Ellopták a kukánkat a ház elől. Először el sem akartam hinni, körbetelefonáltam a szomszédokat, de ők sem láttak semmit. Vártam egy napot, és beláttam, hogy ez már nem kerül elő. A kezdeti döbbenetet felváltotta az értetlenség, hogy mégis miért. Miért lop valaki kukát? Hát azt nem lehet eladni, csak szemét tárolására alkalmas, és senkinek nem kell egynél több! Ráadásul régi, kopott, kissé törődött kuka volt. Azt hittem, ez csak a véletlenek összjátéka, de kiderült, hogy nem vagyunk egyedül. A barátnőméktől ezen a nyáron kétszer csórták el a kukát, egy másik ismerősnél pedig tavasszal lovasították meg a tartályt (ez a hivatalos neve), azóta kukanapokon lesben állnak, és amint elvitték a szemetet, már rohannak ki, és húzzák be.
Tőlünk loptak már el külföldi nyaralás alatt kocsit; amikor épp szültem, a kórház előtt parkoló autónkból minden mozdíthatót; és a fiammal a saját otthonunkban, az étkező asztaltól néztük végig, ahogy egy maszkos betörő beront, felkapja a táskám, és elrohan. Egyiket sem volt könnyű feldolgozni, mert a sokkon túl nagyértékű dolgokról beszélünk. De a kukát egyszerűen nem értettem, ezért boldog-boldogtalannak elmeséltem, hogy jártunk. És mindenkinek volt hasonló története. Kiderült, hogy a balatoni nyaralók kertjében ami nincs lebetonozva, azt elviszik. Műanyag széket, régi slagot, cserepes bazsalikomot. A szebb kövirózsákat kiássák.
A tolvajoknak egy hely sem szent; a gyermekorvosi rendelő elől felkapják a lábbal hajtós kismotort, a temetőben a virágcsokrokat, mécseseket, angyalkás kerámiákat, a kórház mosdójában leszerelik a zuhanyrózsát, az elhunyt szomszéd lakásából elcsenik a hősugárzót.
Lelopják a szárítókötélről a ruhákat, a lelakatolt bicikliről az ülést, a bezárt, kamerával védett tárolóból a babakocsit.
Néha az értékes mellé odacsapják a kisebb tárgyakat is, mert nem végeznek félmunkát. Így történhetett meg, hogy az ötfős, kisgyerekes család társasházi lakásából a szülők laptopja, a telefonok és a fényképezőgép mellett megfújták a botturmixot meg az elektromos habverőt. A mi bejárati ajtónk elől az egyik télen elvitték a rollert, és ha már arra jártak, felkapták a gyerek kint felejtett edzős táskáját, és a húslevesben főtt marhafarkakat. Előző nap megfőztem az ököruszálylevest, leszűrtem, külön dobozba zártam a zöldségeket, és külön a húsokat. A húst elvitték, a többit ott hagyták.
Ehhez be kellett mászni a kerítésen, majd visszafelé okosan egyensúlyozni a szajréval megpakolva. A marhafarkakat szerintem csak hirtelen felindulásból vették magukhoz, a cél minden bizonnyal a roller volt. Ez körülbelül öt éve történt, de manapság egyre többen lopnak ételt. Baráti család otthonába most nyáron törtek be, amikor vakációzni voltak, és csak élelmiszert vittek el.
A kiérkező rendőrök elmondták, hogy egyre gyakoribb, hogy a betörők nem nyúlnak a tévéhez, nem túrják fel a lakást ékszerek után kutatva, viszont viszik az összes konzervet, lisztet, tésztát, tartós élelmiszert,
vagyis valószínűleg megélhetési bűnözésről beszélünk, és az áremelkedések az őszre-télre nem sok jóval kecsegtetnek.
Hogy van-e tanulság? Bár volna. Az étellopásba belegondolni sem szeretnék, mert elkezdek szorongani. A kukát viszont megfejtettem; a használtcikkes oldalakon több hirdetést is találtam, nyilván akad, aki így pótolja a saját ellopott vagy megrongálódott szeméttárolóját. Feltehetően ez a sorsa a bicikliknek, rollereknek, botturmixoknak és laptopoknak is, és ezért kell nagyon figyelni, amikor másodkézből vásárolunk, mert ha valami feltűnően olcsó, és gyanúsak a körülmények, akkor bizony lopott holmit akarnak ránk sózni. Nekem is ajánlottak már kacsintva zuhanykabint, sílécet, mondván „leesett a kamionról”. Felejtsük ezt el, a kamionról nem potyog le az égvilágon semmi, azt bizony ellopták.
Tegnap mástól, holnap tőlem meg tőled, és amikor megveszed, pont azzal tartod életben a piacot. Szóval ha mégiscsak van tanulság, akkor talán ez az.
Kiemelt kép: Getty Images
