Tényleg kihallgatnak és megfigyelnek az okos kütyüink?

Számos pletyka kering arról, hogy az okosfunkciókkal ellátott eszközeinken keresztül kifigyelhetik a szokásainkat, vagy ellophatják a jelszavainkat, képeinket, videóinkat. Sokan azért nem vásárolnak például okosotthon-eszközöket, mert féltik az adataikat, és nem bíznak a technológiában. Mennyire reálisak a félelmeink? A következőkre érdemes odafigyelnünk, ha mégis szeretnénk élni az okoseszközök nyújtotta lehetőségekkel.

Ha otthonunkban többféle okoseszközt használunk, érdemes tudnunk, hogy azok nagy része – tegyük fel egy okosizzó – egyáltalán nem tárol személyes adatokat. Kockázatot leginkább azok a termékek jelenthetnek, amelyek adatokat kezelnek – ilyenek a digitális asszisztensek, az okostévék, a laptopok vagy az okostelefonok. Az Euronics szakértői szerint a kockázat ugyan valós, de néhány előzetes biztonsági intézkedéssel nyugodt szívvel használhatjuk intelligens kütyüinket, és rizikó nélkül alakíthatunk ki akár komolyabb okosotthon-rendszereket is.

Ezt tudják rólunk az eszközeink

Általánosságban elmondható, hogy eszközönként eltér a működéshez szükséges adatok köre és azok tárolási módja. Teljesen más adatokra van szüksége például egy okoshűtőnek, mint egy okostévének, de más adatokkal dolgozik egy okosmosógép is, mint egy klíma. Az is előfordulhat, hogy az adatok egy része az adott gépben tárolódik (például mosóprogram), másik része pedig egy felhőalapú tárhelyen, amit jellemzően a fejlesztő vagy a gyártó biztosít.

Azt, hogy az eszközeink – vagy az azokon használt programok – pontosan milyen adatokat tárolnak, az adott eszköz vagy szolgáltatás kézikönyvében, weboldalán ellenőrizhetjük. Sok esetben letilthatjuk a kötelező információkon felüli adatok tárolását, azonban ez azzal járhat, hogy egyes funkciókat nem fogunk tudni használni.

Kihallgatnak és megfigyelnek?

Vannak, akik nem is az okosfunkcióktól, hanem inkább a kamerával felszerelt vagy hangvezérléssel irányítható eszközöktől tartanak. Az Euronics szakértői szerint azonban a hangvezérléses és képi adatok használatát és védelmét a gyártók általában igen komolyan veszik. Ettől függetlenül fontos, hogy mindig az adott termékkategóriában jól ismert, ellenőrzött márkájú eszközt válasszunk, hiszen – bár minden márka törekszik a biztonságra – a kisebb márkáknak kevesebb lehetőségük van mind szoftveres, mind hardveres fronton a fejlesztésre.

Ok, de mi az az okoseszköz és okosotthon?

Angolul IoT-eszköz. Az Internet of Things (vagyis a dolgok internete) lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internetalapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Tehát minden olyan eszközünk, ami képes más eszközzel/eszközökkel kétirányú kommunikációt folytatni, okoseszköz, vagyis IoT-eszköz. Rengeteg intelligens háztartási készülék létezik már, még egy ajtócsengő is lehet az, amennyiben okostelefonunkkal tudunk vele kommunikálni, és mondjuk megnézni, ki áll az ajtó előtt. Az okosotthon olyan technikai megoldások együttese, amelyek egymással együttműködve lehetővé teszik a házban működő különböző rendszerek és alrendszerek központi irányítását a benne lakók kényelme és biztonsága érdekében.

A készülékkel kapcsolatos kérdés, probléma esetén ráadásul nehézséget okozhat, ha a márkának nincsen hazai képviselete, hiszen így nincs lehetőségünk egy azonnali segítséget nyújtó ügyfélszolgálathoz fordulni. Általánosságban elmondható tehát, hogy minél nagyobb, és minél elérhetőbb Magyarországon egy márka, annál megbízhatóbbak az általa kínált okoseszközök, illetve az alkalmazás, amivel ezeket vezérelni tudjuk. 
Hasonló félelmek övezik a felhőben történő adattárolást is. Azonban a felhőtárhelyeket is szigorú adatvédelmi szabályok kötik, és mivel egyre többen használják ezeket, a mögöttük dolgozó biztonsági protokollok is egyre szigorúbbak, megbízhatóbbak. Az ilyen tárhely óriási előnye, hogy nem kell fizikai adathordozót beiktatni a rendszerbe, illetve a felhőben tárolt adatok a világ bármely részéről hozzáférhetők – természetesen a szükséges jelszó beírása vagy akár biometrikus azonosítás után. A felhő használata megvédhet az esetleges adatvesztéstől is, hiszen a memóriakártya, merevlemez vagy maga a számítógép meghibásodása, elvesztése esetén sem kell búcsút intenünk adatainknak.

Fotó: Getty Images

Így védhetjük ki a támadásokat

Ha szeretnénk biztonságban tudni okoseszközeinket, az első lépés, hogy biztonságossá tegyük a hálózatot, amit használunk: válasszunk erős WiFi-titkosítást és megfelelő hosszúságú és bonyolultságú WiFi-jelszót. A különféle eszközökön és alkalmazásokban sem mindegy, milyen jelszót választunk: belépési kódjaink minden felületen legyenek nehezen kitalálhatóak, ne kötődjenek a személyes adatainkhoz (például születési dátumhoz, vagy mondjuk írjuk át a gyári WiFi-jelszót arra, hogy, tegyük fel: Kovácsék2022), illetve bátran használjunk kis- és nagybetűket, számokat és írásjeleket. Figyeljünk arra is, hogy a jelszó megfelelő hosszúságú, minimum 8-12 karakter legyen, illetve ne minden eszköznél ugyanazt az egy jelszót használjuk.

Adatbiztonsági szempontból fontos, hogy az okosfunkciókkal ellátott eszközök mindegyike rendelkezzen bekapcsolt, frissített vírusvédelemmel és tűzfallal. Ha vannak félelmeink az adataink biztonságát illetően, akár előfizethetünk egy külön adatvédelmi szolgáltatásra is (ilyen például a Norton360), amely visszaveri a kéretlen támadásokat. 

Ha az otthonunkban okoseszközeinket mobiltelefonról irányítjuk, kiemelten figyeljünk annak biztonságára: ne telepítsünk ismeretlen helyről alkalmazásokat rá, és használjunk kéretlen programok ellen védő alkalmazásokat.

A mobiltelefonunkat biztonságosabbá tehetjük azzal, ha PIN kódot vagy biometrikus azonosítást használunk, valamint iPhone és Android telefonok esetében bekapcsoljuk a kétfaktoros hitelesítést, amely a gyanús bejelentkezéseket extra jóváhagyáshoz köti. 

Ha már megtörtént a baj

Adatlopási gyanú esetén fontos, hogy azonnal változtassunk jelszót és ellenőrizzük az összes eszközünket, nem található-e rajta bármilyen kémprogram, amivel ezek az adatok kiszivároghattak. Lépjünk kapcsolatba pénzintézetünkkel, munkáltatónkkal, valamint minden olyan szolgáltatóval, akik adatot kezelnek rólunk.

Fotó: Getty Images

Így óvjuk idős szeretteinket az interneten!

Az idősek manapság fokozottan ki vannak téve a csalók és adathalászok munkálkodásainak, ezért elengedhetetlen, hogy segítsük őket. Íme néhány tipp, hogy az ő adataik is biztonságban legyenek:

  • A közösségi oldalon a profilja (senkinek) ne legyen publikus, hiszen onnantól kezdve bárki megnézheti, miről posztol az illető. Ha valaki a lakókörnyezetéről tölt fel képet, könnyen beazonosítható, hogy hol él, és ha elutazik és kiírja, hogy egy hétig nincs otthon, akkor akár betörők is meglátogathatják az otthonát. 
  • Az adathalászat létezik, és mindenkit érint: a valódinak látszó, de hamis e-mailektől (például afrikai herceg segítséget kér, vagy egy amerikai férfi ránk akar bízni egy pénzzel teli bőröndöt) kezdve az áloldalakon és a kecsegtető nyereményjátékokon túl is hosszú a csapdák listája, amikbe óvatlanul belesétálhatnak idős szeretteink. A lényeg, hogy megtanítsuk őket, hogy mire figyeljenek, így segíthetünk nekik a védekezésben. Jó, ha ők is tisztában vannak vele, hogy

bankok, kormányzati szervezetek, cégek sosem kérhetnek jelszavakat, biztonsági kódokat, nekik erre megvan a saját rendszerük.

A csalók gyakran használják ki azokat az időszakokat is, amikor felfokozott érzelmi állapotban vagyunk. Ne hagyjuk, hogy rokonaink a stressz hatása alatt meggondolatlanul cselekedjenek: ha nem biztosak az e-mail valódiságában, javasoljuk nekik, hogy inkább ne kattintsanak. Akárhogy is, ha megszólal a belső hang, hogy valami nem stimmel, kérjük meg őket, kérdezzenek meg minket és közösen nézzük át a gyanús tartalmat.

  • Nekik is kell a bonyolult jelszó: tudjuk, hogy nehéz sok jelszót használni egyszerre, mégis, kérjük meg nagyszüleinket, szüleinket, hogy többet, és azon belül is komplikáltabb belépési kódokat használjanak.

    Egy 6 karakteres jelszót kb. 30 másodperc alatt képesek feltörni a hozzáértők, míg egy 10 karakteres jelszóhoz állítólag már 11 év kell.

    Fontos, hogy a jelszó soha ne legyen eltárolva számítógépen, telefonban, pénztárcában egy cetlin. Tartsuk inkább észben.

  • Ne igazoljanak vissza ismeretleneket a közösségi médiában!
  • Az online vásárlás is rengeteg veszélyt vagy kellemetlenséget rejt magában: egy kevésbé szemfüles felhasználó könnyen egy klónozott webhelyre kattinthat, ami nagyon hasonlíthat az eredeti márka oldalához. Kérjük meg őket, hogy fokozottan figyeljenek erre, és kerüljék a hamis termékeket áruló webáruházakat. De pontosan mit figyeljenek? Mielőtt online vásárolnak, fontos ellenőrizni, hogy a webhely titkosítva van-e. Keressék a lakat szimbólumot, és ügyeljenek rá, hogy az oldal URL-je https://-el kezdődjön, a http:// helyett – az s betű jelentése secure, azaz biztonságos. Ezenkívül ellenőrizzék, hogy tartozik-e ügyfélszolgálat vagy kapcsolattartó személy a weboldalhoz. Igen gyanús, ha ez hiányzik. De leginkább, mielőtt bármit megvennének a neten,

    bátran kérjék meg a fiatalabb, az online világban jártasabb roknokat, hogy meózzák az adott oldalt.

Kiemelt kép: Getty Images