A netes vásárlások terjedését a covid jelentősen felerősítette. A házhoz szállítás egészségbiztonsági előnyeiről sokat hallottunk a járvány és a lezárások idején, a környezeti hatásairól azonban kevesebbet. Pedig a világjárvány remélhető mérséklődésével érdemes elgondolkodni azon, hogy biztosan házhoz kell-e rendelni a „próbafülkét”.

Míg a nagy online webshopok egy-egy csomagot kb. húsz lépésben juttatnak el a megrendelőhöz, a hagyományos kereskedelemben ez a sor mindössze öt lépésből áll, a sokszoros csomagolásról és a visszaküldésről már nem is beszélve! A vizsgálatokból és mérésekből egyértelműen látszik, hogy ha a holnap is számít, akkor sürgősen át kell gondolnunk a vásárlási szokásainkat.

A visszaküldött árukat megsemmisítik

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az online vásárlások száma, amit a covid – értető okokból – még tovább erősített. A világjárvány hatására hazánkban az elmúlt két évben előbb 45, majd további 30 százalékkal bővült a hazai e-kereskedelem, amely idén és jövőre is újabb 20-25 százalékos növekedést érhet el.

Az online vásárlás környezeti terhelése azonban már akkora, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, főként, ha indokolatlan vásárlásról van szó. Már maga a szállítás is óriási környezeti terhet jelent. Az Egyesült Államokban például minden elköltött dollár 0,25 kilogramm károsanyag-emisszióval jár, ez más országokban a 0,40 kilogrammot is elérheti. Még beszédesebb adat a tengerentúlról, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban már nem az erőművek okozták a legnagyobb szén-dioxid-szennyezést, hanem a szállítóipar. A súlyos környezetkárosítás ráadásul több tényezőből áll össze, a megrendelt termékek célba juttatásából, a termékek biztonságát szavatoló sokszoros csomagolásból és a visszaküldésből, ami a megrendelt árucikkek körülbelül 30%-át érinti. Ráadásul ezek jórészére a – szintén környezetszennyező – megsemmisítés vár, mert

sok esetben a cégeknek nem éri meg a visszaküldött árukat ismét forgalomba hozni.

Online próbafülke

A probléma gyökere a fogyasztói társadalomban és szokásokban keresendő. Sokan valóban „próbafülkeként” használják a házhoz rendelést, ruhából több méretet is bekérnek, hogy aztán ami nem jó, visszaküldjék, illetve olyasmit is vásárolnak, amiről már a rendelést követő pillanatban tudják, hogy semmi szükségük sincs. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a vásárlók – különösen a fiatalok – egyre jelentősebb hányadát érdekli, hogy a kívánt termék fenntarthatóan készül-e, előállítása, csomagolása és forgalmazása milyen környezeti terheléssel jár. 

Az sem mindegy, miből készül a holmi: rengeteg ruhamárka használ a gyártás során szintetikus anyagokat, amelyek utóélete több szempontból is aggályos. Egyrészt, mivel műanyagból vannak, akár kétszáz évbe is beletelik, mire lebomlanak. Másrészt a szintetikus anyagok mosása során a mosógépbe mikroműanyagok ezrei jutnak, amelyek aztán bekerülnek a csatornarendszerbe, végül pedig a természetes vizekbe. Az óceánokban található mikroműanyagoknak nagyjából a 35 százaléka ruhákból származik, ráadásul egy 2018-as tanulmány arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy az Atlanti-óceán északnyugati részén fogott halak mindegyikének gyomortartalma 73 százalékban műanyag volt. Ha tehát szívünkön viseljük a bolygó sorsát, fenntartható anyagból készült ruhát vásárolunk, és elkerüljük azokat a matériákat, amelyek előállítása káros a környezetre.

Ebben a korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mit tehetünk a használt ruháinkkal, amikre már nincsen szükségünk, hiszen a szemétbe dobni a legrosszabb lehetőség.

A Deloitte kutatásából kiderül, hogy a tudatos vásárlói magatartáson elképesztően sok múlik.

Ha például valaki négy terméket rendel online, és abból kettőt valamiért visszaküld, 70%-kal magasabb a környezeti terhelést okoz, mintha ugyanazokat egy bevásárlóközpontban veszi meg, ahol látjuk, illetve fel- vagy kipróbálhatjuk az adott árucikket.

Az sem elhanyagolható, hogy egy plázában rendszerint több dolgot is csinálunk (eszünk-iszunk, kávézunk, mozizunk, benézünk több üzletbe), és ez sokkal környezetkímélőbb, mintha külön-külön helyszínen vesszük igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ha még arra is figyelmet fordítunk, hogyan jutunk el a lakóhelyünkhöz lehetőleg legközelebb eső komplexumba, már igazán sokat tettünk a környezetünkért és a városi levegő tisztaságáért. Felmérések bizonyítják, hogy házhoz szállítás esetén az utolsó kilométerek a küldemény teljes útjának sokszor csak töredékét teszik ki, mégis akár a teljes út szén-dioxid-kibocsátásának feléért is felelnek. Ezek a rövid utak, amelyeket a kézbesítő járművek tesznek meg naponta, aránytalanul nagy mértékben szennyezik a városok levegőjét, nem beszélve a forgalomnövekedésről, dugókról, parkolási nehézségekről.

A jelenlegi energia- és benzinárak, sőt esetleg fellépő üzemanyaghiány függvényében a környezeti szempontok mellett azt is érdemes átgondolni, mikor járunk jobban: ha elbiciklizünk, vagy elsétálunk egy bevásárlóközpontba és ott megvesszük azt, amire szükségünk van, vagy sokszor fölösleges dolgok vásárlásával, magas szállítási díjakkal terheljük meg a pénztárcánkat és a környezetünket.

Forrás: Westend, Kiemelt kép: Unsplash/canva