Az élet ötvenévesen kezdődik Jakab Gyöngyi szerint, és nem viccel. Árad belőle az életöröm, ezért könnyű elhinni, amit állít: „Az ötvenes évek a szabadságról, az önkifejezésről szólnak, és ez korántsem a vég kezdete.”

Nőismereti tréner Gyöngyi foglalkozása. Nem, ez nem elírás. Vagyis annak indult, de aztán kiderült: véletlenek nincsenek. „Egyszer, amikor aláírtam a nevem, a nagy sietségben elgépeltem a titulusom. Így lett az önismeretiből nőismereti – magyarázza Gyöngyi. – Amikor megláttam, mint egy megvilágosodott csaptam a homlokomra: tényleg ez vagyok! Azóta ezt a megnevezést használom. Ez azért is jó, mert így meg lehet különböztetni a többi »life coach«-tól, ami egyébként a valódi képesítésem. Bármilyen trendi ez az elnevezés, én nem szeretem. Sokan az én korosztályomból nem is ismerik, másoknak pedig ellenérzéseik vannak vele kapcsolatban. Azt hiszik, azt jelenti, valaki majd megmondja nekik, mit kell tenniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Pedig az én munkám pont nem erről szól. Én nem tudom megoldani mások gondjait, de erőt, lelkesedést tudok adni ahhoz, hogy megcsinálja azt, amit igazán szeretne.”

A megoldásra fókuszálnak

A notudat.hu honlapján online tréningeket kínál Gyöngyi azoknak, akik úgy érzik, elakadtak az életben. „Nem vagyok pszichológus. A szociális munkás segítő vénájával coachképesítést szereztem, így talán gyakorlatiasabban, életszerűbben foglalkozom a hozzám fordulókkal. Nem az a cél, hogy feltárjuk a probléma gyökereit, inkább a nehézségek megoldására fókuszálunk. Ezért nemcsak beszélgetünk, hanem társasjátékozunk, kártyát húzunk, vagy kimegyünk a parkba és sétálunk.

Ezekben a szituációkban a metakommunikáció is sok mindent elárul, és a természet közelségében könnyebben jönnek a felismerések is. Az emberek nem mindig tudják, hogy mi a valós problémájuk – mondja Gyöngyi. – Általánosságban fogalmaznak, hogy elakadtak, fogalmuk sincs, merre indulhatnának, nem találják magukat. Érzik, hogy valamit nem csinálnak jól, de nem tudják, mit lehetne jobban. Azokkal az emberekkel tudok a leghatékonyabban dolgozni, akik akarnak valamit: az újrakezdőkkel. Talán mert én is vérbeli újrakezdő vagyok. Fél évszázados tapasztalattal a hátam mögött biztosan állítom: mindenkinek megvannak a szárnyai. És aki engedi, annak megmutatom, hogyan használhatja, saját és mások örömére.”

Üzletasszonyból hajléktalan

„Életem legnagyobb krízisét akkor éltem át, amikor felbomlott a házasságom – meséli Gyöngyi. – Húsz éven át példásan éltünk, három szép lánykánkkal, közös vállalkozással, ami több embernek biztosított munkahelyet. Az anyagi helyzetünk kívülről nézve stabilnak tűnt, de valójában gyakran csak nullszaldós volt, majd egy idő után romokban hevert.

Ha kíváncsiak vagytok rá, milyen mélységeket élt meg Gyöngyi és végül hogyan sikerült talpra állnia, keressétek a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/03. számában.

Szöveg: Fodor Marcsi

Fotó: Getty Images