Fejbe épített kütyü veheti fel a harcot a falászavarral

A Pennsylvaniai Egyetem most publikált tanulmánya szerint egy agystimuláló eszköz drámai mértékben képes csökkenteni a túlevéses zavarban küzdők falási rohamait.

Nemrég írtunk róla, hogy az enyhe-mérsékelt elhízás, illetve túlsúly ellen jelenleg alkalmazott egyik legnépszerűbb módszer a kognitív viselkedésterápián alapul, azaz azon, hogy az egyén felismerje és elhagyja azokat a rossz szokásokat, amelyek hozzájárulnak a súlyprobléma kialakulásához vagy a kudarcos fogyókúrához. A viselkedésterápián alapuló fogyókúrás módszer elemei például a táplálkozással kapcsolatos edukáció, sportolás, önmonitorozás (napló vezetése az étkezésről és a mozgásról), baráti támogatás a kilók elleni harcban. A Newatlas azonban egy olyan új módszert ismertető tanulmányról számolt be, amely az éhségingerre erősen érzékeny emberek elméjét képzi át arra, hogy ellenálljon az étel utáni sóvárgásnak. Kimutatták, hogy ez a módszer hatékonyabb lehet a súlycsökkenés hosszútávú megőrzésében, mint a többi, most divatos – például a viselkedésterápián alapuló – eljárás.

Vége a falási rohamoknak?

A héten újabb tudományos munka látott napvilágot a témában: a Pennsylvaniai Egyetem kutatói ugyanis azt találták, hogy mély agyi stimulációval megszüntethető a falászavar. Az egyetem frissen publikált tanulmánya szerint egy a kísérleti alanyok szervezetébe ültetett agystimuláló eszköz ezeket a falási rohamokat képes drámai mértékben csökkenteni – a betegek pedig még fogyni is képesek ennek következtében.

Falás- vagy túlevéses zavar

Falászavarról akkor beszélünk, ha valaki sokkal gyakrabban és sokkal többet eszik rövid idő alatt, mint mások, és ebben az sem tartja vissza, ha már úgy érzi, jóllakott. Több ponton hasonlít a bulimia nervosához, azonban ebben az esetben a falási rohamot követően nem történnek szélsőséges tevékenységek, például hányás, vagy hashajtó alkalmazása a fogyás érdekében, így hát a falászavar súlyos elhízással jár. 

A kutatás középpontjában egy olyan eszköz állt, amely egy kulcsfontosságú agyi régióban képes érzékelni az étel utáni sóvárgással kapcsolatos agyi aktivitást, majd erre a régió elektromos stimulálásával reagál. A kutatás keretében két, falászavarral küzdő beteget követtek figyelemmel hat hónapon keresztül, a megfigyelés során pedig az említett kütyü figyelte a függőségek központjaként elhíresült törzsdúcterület, a nucleus accumbens nevű agyi régió aktivitását. (A nucleus accumbens részt vesz az öröm és a jutalom érzetének feldolgozásában, ennek köszönhetően játszik igen nagy szerepet a függőségek kialakulásában).
Amikor a készülék olyan jeleket érzékelt, amelyekről korábbi tanulmányokban megállapították, hogy előre jelzik az étel utáni vágyakozást, automatikusan stimulálta ezt az agyterületet, megzavarva ezzel a sóvárgással kapcsolatos jeleket. A kezelés hat hónapja alatt a betegek sokkal kevesebb falási rohamról számoltak be, és fejenként öt kilótól is megszabadultak. Mi több, egyikőjük állapota olyannyira javulásnak indult, hogy a kutatás befejeztével már nem is felelt meg a falászavar kritériumainak. Mellékhatásokról egyik esetben sem számoltak be az alanyok. 

A slusszpoén az egészben, hogy az eszköz, amelyet a kutatócsoport használt,

egy olyan, kereskedelmi forgalomban kapható és engedélyezett kütyü, amelyet kizárólag a gyógyszerrezisztens epilepszia kezelésében alkalmaztak eddig.

A készüléket sebészi úton helyezik a fejbőr alá, és a koponyán keresztül vezetik el a nucleus accumbenshez az agy mindkét féltekéjén.

A kutatók szerint elvileg ugyanezt a kezelést lehetne más, a kontrollvesztéssel kapcsolatos rendellenességek, például a bulimia nervosa esetén is alkalmazni. A kutatók a következő hat hónapban is figyelemmel követik a mostani kutatás két résztvevőjének állapotát, közben pedig újabb betegek vizsgálatát kezdik meg. 

Kiemelt kép: Blasius Erlinger/Getty Images