Hidzsábokat égetnek, sőt, a hajukat is levágják az iráni nők tiltakozásuk jeléül

A hatalmas felháborodás óriási bátorsággal is társul a részükről.

Bár hivatalos iráni források csupán három áldozatról beszélnek, emberjogi szervezetek információi szerint az országon végigsöprő tüntetéscunaminak már akár kilenc halálos áldozata is lehet – köztük egy 16 éves fiú, akit eltalált egy rendfenntartó golyója, miután a rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre. A tömegek (férfiak és nők) utcára vonulásának közvetlen kiváltó oka a 22 éves Mahsa Amini múlt heti halála, akit Teheránban tartóztatott le az erkölcsrendészet – egy olyan speciális egység, amely a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályokat, például a kötelező fejkendő viselését felügyeli.

Az áldozat

Az észak-nyugati Szakkez (Saqez) városából származó, 22 éves kurd nő múlt pénteken halt meg a kórházban, előtte három napig volt kómában. Amini a családjával épp Teheránban volt látogatóban, amikor az erkölcsrendészet letartóztatta, mivel megsértette azt a törvényt, amely előírja a nők számára, hogy hajukat hidzsábbal, karjukat és lábukat pedig bő ruházattal fedjék el. A nő állítólag szívinfarktust kapott és összeesett az „átnevelési” központban, ahová szállították. Jelentések szerint a rendőrök gumibottal ütötték, és többször is az autó oldalába verték Amini fejét. A rendőrség természetesen tagadta, hogy rosszul bántak volna vele, állításunk szerint a nő halálát „hirtelen szívleállás” okozta. A családja azonban azt állította, hogy Amini teljesen egészséges volt, a lánynak „nem volt epilepsziája, sem szívbetegsége. A legrosszabb betegsége egy megfázás volt”. Nada al-Nashif, az ENSZ megbízott emberi jogi főnöke kedden azonnali, független és pártatlan vizsgálatot kért Amini halálának kivizsgálására.

Lángra robbant ország

A tüntetések múlt szombaton, Amini temetésén kezdődtek az iráni Kurdisztán tartományban, majd végigsöpörtek az ország nagy részén, és összecsapásokhoz vezettek a biztonsági erőkkel, amelyek megpróbálták elfojtani őket. Kedd és szerda este is több ezren vonultak az utcára, és több tucatnyi városból – a fővárostól a hagyományosan konzervatívabb régiókig szinte mindenhol – készültek videók a tüntetésekről. (A hatóságok az internet ideiglenes lekapcsolásával igyekeztek gátat szabni az önszerveződő megmozdulásoknak – nem sok sikerrel, ld. lejjebb.)
„Nők, élet, szabadság!” „Nem a fejkendőre, nem a turbánra, igen a szabadságra és az egyenlőségre!” Csupán néhány jelmondat, amelyekkel a tüntetők biztatják egymást és az ország többi állampolgárát. Mások máglyákat gyújtanak, amiken a nők elégethetik a fejkendőjüket, valamint megsemmisíthetik az ország legfőbb vezetőjét ábrázoló képeket a „Halál a diktátorra!” ítéletet skandálva. A CNN egyik videójában az is látható, hogy egy nő késsel levágja a hosszú a copfját tiltakozása jeléül – egy egyébként kész mozgalommá vált, egyre több nő tölt fel ilyen videót a közösségi média oldalára szolidaritása jeléül.

@nikaazarriii #mahsaamini #iran #persiantiktok ♬ original sound - em🤍

Úgy tűnik, Amini halála volt a szikra, ami berobbantotta a felszín alatt eddig is fortyogó indulatokat: Iránban egyre fokozódik a szabadságjogok megnyirbálása és a különféle szankciók gazdaságbénító hatása miatt érzett elégedetlenség. Ekkora méreteket öltő tüntetések három évvel ezelőtt voltak utoljára az országban, 2019-ben a kormány által drasztikusan megemelt gázárak miatt.

Masih Alinejad iráni újságíró és aktivista „a nők forradalmának” nevezte a tüntetéseket, és azt mondta, hogy Amini „a gender apartheiddel szembeni ellenállás szimbólumává vált”.

 (A gender apartheid, más néven szexuális apartheid az a jelenség, amikor az egyéneket csupán társadalmi nemük miatt éri hátrányos megkülönböztetés és rendszerszintű elnyomás.) A #mahsaamini hashtag pedig elárasztota a közösségi médiát, és egyre többen szólalnak fel amellett is, hogy a hidzsáb viselése lelkiismereti kérdés, kizárólag az egyénre tartozik.

A rezsim túlkapásai miatt más országokban is tiltakozásokat tartottak az iráni konzulátusok, nagykövetségek épületei előtt. Tüntetések voltak Frankfurtban, Isztambulban, de szeptember 21-én New Yorkban, az ENSZ székhelye előtt is hatalmas tömeg gyűlt össze általános szabadságjogokat követelve az iráni lakosoknak.

New Yorkban is tüntettek 2022. szeptember 21-én. (Fotó: Stephanie Keith/Getty Images)

A legfőbb vezető, Ali Hamenei nem tett említést a tüntetésekről a szerdai nyilvános szereplésen előadott beszédében – az ország vezetői pedig úgy próbálták meg orvosolni a hírek terjedését, hogy korlátozták az internetet az ország egyes részein. Az internetelérés akadályozását figyelő NetBlocks szerint hétfőn szinte teljesen elérhetetlenné vált a hálózat Irán Kurdisztán tartományában, ahonnan Mahsa Amini származott.

A NetBlocks elemzői arra jutottak, ezzel az iráni hatóságok egyértelműen a tüntetések online szervezését próbálják ellehetetleníteni.

És itt kapcsolódott be az eseményekbe az Anonymus nevű hacker csoport, amely több mint 5 millió követővel rendelkező Twitter-oldalán bejelentette, hogy minden erejével próbálja segíteni a tüntetők szervezkedését. Egyre többen követelik a közösségi mériában, hogy Elon Musk segítsen a helyzeten, és próbálja elérni, hogy a Starlink mentességet kaphasson az iráni szankciók alól, ezáltal hozzásegítve a cenzúra nélüli internethozzáféréshez az embereket. Musk Starlink hálózatának több ezer műholdja van a Föld körül, hogy szélessávú internetkapcsolatot biztosítson a felhasználók számára. E hálózat globális jellegét gyakran úgy tekintetik, mint egy olyan lehetőséget, amely segíthet az autoriter államok polgárainak kikerülni a cenzúrát. A SpaceX-re rengeteg politikai és technikai nehézség vár, ha megpróbálja – két napja például az ENSZ Fegyverzetcsökkentési Hivatalának tárgyalásain részt vevő orosz delegáció vezetője, Kosztantyin Voroncov burkoltan utalt arra, hogy Musk a Starlinkkel bizony katonai konfliktus szereplőjévé vált azáltal, hogy Ukrajna orosz inváziójának első hónapjaiban több mint tízezer parabolaantennát adott a megsemmisült távközlési infrastruktúra pótlására.

Kiemelt kép: Férfiak és nők is utcára vonultak Teheránban (Stringer/Anadolu Agency via Getty Images)