2022. szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság leghosszabb ideig regnáló uralkodója. Generációk nőttek fel úgy, hogy ismerték arcképét, ismerték a róla kialakított cukormázas vagy éppen nagyon ellenséges képet – meglepő módon a történelmileg antiroyalista nemzetek polgárai is egyfajta könnyes nosztalgiával tekintenek rá. A generációkat pedig nagy léptékben kell érteni: számítások szerint a földön ma élő emberek többsége nem is élt úgy, hogy II. Erzsébet ne lett volna királynő – 10-ből 9 ember azután született, hogy őt megkoronázták. „Egy korszak vége” – írják sokan. „Halálával véglegesen lezárult a huszadik század” – így mások, arra utalva, hogy sok 20. századi eseménynek volt kulcsfigurája a brit uralkodó.
A félárbócra engedett zászlók, a nemzeti gyász, az üzletek zárva tartása csak egy kis ideg tartó változást jelentenek. Vannak azonban nagyobb dolgok is, amelyek változni fognak, némelyek, mint például az eskük szövegezései nem kerülnek pénzbe, míg mások hatalmas anyagi teherrel járnak majd.
Megváltozik a himnusz
Az Egyesült Királyság 1745 óta énekelt nemzeti himnuszának címe az, hogy God Save The King (vagyis isten óvja a királyt), de 1952 óta God Save The Queenként fut, és természetesen az egész szöveg nőneműsítve lett. III. Károly trónra lépésével ez visszaáll eredeti verziójára, hiszen nincs többé Queen, és egy darabig úgy tűnik, nem is lesz. Ez könnyű lépésnek tűnik a következőkhöz képest, de amint a Guardian egy cikke is rámutatott, egyáltalán nem biztos, hogy így lesz, hiszen meg kell várni, hogy a brit közönség mennyire képes készségesen átállni a királynőről a királyra, miközben a himnuszt énekli nagy nyilvános összejöveteleken.
Fotó: Karol Serewis/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Új bankjegyek és érmék
Az Egyesült Királyság pénzjegyein (papírpénzen és néhány érmén egyaránt) a királynő arcképe látható. Jelenleg mintegy 4,5 milliárd fontbankjegy van forgalomban, ami összesen 80 milliárd font értéket jelent. Ezeket le kell majd cserélni, ez a folyamat pedig több évig is eltarthat. Erzsébet királynő arca 1960 óta szerepel a bankjegyeken, ráadásul nemcsak az angol fonton, de néhány más nemzetközösségi pénzen is.
Útlevelek, közintézmények, hivatalos papírok
A brit útlevelek tulajdonosait, legalábbis papíron, Őfelsége ruházza fel azzal a joggal, hogy átlépje az ország határait. Igen ám, de az angolban a névmásoknak neme van, a Her Majesty pedig nőnemű őfelségét jelent. Emiatt egyébként nem fogják az összes útlevelet cserélni, csak azokon áll majd a His Majesty, amelyeket az ezután következő időszakban állítanak majd ki. Ezt az egy névmást rengeteg további helyen kell átírni, például közintézmények neveiben, hivatalos papírok fejléceiben, illetve cégéreken.
Zászlók, egyenruhák, postaládák
A királynő monogramja, az E II R (Elizabeth the second, vagyis II. Erzsébet regina, azaz királynő) megtalálható a hivatalos épületek és létesítmények zászlóin – például az Egyesült Királyság rendőrőrsein és a Királyi Haditengerészet néhány hajóján is. A brit hadsereg a királynő színeiben, azaz kék, vörös és arany színben pompázik, és sok zászlón arany színben szerepel az E II R monogram is, ahogyan egy sor egyenruhán, sőt a postaládákon is.
Postaláda II. Erzsébet monogramjával (Fotó: Getty Images)
Ezeket elvileg mind le kellene cserélni – bár tekintve, hogy még mindig használatban vannak olyan postaládák, amelyek a KG, vagyis King George (Erzsébet apja) monogram van, sőt, VR, azaz Viktória királynő postaláda is létezik, ezzel nem fognak nagyon sietni. Ezeken kívül a brit nemzeti tűzoltóság zászlaja is az ő monogramját viseli, és néhány olyan nemzetközösségi országban, ahol a királynő volt az államfő, például Ausztráliában és Új-Zélandon, van egy általa jóváhagyott E-zászló, amelyet a királynő jelenlétének jelzésére használtak, amikor látogatást tett.
A Royal Standard, amely jelenleg Írország és Skócia jelképei mellett az angol arany oroszlánokat tartalmazza duplán (Kép: Wikipedia)
Illetve van még egy nagyon fontos zászló, ami szintén megváltozhat. A Union Jacket, azaz a brit nemzeti zászlót mindenki ismeri, a Royal Standardet az Egyesült Királyságon túl azért már kevesebben – ez az, amit akkor és ott vonnak fel, ahol az uralkodó éppen tartózkodik. A Guardian című napilap beszámolója szerint lehetséges, hogy ez a negyedelt zászló, amely Anglia két negyedét, valamint Skócia és Írország egy-egy negyedét jelképezi, szintén megváltozhat, elvégre az új uralkodó úgy dönthet, hogy Wales képviseletét is felveszi a zászlóra.
A monarchia szerényebb lehet
Az új király, III. Károly a beszámolók szerint azt tervezi, hogy uralkodása alatt a monarchiát megpróbálja a modern világhoz igazítani. Ez egyébként nem újdonság, hiszen amint a Telegraph és a Tatler már 2021 áprilisában is beszámolt róla, Károly a monarchia „karcsúsítását” tervezi a trónra lépésekor. A királyi család honlapján egyelőre a királyi család 23 legmagasabb rangú tagja szerepel az utódlási sorban, de Károly akár hét főre is lecsökkenti a királyi család magas rangú tagjainak számát, hiszen így pénzt takarítana meg a monarchiának, mivel kevesebb embert finanszíroznának az uralkodói támogatásból, vagyis a dolgozó uralkodókat támogató közpénzekből. A király állítólag azt is tervezi, hogy a Buckingham-palotában lévő királyi rezidenciát kisebbé teszi, tehát jóval szerényebb körülmények között szándékozik élni. Egy másik forrás szerint Károly azt fontolgatja, hogy Balmoralból, ahol a királynő a nyarakat töltötte, és ahol tegnap elhunyt, múzeumot csinál, hogy így tisztelegjen a királynő emléke előtt.
Mi lesz a nemzetközösséggel?
Erzsébet királynő halála felpezsdíti (már most elkezdte) a Nagy-Britannia gyarmatosító örökségével kapcsolatos kritikákat is. Mert az általa vezetett birodalom, legyen az uralkodó bármilyen kedvesnek tűnő figura, véres, elnyomó gyarmati birodalom volt, amely erőszak, kizsákmányolás és elnyomás által gazdagodott, és amelyben nem egyszer toroltak meg tömegesen és véresen gyarmatellenes mozgalmakat.
Hogy II. Erzsébet mennyit tudott a nevében elkövetett bűntettekről, az valószínűleg örökre a homályba vész, hiszen az, ami az uralkodónak a mindenkori miniszterelnökkel folytatott heti találkozóin elhangzik, titkosítják a brit állam központjában. Ráadásul a gyarmati tisztviselők számos olyan feljegyzést megsemmisítettek, amelyek a gyarmatokért felelős államtitkár egyik küldeménye szerint „kínos helyzetbe hozhatják Őfelsége kormányát”, más feljegyzéseket pedig szándékosan elrejtettek egy titkos archívumban, amelynek létezésére csak 2011-ben derült fény.
Ennek megfelelően
a közösségi médiát nemcsak a gyászoló, nosztalgiázó posztok árasztották el, de bizony azok is, amelyek egyenesen ünneplik II. Erzsébet halálát.
Ezeknek természetesen nem Elizabeth-tel, a nővel van bajuk, hanem II. Erzsébettel, aki azt a brit monarchiát szimbolizálja, amely személyén túl létezett és létezik, és amely egy erőszakos, elnyomó intézmény. Az egyik legnagyobb port kavart Twitter-bejegyzést már eltávolította a közösségi média-platform a közösségi elveinek megsértése miatt, az azt posztoló Uju Anya, aki a Carnegie Mellon Egyetem modern nyelvek tanszékének docense azonban kiáll véleménye mellett. (A nő azt írta „Úgy hallottam, egy tolvaj, erőszakoló, népirtó birodalom fő uralkodója végre haldoklik. Legyen gyötrelmes a fájdalma.”) Anya egy másik tweetjét is eltávolította a platform, abban hasonlóan kegyetlen módon kívánt neki halált, de azt a bejegyzést, amelyben elmagyarázza, miért írta ezt, fenn hagyták. Az így szól: „Ha bárki azt várja, hogy bármi mást fejezzek ki, mint megvetést az uralkodó iránt, aki egy olyan kormányt felügyelt, amely támogatta a népirtást, amely lemészárolta és kitelepítette a fél családomat, és amelynek következményeit a ma élők még mindig próbálják leküzdeni, akkor az nyugodtan álmodozzon”.
Nassauban (Bahamák) egy nő az országa elleni kizsákmányolás elleni tiltakozása jeléül egy „jóvátétel” feliratú táblát tart a kezében 2022. március 25-én Vilmos hercegék érkezésekor. (Fotó: Toby Melville – Pool / Getty Images)
A királynő halálakor már csak 14 nemzetközösségi országban államfő a brit uralkodó – ide tartozik Kanada, Ausztrália és Jamaica is. Már Erzsébet halála előtt is voltak arra utaló jelek, hogy egyes országok hátra akarják hagyni az egykori brit birodalommal való bonyolult történelmi kapcsolatukat, és készülnek a változásra. 2021 novemberében Barbados – a világ egyik legrégebbi gyarmata – közel három évtized óta az első ország lett, amely eltávolította az uralkodót mint államfőt. Korábban utoljára Mauritius tette ezt meg 1992-ben. A királynő halálával elképzelhető, hogy más országok, amelyek eddig visszafogták függetlenségi törekvéseiket, hamarosan újra átgondolják a dolgot. Például a Karib-térség országaiban, ahol idén márciusban Vilmos herceg és Katalin hercegné látogatásakor még tüntettek is a királyi pár ellen. Ha máshol nem is, a Karib-térség országaiban úgy tűnik, a monarchia napjai meg vannak számlálva.
Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu
