Fogcsikorgatáskor sokkal nagyobb terhelés éri a fogakat, mint rágás közben: négyzetcentiméterenként akár hatszáz kilogrammnál is több is lehet ez a nyomás. A fogcsikorgatás következtében darabok is kitörhetnek fogainkból (vagy a felhelyezett koronából), kieshet a tömésünk, legrosszabb esetben pedig akár az egész fog kiszakadhat helyéről.

Mint láthatjuk, a rendszeres fogcsikorgatás (bruxizmus) tehát igen kellemetlen tüneteket és bajokat okozhat számunkra, rendkívüli módon rombolja a fogakat, aminek következtében a fogfájáson és a fogérzékenységen kívül táplálkozási, vagy akár idegrendszeri zavarokkal is járhat. Az alábbiakban összegyűjtöttük az arra utaló jeleket, ha az éjszaka leple alatt fogcsikorgatókká válunk – de azt is eláruljuk, hogyan szabadulhatunk meg ettől a káros szokástól.

Fejfájás, szédülés és látási problémák

„Ha valaki alvás közben csikorgatja a fogait, akkor nagy valószínűséggel fájni fog a feje a szájban és az állkapocsban keletkező nyomás miatt” – mondta Dr. Albert Coombs, a nemzetközi fogászati implantációs szövetség tagja a Huffington Postnak. „A reggeli fejfájás alapvetően a szervezetünk sajátos módszere arra, hogy elengedje az egész éjszaka fennállt extrém nyomást. A fogcsikorgató fejfájás általában a halánték körül és hátul a fülek felé jelentkezik” – tette hozzá. A fájdalom sokszor kisugárzik a nyakba és a hátba is, sőt, hosszú távon, a legsúlyosabb esetekben szédülés és látási problémák is felmerülhetnek következtében.

Állkapocsfájdalom és fogfájás

Értelemszerűen a gond konkrét helyén is fájdalom jelezheti, hogy valami nincsen rendben. Előfordulhat, hogy a szájizmaink körüli fájdalommal, vagy nagyon fáradtan ébredünk – arra pedig, hogy mindezt éjszakai vicsorgásunk okozza, abból következtethetünk, hogy a fájdalom és a fáradtság a nap előrehaladtával (az ezt kiváltó viselkedés hiányában) magától szűnni kezd. 

A fogfájást kiváltó problémának minden esetben érdemes utánajárni, minél előbb derül ki ugyanis, hogy milyen ok áll ennek hátterében, annál hamarabb szüntethetjük meg ez a bénító tünetet. 

A fogak kopása

A fogcsikorgatás okozta fogkopás idővel magának a fogszerkezetnek, valamint a fogat az állcsontban tartó csontnak a pusztulásához is vezethet. Amennyiben a fogkorona kopását, azaz a fog rágófelszínének fehér csíkokban történő elszíneződését észleljük – látszólag ok nélkül –, meglehet, hogy álmunkban csikorgatjuk fogainkat. A fogak váratlan előre- vagy hátrafelé történő elmozdulása is erre utalhat. 

Milyen gondok következhetnek még belőle?

Ha nem okozna elég gondot maga a tünet, a fogcsikorgatás rengeteg egyéb, járulékos problémát is tartogat számunkra. Kihat például az étkezésünkre, a fogcsikorgatás ugyanis idővel fogérzékenységet okozhat (hiszen a fogban keletkező, apró törésvonalak egészen a fogidegig érhetnek); a zavart, nyugtalan éjszakák következtében pedig fáradékonyabbak, álmosabbak és ingerlékenyebbek lehetünk napközben. „Aki állandóan csikorgatja a fogait, talán észre sem veszi, de valószínűleg az éjszaka folyamán pár óránként felébred” – ad magyarázatot a szokásosnál intenzívebb fáradtságra Coombs.

És mi okozza?

Vajon alapvetően mi váltja ki belőlünk azt a furcsa reakciót, hogy álmainkban a fogainkat borzasztóan nagy erővel egymáshoz dörzsöljük? Hát mi más, mint szinte minden gondunk forrása: a stressz! 
Kutatások szerint az intenzív stresszhatásoknak kitett emberek 95%-a csikorgatja a fogát. Sőt, a tudomány azt is kiderítette, hogy a pandémia előtt sokkal kevesebben küzdöttek bruxizmussal mint a járvány kirobbanása óta – majd ezután jött a háború, az infláció, az aszály, a megszorítások és egyéb, nyugalmunkat megzavarni képes politikai intézkedések… Ne higgyük hát, hogy egyedül vagyunk problémánkkal! 

Szervezetünk rengetegféleképpen igyekszik tudtunkra adni, hogy elege van a nyomásból; a fogcsikorgatás is egy ilyen, intő jel testünktől, ezáltal próbál ugyanis könyörögni, hogy végre vegyünk már vissza a tempóból! Persze attól még, hogy tudjuk, mi okozza, nem szabad megoldottnak tekintenünk ezt a problémát! Keressük fel fogorvosunkat, hogy ő is megállapíthassa, nincsen-e esetleg más oka fogaink romlásának!

Ezután pedig már tényleg csak a pszichológus, az életmódváltás és a hatékony stresszkezelés segíthet rajtunk… valamint amíg meg nem szabadulunk a vállunkra (és fogainkra) nehezedő nyomástól, a gyógyszeres beavatkozás vagy az úgynevezett éjszakai harapásemelő alkalmazása – attól függően, hogy mi váltja ki a fogcsikorgatást.

Erről azonban már orvosunk fog dönteni. 

Kiemelt kép: Piyapong Thongcharoen/Getty Images