Az elmúlt ötven évben Magyarországon 69,5-ről 76,9 évre nőtt a születéskor várható átlagos élettartam, a magyarok azonban ennél is tovább, 96 éves korukig szeretnének élni egy újonnan megjelent kutatás szerint. Ez nemzetközi mezőnyben is kifejezetten magasnak számít: a negyedik legmagasabb a tizenegy országot (köztük Belgiumot, Szlovákiát és Japánt) vizsgáló kutatásban.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az emberek nem egyszerűen hosszabb életre vágynak, hanem az egészséges életévek számát szeretnék növelni, az egészség terén azonban a magyar népesség lefelé lóg ki a nemzetközi rangsorból. A válaszadók csupán 55 százaléka gondolja egészségesnek magát, ami messze elmarad a 62 százalékos nemzetközi átlagtól. Ezzel Csehországgal és Japánnal karöltve mi vagyunk legkevésbé elégedettek egészségünkkel.

A remélt, 96 év hosszú élet mellett a többségnek a legfontosabb a nyugodt, stresszmentes élet lenne. Ez azonban szorosan összefügg az egészséggel, amiben a betegség és a stressz bizonyult két meghatározó káros tényezőnek. Figyelmeztető adat például, hogy a megkérdezettek negyede él állandó vagy gyakori stresszhatás alatt, és 85% tudatosan keresi a stressznyomás csökkentésének módját. Eszerint a kevesebb stressz, és azon belül is az egészséggel kapcsolatos stresszfaktorok elkerülése nagy lépés a boldogabb élet felé.

A kutatás szerint egyértelmű pozitív kapcsolat van az egészségérzet és a boldogság között. Tehát akik egészségesnek érzik magukat, jellemzően boldogabbak is. Éppen ezért érdemes megtennünk a lehető legtöbbet egészségünk megóvása érdekében, amire mutatnak is pozitív jelek a válaszok alapján. Tíz megkérdezettből nyolc azonnal lemondana az egészségtelen szokásairól, ha ennek nyomán plusz öt egészséges életévet nyerhetne, és ugyanennyien lennének hajlandóak rászokni valamilyen rendszeres egészséges aktivitásra hasonló kilátásokért cserébe.

Ha hosszú, boldog életre vágyunk, az egészségkilátások terén van még mit javítani. Ugyanakkor látható, hogy ez egyre előrébb kerül a magyar emberek értékrendjében. Ebben nagy szerepe lehet a prevenciónak és az egészségügyi szolgáltatások tudatosabb használatának is. 

A kutatás külön is kitér az egészségkárosító stressz jellemző okaira is. Ezek között a válaszadók körében a legerősebb stresszfaktort a pénz jelenti (szegénység, munkahely elvesztése, adósság, egészségügyi kiadások). Ezt követi a bizonytalanság, a munkahelyi nyomás, valamint az egészségünk féltése.

Forrás: NN Biztosító Zrt. – „Long, happy and healthy life” 11 országos online nemzetközi kutatás, NN Group, 2021; A magyarországi 1000 fős minta reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és iskolai végzettség szerint.

Kiemelt kép: Sharie Kennedy/Getty Images