Lábrésznél gyűrött lepedő, mikroébredésekre utaló nappali fáradtság, tényleges felébredés és kellemetlen érzés, rugdalózásra panaszkodó hálótárs. Mind olyan jelek, amelyek nyugtalan láb szindrómára utalhatnak. Ez a probléma a merészebb becslések szerint száz emberből tízet érinthet, a visszafogottabbak szerint kettőt-ötöt. Persze a súlyossága egyénenként különböző lehet: van, aki észre sem veszi, míg másoknak az egész éjszakáját tönkreteszi.
– A nyugtalan láb szindróma érintettjei lefekvés után intenzív késztetést éreznek arra, hogy rúgkapáljanak, mozgassák a lábukat. Jellemző, hogy a tüneteket nem igazán tudják körülírni, a panaszok közül leginkább a diffúz jellegű fájdalmat – ami ahhoz hasonlítható, mint amikor a lábukat beütik valamibe –, szurkálás- és hangyamászásérzést emelik ki. Beszélhetnek zsibbadásról és égető érzésről is. A láb megmozgatása után ezek a kellemetlenségek enyhülnek vagy megszűnnek, de aztán visszatérhetnek – mondja dr. Vizi János pszichiáter, alvási medicinával is foglalkozó szakorvos.
Meglepőnek tűnhet, de a nyugtalan lábbal a legnagyobb gond nem is az éjszakai rugdosás, hanem az, hogy jelentősen ronthatja az alvás minőségét. A bajt tetézheti, ha a problémát nem vizsgáltatják ki, hanem altatókkal próbálják kezelni. Ennél a jelenségnél ezek a gyógyszerek semmit sem érnek, plusz lehetnek mellékhatásaik is.
Nappal is probléma
Ugyan ritkábban, de a nyugtalan láb szindróma nappal is okozhat kellemetlen érzéseket, klasszikusan aközben, hogy egy széken ülünk – viszont ilyenkor nincs rugdalózás, mivel a panaszok már a láb megmozgatásakor enyhülnek. Egészségügyi problémát pusztán ez ilyenkor sem okoz, viszont társaságban kellemetlen lehet, főleg ha a környezet nincs tisztában a jelenség okával, és idegességnek gondolja.
– Ha a szindróma tünetei nappal jelentkeznek, akkor az érintettek vagy ülő helyzetben kezdik el mozgatni a lábukat, vagy ha ez megoldható, fölállnak, megtesznek néhány lépést, megdörzsölgetik a lábukat. Enyhébb esetben a tünetek már ennek köszönhetően is megszűnnek, de a visszaülést követően hosszabb-rövidebb idő után újra előjönnek – emeli ki szakértőnk.
Mivel a nyugtalan láb szindróma súlyos esetben nagyon kellemetlen és zavaró, érintettjeinél egyéb pszichés problémák is kialakulnak, amelyekkel külön is foglalkozni kell. Ilyen lehet például a szorongás vagy a depresszió. Az éjszakai alvásproblémáknak is lehetnek káros következményeik, egyebek mellett romolhat miattuk a teljesítmény.
Mi válthatja ki?
Nem mindig ismert, hogy a nyugtalan láb szindrómát mi okozza, de azt tudjuk, hogy az esetek felében öröklődik, méghozzá domináns módon – ilyenkor a probléma idősebb korban jellemzően rosszabbodik. A genetikai adottságokon kívül vezethetnek ehhez a panaszhoz egyéb betegségek vagy állapotok is. Gyakoribb például terhesség alatt, komoly vashiánynál, illetve az autoimmun eredetű, súlyos porckárosodást okozó reumatoid artritisznél is. Rizikófaktornak számítanak az olyan anyagcsere-problémák is, mint az urémia (ez a veseelégtelenség végstádiuma, akkor beszélünk róla, ha a veseműködés 15 százalék alatti). Ez esetben ismert a lábmozgás konkrét kiváltó oka is: az, hogy az anyagcsere-problémák károsítják az idegműködést. Szintén a perifériás idegpályák sérülése okozza a lábat érintő panaszt az olyan neurológiai kórképeknél, mint a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex. Hasonló okokból vezethet rugdalózáshoz a cukorbetegség, ami szövődményként ugyancsak okozhat idegkárosodást. Mellékhatásként kiválthatják a panaszt központi idegrendszerre ható gyógyszerek is, klasszikusan egyes antidepresszánsok és allergiagyógyszerek.