Lótuszülés, füstölő, lehunyt szem: aki még nem próbálta, talán úgy képzeli, ezek mindenképpen szükségesek a meditáláshoz, de ez nem így van. (Persze így is lehet csinálni, de nem csak így.) A meditáció tulajdonképpen nem más, mint a figyelem irányításának gyakorlása, és ez semmilyen eszközt nem igényel.

– Meditáció közben tudatosan megfigyeljük a jelen pillanatot, és egyszerűen csak hagyjuk, hogy a tapasztalt érzetek hassanak ránk anélkül, hogy ítélkeznénk róluk – foglalja össze a lényeget Krajcsó Nelli meditációs tréner, a Slow Budapest mozgalom alapítója. Ő a mindfulness irányzatot képviseli, ami a tudatos jelenlétre fókuszál, de említ másfajta meditációkat is: hindu, buddhista, transzcendentális vagy más iskolák módszerei közül választhatunk ezerféle, többek között vizualizációs (az elképzelt képeken alapuló), mantra- vagy mozgó-, például sétameditációt is. Sőt, tulajdonképpen bármilyen tevékenység közben lehet meditálni, akár még teaivás közben is. Ilyenkor megfigyelhetjük a tea hőmérsékletét, az aromákat, az ízeket. A lényeg, hogy arra fókuszáljunk, ami éppen történik a testünkben vagy a környezetünkben – mert egyébként hajlamosak vagyunk arra, hogy gondolatban a múltban vagy a jövőben járjunk, és közben lemaradjunk az életről.

Beengedni az életet

Akkor tudunk a legjobban meditálni, ha ellazítjuk a testünket. Erre szolgál a relaxáció, ami tehát nem ugyanaz, mint a meditáció, bár sokan hajlamosak összekeverni a kettőt. A relaxáció inkább csak a keretrendszerét, a lehetőségét teremti meg a meditációnak, mintha előkészítenénk egy szobát, de az már más kérdés, mit csinálunk majd benne.

Számtalan relaxációs technikáról olvashatunk akár a neten is, érdemes kísérletezni, kinek mi válik be a legjobban. Van, aki kényelmesen elhelyezkedve gondolatban végigmegy a testrészein, és sorra ellazítja azokat. Más a légzésére figyel, ami már önmagában is nyugtató, és a figyelmet is segít a jelenben tartani.

Ezután már kezdhetjük is a… mit is? Tulajdonképpen mi is történik meditáció közben? Semmi és minden. Ha jól sikerül, akkor egyfajta módosult tudatállapotba kerülünk, amelyben másképp érzékeljük az időt, vagy akár a saját testünket is. Egyszerűen csak létezünk, az itt és mostra figyelünk. Ha vizualizációs technikát is alkalmazunk, akkor egy vágyott állapot elérésére vagy egy probléma megoldására is fókuszálhatunk.

Ne várjuk, főleg kezdőként, hogy egyből könnyű és csodálatos lesz. Talán fészkelődünk majd, és az jut eszünkbe, ki kellene mosni a függönyt. Az is lehet, hogy nehéz gondolatok járnak a fejünkben. Nem baj.

– A kényelmetlenséget is elkezdhetjük megfigyelni – mondja Krajcsó Nelli. – Nem cél, hogy kizárjunk bizonyos gondolatokat, inkább az a szándékunk, hogy beengedjük az életet, a hullámzást, a nehézségeket is, hogy azok elfogadhatóvá váljanak. Ezek előbb-utóbb kevésbé ragadnak belénk, nem visszük tovább a dühöt, nem rakódik egymásra a stressz, és eljutunk a nyugalomig. A kilengések elsimulnak, megérkezünk a középpontunkba.

Másik helyzet

Mire jó mindez? Arra, hogy az elménket egy kicsit felszabadítsuk. És arra is, hogy nyitottabbá váljunk, megszabaduljunk a beidegződéseinktől. Észrevétlenül ugyanis elég nagy „puttonyt” cipelünk, tele a jelenre vonatkozó téves képzeteinkkel, amelyek megakadályoznak bennünket abban, hogy a történéseket és a világot a maguk valóságában lássuk. Ahogy gyakorlás közben kifinomultabbá válik az érzékelésünk, és minden tapasztalást elfogulatlanul üdvözlünk, apránként megtanuljuk, hogy az életben is minden helyzetre friss szemmel, előítéletektől mentesen tekintsünk. Krajcsó Nelli azt a példát hozza fel, hogy egy olyan ember, akit, mondjuk, gyerekkorában megharapott egy kutya, sok esetben egész életében tart az ebektől, hiszen az az előfeltevés égett belé, hogy mindegyik harapós. Egy gyakorlott meditáló képes másképpen értékelni egy új szituációt: „Ez egy másik kutya, másik helyzet, és én sem ugyanaz vagyok már”.

Ha ennyire hasznos dolog meditálni, akkor vajon miért nem csinálja mindenki? Talán azért, mert ma nagyon nehezen fókuszálunk egy dologra, magunkra meg pláne. Ahogy szakértőnk fogalmaz, a mai ember túlságosan is a fejében él, eléggé el vagyunk távolodva a jelen pillanat érzékelésétől, nem fogadjuk érzékenyen a testünk jelzéseit sem. Hétköznapi cselekedeteink végzése közben is sokszor elkalandozunk, később nem is emlékszünk, hogyan jutottunk el A-ból B-be, könyvvel a kezünkben azon kapjuk magunkat, hogy vissza kell lapoznunk, mert nem tudjuk, mit olvastunk.

– Az életünk nagy része úgy telik el, hogy teljesen máshol vagyunk. Lemaradunk fontos dolgokról, ráadásul sosincs megérkezés, mindig keresünk valamit, ami elégedetlenséggel és stresszel jár. Eleinte talán a meditáció gyakorlása közben is elkalandozunk, vagy éppen elárasztanak a gondolatok, és a türelmetlen kezdő könnyen arra a következtetésre juthat, hogy ez neki nem megy. Mielőtt feladnánk, a számunkra szimpatikus irányzat kiválasztása után ilyenkor érdemes egy tanárt és egy közösséget is keresni.

Új életminőség

Már egyetlen meditáció is bearanyozhatja a napunkat, de a rendszeres alkalmak megváltoztathatják az életminőségünket. Egyes kutatások szerint egy stresszcsökkentést célzó program alatt gyakorolt harmincórányi mindfulness-meditáció segíthet a stresszoldásban, az érzelmi szabályozásban, a szorongás és a depresszió csökkentésében, élénkítheti az emlékezetet.

Aki meditál, az rugalmasabbá válik, és valamiféle szabadság birtokába kerül. Szeretetteljesebb, nyitottabb és nyugodtabb lesz, olyan emberré válhat, aki képes jól kapcsolódni önmagához és másokhoz is.

Apró tippek a hétköznapokban

• Figyeljük meg, hogyan emelkedik és süllyed a hasunk légzés közben.
• Miközben a buszon utazunk, fókuszáljunk arra, hogyan érezzük a talpunkkal a padlót. Ha túl zajos a jármű, fordíthatjuk figyelmüket a különböző hangok felé is.
• Figyeljük meg a vízcsobogás hangját fogmosás, mosogatás közben.
• Ha nehéz helyzetben vagyunk, tízig számoljuk a be- és kilégzést, ez segít megnyugodni és tisztábban látni.
• Evés közben a közösségi média görgetése helyett figyeljünk az ételre, az illatokra, az ízekre, a textúrákra. Hogyan változik át a falat a szánkban? Milyen utat tesz meg a gyomrunkig? Mikor érezzük úgy, hogy már jóllaktunk?

Fotó: Seassonagency/Puzzlepix