Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy van, amit történelemórán rosszul tanultunk? Persze ez nem a történelemtanár hibája; a múlt feltárása egy véget nem érő folyamat, amely során újabb és újabb bizonyítékok kerülnek elő, az új információk pedig szó szerint átírhatják a történelmet. Ennek ellenére némelyik történelmi tévhit még mindig makacsul tartja magát, úgyhogy ideje tiszta vizet önteni a pohárba.    

Kleopátra nem egyiptomi volt

Fotó: Bildagentur-online/Universal Images Group via Getty Images

Kleopátráról azt tanultuk az iskolában, hogy ő volt a Nílus királynője, ám arról nem nagyon esett szó, hogy ereiben nem – vagy alig – csörgedezett egyiptomi vér. Ugyan a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója az egyiptomi Alexandriában született, ősei makedón–görögök voltak, egyenes ági leszármazottja volt például III. Alexandrosz makedón királynak, vagyis Nagy Sándor hadvezérnek. És bár származása szerint nem volt egyiptomi, ő volt a Ptolemaida-dinasztia első tagja, aki megtanulta népe nyelvét, és folyékonyan beszélt egyiptomiul.

Kolumbusz Kristóf nem fedezte fel Amerikát

Fotó: Getty Images

Az itáliai származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt utazóra mindenütt Amerika felfedezőjeként utalnak. Pedig a tengerésztiszt, aki 1492-ben érte el Amerika partjait, nagyjából négyszáz évvel csúszott le a felfedezésről, ugyanis egy viking, az izlandi Leif Erikson már a 11. század elején az Újvilág földjére lépett. Kolumbusz Kristófot a szél ráadásul Közép- és Dél-Amerika felé sodorta, így a mai Egyesült Államok területén egyáltalán nem járt. A történészek éppen ezért ma már úgy helyesbítenek, hogy művelődéstörténeti szempontból az ő felfedezése vezetett a korabeli világkép dinamikus kitágulásához, illetve ennek nyomán indult meg a kontinens feltérképezése és kolonizálása.

Bonaparte Napóleon nem volt alacsony

Fotó: Getty Images

I. Napóleon francia császár olyannyira nem tudja lemosni magáról, hogy alacsony volt, hogy még egy olyan tünetegyüttest is elneveztek róla, amely leginkább az alacsony emberekre jellemző: aki Napóleon-komplexusos, valamilyen kisebbrendűségi érzéssel küzd, ezért folyton túlkompenzál, hogy elterelje mások figyelemét a „hibájáról”. A történelemkönyvek ábrázolására alapozva a francia uralkodó az alacsony termetét igyekezett palástolni a hódításaival. Ám valójában I. Napóleon magassága teljesen megfelelt a korabeli francia átlagnak. A tévhit alapjának a francia és az angol mérési rendszer közötti eltérés tudható be: míg a francia hüvelyk 2,7 centiméter volt, addig az angol 2,54 centiméter. Vagyis az orvosi feljegyzés, amely szerint az uralkodó 5 láb 2 hüvelyk magas volt, nem 157 centis, hanem 169 centis magasságot takar.

Isaac Newton nem úgy fedezte fel a gravitációt, hogy egy alma a fejére esett

Fotó: SSPL/Getty Images

Csak egy marketingfogás lenne, hogy a fiatal angol fizikus, matematikus, csillagász egy almafa alatt ült, amikor egy lepottyanó alma fejbe vágta, és ez a gravitációs törvény megalkotására ösztönözte? Nos, mivel semmi bizonyíték nincs rá, a szakértők úgy vélik, a történet azt hivatott érzékeltetni, hogy a tudósokat is hétköznapi élethelyzetek inspirálják. A legendának azért annyi valóságtartalma lehet, hogy az alma tényleg szerepet játszhatott a gravitáció jelenségének felfedezésében. Sir Isaac Newton egyik kollégjának, William Stukeley angol orvosnak a könyvében olvasható, hogy egyszer, amikor a két férfi egy almafa alatt ült, Newton egy közeli ágra mutatott, és azon tűnődött, vajon miért esik mindig egyenesen lefelé a gyümölcs – ahelyett, hogy oldalra vagy felfelé pottyanna? A tudós a legnagyobb felfedezéseit egyébként éppen abban az időszakban tette, amikor az 1665-ös angliai pestisjárvány miatt visszavonult a szülőfalujába.

Kiemelt kép: Getty Images