Nemzetközi statisztikák alapján a nők még mindig alulreprezentáltak, alulfizetettek, és gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a technológiai iparban. Pedig a sokszínűség a technológia területén is kulcsfontosságú, ami a vállalatok számára is lehetővé teszi, hogy jobb és biztonságosabb termékeket hozzanak létre. Sőt, a nemi egyenlőségre törekvő vállalatok jobban teljesítenek, elkötelezettebbek a munkavállalóik, és kevésbé jellemző probléma a fluktuáció, szemben azokkal a vállalatokkal, amelyek nem összpontosítanak sokszínűségre és nyitottságra.
Mindez annak ellenére van így, hogy a nők a technológia és a számítástechnika területén a kezdetektől kulcsfontosságú szerepet játszottak.
Hogy csak néhány úttörőt említsünk: ott van például Grace Hopper, a gépfüggetlen programozás úttörője egy ma is használatos programozási nyelv megalkotója. Ott van Ada Lovelace, akit azt első számítógép-programozónak tartanak. Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki 1941-ben szabadalmat nyújtott be az egyidejű frekvenciaváltás technológiájára – a ma világszerte több milliárd ember által használt Wi-Fi, GPS és Bluetooth csatlakozási technológiák előfutáraként.
És mondjuk Margaret Hamilton, akinek úttörő szoftvere segítette a holdmodul és a személyzet 1969-es leszállását a Hold felszínére.
Bár a női vezérigazgatók és vezetők még mindig kivételnek számítanak a technológiai ágazatokban, mégis tapasztalható némi előrelépés. Az egyik legbefolyásosabb vezető a lengyel származású Susan Wojcicki, aki 2014 óta dolgozik a YouTube vezérigazgatójaként, és részt vett a Google megalapításában is. Nővére, Anne Wojcicki pedig a 23andMe, a genetikai kódelemzést végző biotechnológiai oldal társalapítója és vezérigazgatója. A nagynevű vállalatok mellett számos női vezérigazgató, fejlesztő és vállalkozó működik a gyorsan fejlődő startupoknál. Például Whitney Wolfe Herd, a Bumble online társkereső oldal 33 éves alapítója és vezérigazgatója, valamint a Tinder egykori társalapítója.
Az IT-szektor pedig rendkívül dinamikusan fejlődő terület, és hosszú távon is remek karrierlehetőségekkel kecsegtet. Ennek ellenére még mindig kevés a női fejlesztő: az Eurostat adatai szerint Magyarországon mindössze 10% körüli a női IT-alkalmazottak aránya. Ráadásul a tech szférában is egyre inkább felértékelődnek a soft skillek (azaz a nem szakmai jellegű szociális kompetenciák), mint a kommunikációs készség, problémamegoldás vagy a csapatmunka, amiben pedig a nők jellemzően erősek.
Számos rendszerszintű problémát kell megoldani ahhoz, hogy nemi egyenlőségről beszélhessünk a technológiában – de van remény.
Nem kérdés, hogy a nők továbbra is kisebbségben vannak a területen, az általános munkaerőtől kezdve a vezetői pozíciókig, a felmérések alapján azonban 2020. óta némi növekedés tapasztalható az elmúlt évekhez képest. A Ladies’ Coding Night alkalmából a budapesti Green Fox Academy által készített felmérésében részt vevők többsége úgy véli, manapság a cégek inkább nyitottak arra, hogy női fejlesztőket foglalkoztassanak, és szerintük a női jelentkezők mérsékelten indulnak egyenlő esélyekkel a pozíciókért.
Reményeik szerint a technológiai ipar folyamatos fejlődésével párhuzamosan a lehetőségek tárháza is szélesebbre nyitja kapuit a női munkavállalók előtt. A Green Foxnál a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy segédkezet nyújtsanak a női munkavállalók és karrierváltók számára a technológia területén. Ennek jegyében évente megrendezik a kifejezetten nőknek szóló Ladies’ Coding Nightot, ahol a résztvevők nemcsak a kódolásban próbálhatják ki magukat, de sikeres programozónők személyes történeteiből is inspirálódhatnak.
A tudás bárki számára elérhető
A rendezvényt mi is meglátogattuk, tapasztalataink alapján pedig kijelenthető, hogy meglepően nagy számban voltak jelen a programozás iránt érdeklődők. Az idei kerekasztal-beszélgetés főszereplői a lehető legkülönfélébb szakmai hátterekből csöppentek az IT világába. Boginak a koronavírus miatt lényegében megszűnt nyelvtanári munkája, így a karrierváltás mellett döntött. Mindenképpen olyan szakmát szeretett volna, ahol nemcsak anyagilag érezheti magát biztonságban, de időtálló tudást is szerezhet – így talált rá a programozásra. Margó az újságírásban töltött hosszú évek után ábrándult ki szakmájából, és egy korábbi Ladies’ Coding Night után tette le voksát a programozás mellett. Ma már frontend fejlesztő. Dia dietetikusként döntött úgy, hogy új kihívásokra vágyik, és informatikus barátai buzdítására autodidakta módon kezdte fejleszteni magát. Később jelentkezett a Green Foxhoz, ma már backend fejlesztőként dolgozik egy kisebb magyar cégnél. Fanni közgazdász pályáról váltott IT-ra, majd data engineerként találta meg számításait. Nóri pedig már tudatosan ebbe az irányba indult, egyetemen sajátította el a szakma alapjait. Ma fullstack fejlesztőként, vezető beosztásban dolgozik, emellett a Fejlesztőlány nevű blogoldal írója, szerkesztője.
Felmérések szerint a karrierváltó nők zöme a biztos karrierlehetőség miatt vált IT területre. A Ladies’ Coding Night felmérésben résztvevők közül a legtöbben éppen ezért voksoltak a programozásra. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakma résztvevői többségében itthon is férfiak, de sehol nem érte őket negatív megkülönböztetés. A napi feladatok beosztása egyenrangú, a férfikollégák segítőkészek, és a keresetben sem tapasztalnak különbséget. Ugyanakkor valóban kevés nő helyezkedik el a technológiai területen, az előadók is jellemzően egyedül, vagy csak néhányan vannak nőként a munkahelyükön.
„Korábban a HR területén dolgoztam. Amikor karrierváltáson gondolkodtam, az lebegett a szemem előtt, hogy az IT olyan fejlődő iparág, amiben lehet és kell is új dolgokat tanulni. Olyan munkát szerettem volna, amivel a világon bárhol el tudok helyezkedni, és rugalmas a munkaidő, ami nagyobb szabadságot ad – meséli Szilvi, fullstack fejlesztő. – Amivel sokakat hitegetnek manapság, hogy amint bekerülsz a szakmába, azonnal jól fogsz keresni. Ez nem igaz, legalábbis az elején egészen biztos, hogy nem.
Sok tanulás, kitartás és a szakma iránti érdeklődés és elkötelezettség szükséges hozzá.”
Szakma iránti érdeklődésből márpedig nincs hiány
A technológiai lehetőségek az oktatással kezdődnek, a természettudományok, a technológia, a mérnöki és a matematika területén szerzett diplomák között pedig nagy különbségek vannak. Egy nemek közötti egyenlőséget támogató szervezet, a National Girls Collaborative Project szerint a biológiai tudományok területén kiadott alapdiplomák több mint felét nők szerezték, de jóval kevesebbet az informatika (18%), a mérnöki tudományok (20%), a fizikai (39%) és a matematika (43%) területén. De hogyan teremtsünk jövőt a technológia iránt érdeklődő nők számára? Először is kulcsfontosságú, hogy a lányok már egészen kicsi korukban megtapasztalják: a természettudományok felé is nyitva áll előttük az ajtó. Egy nonprofit szervezet, a Girls Who Code jelentése szerint a fiatal lányok mintegy 74%-a érdeklődik a természettudományos, technológiai, mérnöki, matematikai és számítástechnikai területek iránt. Mire elérkezik a továbbtanulás ideje, mégis sokan inkább irányt váltnak, melynek okai minden bizonnyal a technológiákkal kapcsolatos nemi sztereotípiákban, valamint a támogató rendszer hiányában keresendők. Ahhoz, hogy a lányok is magabiztosabban érezzék magukat,
az általános iskolától egészen a középiskoláig lehetőséget kell biztosítani az érdeklődés fenntartására
– a világjárvány idején tapasztalható digitális felgyorsulás pedig még nyilvánvalóbbá tette, hogy a számítógépes ismeretek elsajátítása lényegesebb, mint valaha. Már csak ezért is fontos, hogy a diákok olyan digitális tudással felvértezve hagyják el az iskolapadot, amellyel karriert is építhetnek a jövőben – nemtől függetlenül.
Felnőttként sem késő elkezdeni
Nóri tapasztalata szerint sok a karrierváltó a szakmában, de fontos megjegyezni, hogy nem az számít, milyen háttérrel rendelkezik egy jelentkező. Inkább az a fontos, hogy mennyire szorgalmas, agilis, ugyanis ezen a területen folyamatosan fejlődni kell, hiszen időről-időre megjelennek frissítések, újítások a technológia területén: „Mindegy, hogy karriert váltasz-e, nem leszel lemaradva a régi motorosokhoz képest.
Nőként érezhetjük úgy, hogy jobban kell bizonyítanunk, de teljesen rendben van valamit nem tudni”
– hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. Emellett Nóri szerint a nyelvtanulás elsajátításának kell lennie az elsőnek, ha a technológiai pályák felé orientálódnánk: „Az angol nyelvvel érdemes kezdeni, mert anélkül nem lehet fejlesztő az ember, hiszen a tartalmak is angolul érhetők el. Nem érdemes arra várni, hogy valaki majd lefordítja, mert így gyorsan elavulhat a tudásunk.”
Szilvi online videókból sajátította el a programozás alapjait: „Manapság már bármi megtanulható virtuálisan, akár otthonról is, személy szerint abszolút támogatom az efféle tudásmegosztást. Szerintem ebben a tekintetben jó irányba halad a világ, hiszen így bárki számára elérhetővé válik a tudás. Azt tudom tanácsolni, hogy nőként se félj belevágni, ha élvezed a logikai feladatok megoldását, mert akkor a munkád egyben hobbi, szenvedély és szórakozás is lehet”.
Ha pedig mindez nem ad elég motivációt, eláruljuk, hogy csak hazánkban évente több mint 22 000 olyan nyitott, információtechnológiával kapcsolatos pozíció van, melyet a cégek nem tudnak betölteni.
Kiemelt kép: Green Fox Academy/Ladies’ Coding Night