Aligha van család, amelyben legalább egy távoli rokon vagy barát ne küzdene diabétesszel, így a vele kapcsolatos problémákról, szövődményekről valamilyen szinten mindenki hallott. Ez az anyagcserezavar élethosszig tartó odafigyelést igényel, mivel az érintettek szervezetében az inzulin nem tud megfelelően hasznosulni, emiatt pedig a cukor sem tud lebomlani. Erre a hasnyálmirigy is rosszul reagál, és még több inzulint termel, ami egy idő után kimeríti, és az inzulinkezelést is szükségessé teszi. Maga a betegség az esetek többségében lappangva alakul ki, tünetei sokáig nincsenek, így akár évekig is fennállhat anélkül, hogy szövődményei – például látásproblémák és bőrfertőzések, lassan gyógyuló sebek – miatt felismernék. A diabéteszre sokszor csak egy rutin vérvétel mutat rá, a kivizsgálást ezt követően kezdik meg.

A hormonok is közbeszólnak

Bár tudjuk, hogy a 2-es típusú, úgynevezett felnőttkori cukorbetegség legfontosabb rizikófaktora az elhízás és a mozgásszegény életmód, mára kiderült, hogy kockázatát más tényezők is fokozzák. Sőt vannak a diabétesznek olyan típusai is, amelyeknél az egyéb faktorok jobban hajlamosítanak a betegségre, mint önmagában az életmód.

– Alapvetően most is a gyerekkori, autoimmun okok miatt kialakuló 1-es típusú, valamint a felnőttkori, 2-es típusú diabéteszt különböztetjük meg, ám ezekről rengeteg új részlet kiderült. Az alaptípusokon belül el tudunk különíteni olyanokat is, amelyek egyes problémákhoz, például hormonális betegségekhez kapcsolódnak. Utóbbiaknál olyan hormonok hiányoznak vagy kerülnek túlsúlyba, amelyek vagy csökkentik, vagy fokozzák az inzulin hatását – mondja dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus főorvos.

A cukorbetegség rizikóját emelő hormonproblémák közül leginkább a pajzsmirigy-alulműködést és -túlműködést lehet kiemelni. Emellett meg kell említeni a mellékvesekéreg hormonjait érintő betegségeket is, amilyen például a Cushing-kór. Ennek fennállásakor a kortizol nevű hormon termelődik túl, és ennek hatására – sok egyéb probléma mellett – sérül a szénhidrát-anyagcsere. Emiatt fontos, hogy a Cushing-kórt és a pajzsmirigyproblémákat kezeljék, a hormonegyensúlyt helyreállítsák. Öröm az ürömben, hogy ezek a betegségek sok egyéb problémát is okoznak, így jellemzően még azt megelőzően felfigyelnek rájuk, hogy szövődményükként cukorbetegség alakulna ki. Vannak olyan ritkább hormonproblémák is, amelyek módosítják az inzulin hatását.

Veszélyes gyulladás

Létezik úgynevezett hasnyálmirigy-diabétesz is, ez akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy – ebben a szervben vannak az inzulint termelő béta-sejtek – állománya valami miatt elpusztul vagy pusztulni kezd. Például el kell távolítani egy daganatos betegség miatt, vagy olyan gyulladás alakul ki, ami nemcsak a szerv külső elválasztású mirigyeit érinti, hanem a belső elválasztású béta-sejtjeit is.

– A hasnyálmirigy-gyulladás viszonylag gyakori megbetegedés, több oka is lehet. A leggyakoribb a jelentős mennyiségű, hosszú ideig tartó alkoholfogyasztás – nevén nevezve az alkoholizmus –, ami ezt a szervet is tönkreteheti. Létrejöhet hasnyálmirigy-gyulladás olyan anatómiai problémák miatt is, amilyeneket például az epekövesség okoz. Ha ugyanis egy nagyobb epekő elszabadul az epehólyagból, majd lecsúszik az epevezetékbe – ez a bélbe szájadzik, az utolsó szakasza pedig közös a hasnyálmirigy kivezetésével –, akkor az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei visszaáramlanak a szervek felé, majd „emészteni” kezdik azokat. Ez a súlyos, gyulladásos folyamat a hasnyálmirigyet akár teljesen tönkre is teheti – mondja szakértőnk.

Emiatt is fontos figyelni arra, hogy az epegörcsöket kivizsgáltassuk, tisztázzuk, lehet-e szó epekövességről, illetve arról, hogy az epehólyag-vezetékbe beszorult egy kő. Ez magától is távozhat, a helyzet pedig spontán is rendeződhet, de ha a görcsök ismétlődnek vagy súlyosak, sürgősen operációra van szükség. Vannak úgynevezett néma epekövek is, amelyekre csak minimális emésztési rendellenesség utal. Ilyenkor általában csak más okból végzett ultrahangvizsgálaton derül ki az epekövesség. Ez súlyos panaszokat, komoly görcsöket nem szokott okozni, az orvosok sem egyformán ítélik meg a kövek eltávolításának szükségességét. Vannak, akik azt mondják, nem érdemes velük foglalkozni, mások a műtétet javasolják ilyen esetekben is. Emellett szól, hogy ma már vannak kíméletes, biztonságos műtéti technikák, amelyekkel el lehet távolítani ezeket az „időzített bombákat” is.

A szteroid nem játékszer

Létezik gyógyszerek indukálta diabétesz is, leggyakrabban szteroidkészítmények indítják be.

– Látjuk, hogy aki átmeneti szteroidkezelést kap, és hajlamos a diabéteszre – például túlsúlyos –, annak megemelkedik a vércukorszintje. Aki eleve cukorbeteg, és például ízületi probléma miatt szteroidkezelésre szorul, annak szintén változnak az értékei, újra be kell állítani a diabéteszterápiáját. Emiatt a szteroidgyógyszerekkel óvatosan kell bánni, akinél a hajlam ismert, annál a tartós alkalmazást lehetőség szerint kerülni kell – emeli ki dr. Vándorfi Győző.

A főorvos hozzáteszi, hogy életmóddal a szteroid indukálta cukorbetegség rizikója is csökkenthető, ezért akinek mindenképpen ilyen gyógyszerekre van szüksége, annak a táplálkozásra és a testmozgásra még jobban kell figyelnie. Pszichiátriai készítmények között is vannak olyanok, amelyek emelik a diabétesz rizikóját, de itt az ok elsősorban az, hogy ezek a készítmények növelik az étvágyat, és így az elhízás esélyét. Emiatt akár egy-két év alatt is kifejlődhet cukorbetegség. Viszont életmóddal és a pszichiátriai gyógyszerek megfelelő megválasztásával ennek rizikója is csökkenthető.