az esetében szó lehet némi csúszásról, mivel a fészekrakást is később kezdték csak meg. Oleg Dudkin, a madárvédelmi egyesület vezetője elmondta: „Idén a szörnyű robbanások, a lövések és a tankok zaja megijeszthette a gólyákat, akik elrepültek az előző években rakott fészkeikből.

Ennek a párnak az volt a szerencséje, hogy későn érkeztek, mikor a front már elvonult és csendes lett a környék.

A gólyák néhány nappal azután tértek vissza, hogy az orosz csapatok elhagyták a falut, és azonnal elkezdték átrendezni szokásos fészkelőhelyüket.”

Gólyafészek Kijev külvárosában, USPB,SWNS/Zenger

Gólyafészek Kijev külvárosában, USPB,SWNS/Zenger

Nem csoda, hogy az ukránok „menekülttársként” kezelik a madarakat és igyekeznek támogatni őket a háborús övezetből való menekülés idején is. Több olyan esetről érkezett hír, amikor a menekülő állampolgárok segítettek fáradt és kimerült állatoknak. Szintén a régióban történt, hogy egy kimerült madár egy tömeges evakuálás során kialakult forgalmi dugóba keveredett és az egyik autó műszerfalán át próbált inni  a szélvédőn keresztül látott pohárból. A sofőr a gólyához emelte a poharat, a szomjas madár pedig azonnal inni kezdett.

A helyiek országszerte lelkesedéssel figyelik, hogy a gólyák és más madarak a frontok elvonulása után milyen gyorsan igyekeznek újra élettel megtölteni a környéket, és szerencsére sok gólya tért vissza a harcok elmúltával, hogy a nyár végéig felnevelhesse és a kimerítő afrikai utazásra felkészíthesse fiókáit. Ukrajna más területein is sokan kapnak reményt a gólyáktól.

Egy a Guardiannak korábban nyilatkozó madármegfigyelő, Oleksandr Ruchko Lviv parkjaiban szervez túrákat az Ukrajna különböző területeiről, Kijevből vagy épp Harkívból érkező menekültek számára. „Ezek az emberek elvesztették az otthonaikat, a családjukat. A madárles nemcsak elcsendesíti a lelket, de reményt is ad: egyszer vége lesz ennek a rettenetnek.”

A gólyák élete itthon idén könnyebb a megszokottnál. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint idén az átlagosnál több fiókát költöttek ki a nálunk fészkelő madarak, akik kiválóan alkalmazkodnak a szárazsághoz és gyakorlatilag mindent elfogyasztanak, amit le tudnak nyelni.

Kiemelt kép: Getty Images